Richter Gedeon életében Debrecen nem hozott szerencsét
Szerző: Szilágyi Szilvia | szilagyi.szilvia@dehir.hu Közzétéve: 2021.10.03. 12:25 | Frissítve: 2021.10.04. 09:14
Debrecen - Ez is kiderül a neves gyógyszerészről szóló regényből, melynek szerzője rendkívül alapos kutatást végzett a könyv megírása előtt.
Nagy hiányt tölt be Berényi Anna idén megjelent, Richter című több mint ötszáz oldalas történelmi-életrajzi regénye, amelyben a gyógyszeripari vállalat atyját gyermekkorától haláláig követhetjük végig, örömpillanatokon és megpróbáltatásokon, keresztül-kasul a történelem vad viharain. A könyvből ugyanis nemcsak a gyógyszerész és családja fordulatos, izgalmakban gazdag élete, de rajtuk keresztül a 20. század első felének történelme is kirajzolódik.
Nehéz korszakban élt, szinte csoda, hogy ilyen körülmények között sikerült kiteljesítenie magát. 1872-ben született, így megélte az első világháborút, a Tanácsköztársaság zavaros időszakát és végül származása miatt a második világégés okozta vesztét.
Ahogyan Kossuth Zsuzsanna esetében, Berényi Anna most is kiválóan talált rá főhősére, Richternek szinte népmesébe illő élete volt: a szegény, árván maradt gyerek egy kis faluból, Gyöngyösről indult, hogy szorgalma, kiapadhatatlan tudásvágya, kíváncsisága, kivételes intelligenciája és némi kis fondorlat aztán magasra repítse.
Egy igazi sikertörténet az övé, ahogyan patikussegédből az ország legismertebb, legsikeresebb gyógyszerésze lesz.
Megépíti Pesten az első gyógyszergyárát, a társadalom számára is hasznos termékeket gyárt, nemzetközi kapcsolatokat épít, terjeszkedésbe fog, szabadalmak sorát bocsájtja ki, elismerik tevékenységét és megtalálja a tökéletes társat is, akivel aztán családot alapít.
A karrier mellett részletesen megismerjük a magánéletét, Berényi nagy hangsúlyt fektet arra, hogy bemutassa, mennyire fontos szövetségest, támaszt jelentett számára a felesége, Winkler Nina, aki kivételes emberérzékével mindig jó irányba navigálta, amikor arra szüksége adódott.
A népmesei szál azonban valahol a regény közepén megszakad, gyűlnek a fellegek, a történelem közbeszól: az első világháborúval minden elkezd rossz irányt venni, aminek a vége az lesz, hogy a gyógyszergyártás úttörőjét teljesen ellehetetlenítik, majd később, a negyvenes években kitiltják a gyárából, végül pedig a nyilasok meggyilkolják.
Debrecen is fel-felbukkan a regény lapjain, bár többnyire nem pozitív kontextusban, Richter számára a város a megpróbáltatások helyszínét gyarapítja. Debrecen poros határában találkoztak először az Erdélyből átszökött magyarok sanyarú élethelyzetével és debreceni gyárában akad legtöbb problémája a kommunista szervezkedőkkel.
Berényi regényében olyan ember körvonalazódik, aki erősen elkötelezett a társadalom iránt, mindig annak jobbítására törekedett, folyamatosan dolgozik azon, hogy ne csak a saját, de kollégái, alkalmazottai életkörülményein is javítson, vérre menő harcot folytatott gáncsolóival, hogy létre tudja hozni a magyar gyógyszeripar fellegvárát. Talán túl pozitív képet fest róla Berényi Anna, ez azonban az egyetlen kritika, amit felróhatunk neki, az egyenes színvonalú, hagyományos "krónikási" elbeszélésmód ugyanis egyszer sem bicsaklik meg az ötszáz oldalon.
Berényi rendkívül alapos kutatást végzett a könyv megírása előtt, szerencsére azonban a hitelesség iránti késztetés nem ment a regény élvezhetőségének rovására. Ez a mű nem egy száraz, dátumokkal, dokumentumokkal telitűzdelt életrajz, a regény nem csupán felidézi Richter alakját, de a gyógyszeripari vállalat atyja szinte hús-vér emberként lép ki a könyv lapjairól.
A könyv Debrecenben, a Burgundia utcai Partium Házban is beszerezhető.