Molnár Ferenc klasszikusa Debrecenben – fotókkal
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2017.12.21. 11:16 | Frissítve: 2017.12.22. 13:03
Debrecen - A Csokonai Színház társulata pénteken mutatja be Molnár Ferenc darabját, a Játék a kastélyban című vígjátékot a Víg Kamaraszínházban.
A darab rendezője Naszlady Éva, a főbb szerepekben Garay Nagy Tamást, Bakota Árpádot, Kiss Gergely Mátét és Sárközi-Nagy Ilonát láthatja a közönség.
Fotók: Máthé András
A Játék a kastélyban elsősorban egy szerelmi történet, melynek gyújtópontjában a látszat és a valóság, az igazi és a hamis felismerése, a kettő közti dilemma áll, és mindez viharos erővel csap össze Molnár Ferenc vígjátékában.
De a néző nem csak egy szórakoztató sikerdarabot kap majd, hanem bepillantást is nyer a darabot létrehozó drámaíró alkotási folyamatába: fricskák, fordulatok, félreértések, szerepjátékok közepette a darab azt is látni engedi, miként csapja be közönségét egy sikerdarabíró.
Turai és Gál sikeres színműírók. Fiatal felfedezettjük és barátjuk, Ádám tehetséges zeneszerző. Annie, Ádám menyasszonya, a szerző-barátok közös, új operettjének primadonnája. Ádám Annie meglepetésére érkezik az olasz kastélyba, azonban a színésznő egykori kedvese, a sármőr színész, Almády társaságában tartózkodik a helyszínen, hogy régi szerelmét „tisztázza”. Szerencsére Ádámot elkísérik barátai, akik a fennálló, kényelmetlen valóságot színdarabba csomagolva próbálják megmásítani és helyreigazítani, hogy megmentsék a fiatalok nászát.
Van tehát egy Fiatal Tiszta Fiú és egy Tapasztalt Bölcs, egy Csélcsap Férfi meg egy Édes Huncut Hölgy. A Fiatal Tiszta Fiú mindent akar és tisztán: szerelmet, bizalmat, hűséget, őszinteséget. A Csélcsap Férfi: az Édes Huncutot akarja, csak úgy, csak könnyen és gyorsan, éhesen és buján. Az Édes Huncut pedig: nyugalmat, biztonságot, méltó női helyet egy férfi oldalán. De a múlt, a szokások, mint a slepp, húzódnak utánunk, és akadnak bele mindenbe, visszahúznak, rabul ejtenek. Az egyetlen, ami szabadulást hoz a zűrzavarból: egy fergeteges hazugság. Legalábbis hazugságnak tűnik − de a Tapasztalt Bölcs kezében ez sem más, mint a Szeretet, amely mindent beragyog.
Naszlady Éva rendezőt a Molnár-darab sokrétegűsége ragadta meg elsősorban: „Azért izgalmas ez a darab, mert rengeteg rétege van: vannak látszatok, amik első ránézésre idillikusak, mindenkinek van egy szubjektív látószöge, s ha ebből nézi a körülötte zajló eseményeket, akkor azok valóban eszményiek. Ahogy azonban elindul a cselekmény, úgy látunk mögé ezeknek az eszményeknek mi nézők is, és a szereplőknek is sikerül az egymásra vetített eszményképeik mögé tekinteniük és kiábrándulásokat élnek meg.
Ezek a kiábrándulások mindig fájdalmasak, de utána valami értékesebb keletkezik, persze csak akkor, ha a szereplők hajlandóak letenni a rögeszméiket.
Ezt a tapasztalást ebből a darabból remekül ki lehet bányászni. A váratlan és ki nem számítható esemény kapcsán mindenki rájön, hogy boldogságaik kicsi boldogságok ahhoz az alapboldogsághoz képest, hogy az életben először rendben kell lenni lelkileg. Ma azzal küzdünk, hogy vannak értékek a világban, amikhez vonzódunk zsigerileg − mindenki szeretetre, nyugalomra, boldogságra, kiegyensúlyozottságra és elégedettségre vágyik – de ezeket nem ott keressük, ahol vannak, ahol meg lehet őket találni, hanem a kordivat diktálta helyeken. Erről próbálok beszélni a Molnár-darab kapcsán"−ajánlja a rendező a darabot.
A szereplőket, mint marionett figurákat mozgató Turait Garay Nagy Tamás alakítja. A színész szerint Turai több rétegből, finom árnyalatokkal épített figura, s dirigensi szerepének van egy külön pikantériája. „A színpadi helyzet épp olyan, mint egy nagyszerű ünnepi ebéd elkészítése, amit a közönségnek tálalunk majd. A darab vége is így szól: » Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tálalva van. « Én vagyok a főszakács. Bár nem én hámozom meg a krumplit vagy kockázom fel a hagymát, én sózom, paprikázom és én teszem készre ezt az egész ünnepi ételt. Persze Turait önös érdekek is mozgatják, hisz egy kiégett operettszerzőről van szó, aki szerzőtársával együtt felcsíp egy fiatal, tehetséges zeneszerzőt, Ádámot − aki akár a fia is lehetne a Turainak− , hogy ötlettelenségüket a jó zenével orvosolja. Maga a darab és a rendezés is sejteti, hogy Turai és Ádám kapcsolatában többről van szó egyszerű barátságnál"-mondja Garay Nagy Tamás.
Sárközi-Nagy Ilona a Jadviga párnája és az Orlando főszerepei után most először mutatkozik meg vígjátéki szerepben Debrecenben.
„Nagyon szeretem Molnár Ferenc ízes, frappáns, a vígjátéki helyzeteket elképesztő tehetséggel működtető világát. Kivételezett helyzetben vagyok ebben a próbafolyamatban, mert egyedüli nőként a fiúknak nincs más lehetőségük, engem kell szeretniük, kénytelenek rám nézni, ha nőt akarnak keresni a színpadon. És hál' isten rengeteg szeretetet kapok tőlük. Többféle érzelmezése lehet Annie és Almády kapcsolatának, láttam olyan előadást, ahol ők ketten alkotnának tökéletes párt. A mi Annie-nk a másik, a tisztább szerelemre vágyik, s bár tesz egy plusz kört Almádyval, lehet, hogy épp ezt a szélsőséges helyzetet kell megélnie, hogy ráébredjen, igazából mire van szüksége. Garay Nagy Tamás és Bakota Árpád kiválóan működnek együtt. Kis Gergely Mátéval társulva pedig igazán szórakoztató kis csapatot alkotnak, én csupán - szerepem szerint - kissé felkorbácsolom a habokat."
Az előadás december 22-én, 23-án, 27-én, 28-án és 29-én látható a Víg Kamaraszínházban.
Szereposztás
Turai
Garay Nagy Tamás
Gál
Bakota Árpád
Ádám
Kiss Gergely Máté
Annie
Sárközi-Nagy Ilona
Almády
Vranyecz Artúr
Lakáj
Bicskei István
Titkár
Lezó Ádám
Díszlettervező
Szendrényi Éva
Jelmeztervező
Berzsenyi Krisztina
Dramaturg
Adorján Beáta
Ügyelő
Karl József
Súgó
Lezó Ádám
Rendezőasszisztens
Sóvágó Csaba
Rendező
Naszlady Éva
A bemutató időpontja: 2017. december 22.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)