Óriási bulira készül a 25 éves debreceni zenekar

---

Debrecen – Amszterdamban alakult a csapat, melyben eddig 37-en fordultak meg. De ma is játszanak, és hamarosan fergeteges koncertet fognak adni.

---

Különleges és nagyszabású koncert várja a blues és rhythm and blues rajongóit december 19-én Debrecenben. Mondhatni, kultikus helyen: az egykori IPK-ban. De talán ne szaladjunk ennyire előre – vagyis vissza – az időben... Egy olyan debreceni zenekar lép fel a DMK Belvárosi Közösségi Házában (Kossuth u. 1.), mely már 25 éve muzsikál. Igaz, meglehetősen változó felállásban, hiszen az elmúlt negyedszázad alatt 37 zenész fordult meg a bandában – szóval nem túlzás az állítani, hogy nagy mozgás jellemezte az Ölveti Blues Bandet.

Pércsi Sándor basszusgitárossal beszélgettünk a zenekarról és a koncertről. S bár ő nem tartozik a szigorúan vett alapítók közé, több mint húsz éve tagja a csapatnak, és mindent tud, amit tudni lehet a zenekarról.

Hogyan is kezdődött? Miért éppen Amszterdam? Még a nyolcvanas évek elején létezett egy kétfős blues-zenekar, a Boros-Méhesi duó, akikhez időnként csatlakozott az énekes Ölveti László is. Akkoriban elég népszerű műfaj volt Debrecenben a rythm and blues, a rock and roll, ezt játszotta a Vörös Kakas is – ahol az akkor még gimnazista Lukács Laci basszusgitározott. Ám csak koncertekből akkor sem volt könnyű megélni itthon.

– Először Méhesi Zoli ment ki, aztán Ölveti Laci, a legvégén Boros Gyuri. Bujdosó Andrissal pedig ott kint találkoztak, aki szintén Amszterdamban tartózkodott akkoriban – idézi fel Pércsi Sándor a hajdani nagy időket. S ott, Hollandiában, többéves nyugat-európai utca- és kocsmazenélés után alakult meg 1989-ben az Ölveti Blues Band. Ám ettől függetlenül ízig-vérig debreceni csapatról van szó, akik nem véletlenül választották a koncert helyszínéül a Kossuth utcai közösségi házat sem. Valamikor ez az intézmény mint IPK, azaz Ifjúságpolitikai Klub néven volt közismert a városban, s nagyon sok koncertet tartottak itt – többek között az Ölveti Blues Band is gyakran színpadra lépett és a húrok közé csapott...

Pércsi Sándor 1992-ben szállt be a csapatba. Ahogy manapság sem egy helyen muzsikál (az Ölveti mellett például a Crocodile Rock nevű formációban is), úgy akkoriban is több társaságot erősített: játszott a Pekingi Őszben, a Spontán Tömörülés nevű agráros zenekarban, a Chaosban, a Tűzlabdában is. Mint mondja, nem okozott számára gondot a váltás soha, mert akkor is mindenféle zenét hallgatott, s könnyen tudott azonosulni az Ölveti-féle hagyományosabb blues világával is.

A zenekar erőssége egyébként valóban a koncertezés. Nagyon sokat játszottak: mint Pércsi Sándor felidézi, volt olyan esztendő (még 1993-94 környékén), amikor 80 koncertet adtak. Ehhez képest a lemezek száma jóval kevesebb, összesen három sorlemezük született a 25 év során.

– Illetve van még egy album – pontosít a zenekarvezető –, ez The Treadover Shoes címen jelent meg, és erre is az Ölveti Blues Band dalai meg hagyományos blues-nóták kerültek fel, viszont ott Gyuri énekel, nem Laci...

Van egy olyan igazi Ölveti-sláger, amit az egész ország ismert, ez a Pocsolyába léptem. Ezt az ismetséget részben Takáts Tamásnak is köszönheti a csapat, akinek a kilencvenes évek közepén jött ki egy lemezre, amin rajta volt ez a dal, s nem túlzás azt állítani, hogy hamarosan egyfajta blueshimnusz lett belőle.

– Akárhova mentünk, ismerték – nosztalgiázik a zenész. – Még olyan koncertünk is volt jó néhány, hogy miközben vártunk a sorunkra, az előzenekar is előadta a Pocsolyába léptemet...

Különös, hogy miközben alapvetően mindig is baráti társaság volt a zenekar, a tagok nem mindig és nem mindenben egyeztek, nem mindenben tudtak közös nevezőre jutni. Volt két év, amikor például Pércsi és Boros Gyuri ki is szálltak a bandából – ez a második lemez megjelenése után történt, 2004 körül... Egy napon léptek ki, de egymás tudta nélkül. Aztán mégis visszatértek...

Időközben egyébként a zenekar újra és újra átalakult, most például több fiatal zenész is játszik a csapatban.

– Kell néha a vérfrissítés. Az egyik srác például – aki azóta már nincs benne a zenekarban, mert felvették a marosvásárhelyi színművészeti főiskolára – úgy került be a csapatba, hogy összefutottunk vele egy fesztiválon. Ahol javába Ölveti Blues Band-dalokkal csajozott egy bokor mögött, s úgy alakult, hogy a büfénél összetalálkoztunk, beszélgetni kezdtünk, aztán amikor bepakoltunk a kocsiba, akkor már tagja volt a zenekarnak. Nem mellékesen ismerte az összes dalt – meséli Pércsi Sándor. És sorolja, kik játszanak a zenekarban a névadón és rajta kívül: Kónya Levente József gitáros-énekes, Sándor Balázs dobos, Kabai István gitáros, Pásztor Márk gitáros-énekes, valamint a csapat tagja Boros György is, aki a zenéért-szövegért felel. A vérfrissítés kapcsán pedig megjegyzi, hogy tényleg kellenek a fiatal zenészek, mert ők már elég öregek...

De ezen csak nevet, hiszen mint mondja, az igazán nagy öregek még 70-80 évesen is színpadra lépnek, és gyorsan hozza a példát, hogy milyen fergeteges is volt az a buli, amit nemrégen látott, s ahol Iggy Pop és a Stooges játszott. Csupa hatvan feletti zenész – és mégis, mennyi lendület, energia volt bennük, hogy majd szétrobbant a színpad...

Az évek során terjedelmes repertoárjuk alakult ki. Hogy mekkora?

– Ha tehetnénk, akár hat órát is játszhatnánk, csak már szerintem nem bírnánk... Annak idején volt olyan, hogy Németországban turnéztunk és egy dzsessz-blues fesztiválon kaptunk egy külön termet, ahol négyszer 45 percet kellett játszani. Lynyrd Skynyrd, Rolling Stones, BB King, Doors és klasszikus blues-dalok egyaránt ott voltak a programban. Azért a nagy jubileumi buli sem lesz rövid – teszi hozzá –, hiszen este 7-kor kezdődik, és hajnal kettőig tart.

Pércsi Sándor, a zenekar vezetője fergeteges estét ígér, nagyon sok vendéggel és meglepetésekkel. Lesz vetítés is a zenekar 25 éves pályafutásáról. S mint mondja, felveszik az egészet, mert majd szeretnének kiválogatni belőle 10-15 dalt, és azokat megjelentetni. De egy új lemez is készül, jegyzi meg, javarészt új kompozíciókkal. Szóval készülnek a következő 25 évre...