Nem a látványorgia a lényeg, hanem az üzenet: befejezi a debreceni banda
Szerző: Bögre Zoltán | bogre.zoltan@dehir.hu Közzétéve: 2015.10.04. 10:03 | Frissítve: 2015.10.04. 21:34
Debrecen – Elköszön a rajongóktól a Replika. A frontember szerint a zenekar mindent elmondott, szépen fognak búcsúzni.
Húsz év zenélés után befejezi pályafutását Debrecen egyik kedvelt keményvonalas bandája, a Replika. A fiúk bőven éltek meg sikereket, ám Csató Péter énekes szerint az áttörés elmaradt, megmaradtak klubzenekarnak. A frontember azt mondja, ez az ő terepük, a feloszlást és a zenekar végét más okok idézték elő.
Dehir.hu: Egy zenekar feloszlásakor nem mindig beszél szívesen az okokról az ember, olykor azonban megkerülhetetlen a téma. Mi miatt ért véget a Replika története?
Csató Péter: Állandó változáson megy át az ember, olyan ez, mint amikor megszületünk, fiatalok leszünk, majd középkorúak és idősek, végül pedig meghalunk. Mindennek megvan az ideje, a zenekarnak ennyi jutott. Azt gondolom, kihoztunk belőle mindent, de be kellett ismernünk, azzal, hogy a játékkedvünk folyamatosan csökkent, a jelenlegi állapotban már nem fenntartható a banda. Nem akartuk megvárni, hogy még mélyebbre kerüljünk. Hagytunk neki időt, ott voltak a jelek már 4-5 éve, mostanra érett meg a döntés. Békében válunk el, nincsenek személyi konfliktusok, továbbra is barátok maradunk, a döntést is közösen hoztuk meg.
Dehir.hu: A rajongóktól milyen véleményeket kaptatok ezzel kapcsolatban, gondolom sokan meglepődtek a döntésen?
Csató Péter: Sok olyan rajongónk van, akik ragaszkodnak hozzánk. Velük a későbbiekben is kapcsolatban fogunk maradni, levelezünk egymással rendszeresen. Tudják, hogy van múltunk, tisztában vannak azzal, hogy meg lehet hallgatni a zenekar lemezeit, dalait, annyi a különbség, hogy már nem láthatnak minket élőben. Sajnos nincs bennünk annyi, hogy új dolgokat mondjuk el, a hozzánk közel álló rajongók ezt fájó szívvel ugyan, de tudomásul vették. A zenekarnak nem lett drámai vége, de érthető, ha sokan így élik meg.
Dehir.hu: A Replika Debrecen egyik meghatározó zenekara, melyet országszerte többen szerettek, szeretnek. Mit gondolsz, mekkora űrt hagytok most magatok után? Mitől volt olyan jó és szerethető a zenekar több mint húsz éven át?
Csató Péter: Szerintem olyan nagy űrt azért nem hagyunk magunk után, hiszen nem tartoztunk az élvonalba, mi mindig is az underground terepen mozogtunk. Szűk közegben nagyon jól el tudtuk mondani, amit akartunk, ezt többen szerették is. A Replika egy klubzenekar, fesztiválzenekar, néhány száz ember hallgat minket, olyanok, akik tudtak azonosulni a mondanivalónkkal, a stílusunkkal. A közeli rajongóknak a távozásunk tényleg komoly űrt jelenthet, mivel ahogy mondtam, zeneileg és tartalmilag is nagyon ragaszkodtak hozzánk.
Dehir.hu: A zene megy tovább, te magad sem fogod feladni a zenélést, csak kicsit más vizeken evezel tovább.
Csató Péter: Nagyon régóta vonzódom az akusztikus stílushoz, szerintem ezen keresztül jobban ki lehet fejezni a tartalmakat, és előtérbe heylezni a szövegeket. A Replika mellőzte a politikát és a gazdasági témákat, az önmegvalósítás állt a középpontban, ehhez pedig kicsit furcsa eszköz a metálzene. Amikor elkezdtem az akusztikát, gyorsan sikeres lett, sok embert megérintett, ezáltal én is rátaláltam arra az útra, amin életem végéig tudnék járni. Ez a fajta zene közelebb áll hozzám, mint a keménykedés a színpadon. Kicsit csendesebb hangulatban zenélek tovább. Az indiai vonal is folyamatos, jelen vannak és fontos szerepet kapnak a mantrás jellegű, tradicionális zenei aláfestések, az ehhez illeszkedő hangszerek, de azért a gitárokat sem mellőzöm és más európai hangzást is belecsempészek a dallamokba. Ez lelkesít és szerencsére van is alkalom mindezt megmutatni a közönségnek.
Dehir.hu: Mi volt számodra a legfelemelőbb Replika-pillanat? Végeztél már összegzést magadban a zenekar pályafutásával kapcsolatban?
Csató Péter: A legemlékezetesebb vállalkozásunk a Replika-fesztivál volt, amit 2005-2006 körül kezdtünk el. Különböző helyszíneken rendeztük meg évről évre ezeket a két napon át tartó bulikat. Játszottak meghívott vendégeink, másnap pedig akusztikus fellépéseket szerveztünk. Nagyon szerettük csinálni. Az első akusztikus Replika koncert nagyon megmaradt; együtt voltunk a közönségünkkel, megmozdultak az emberek, szerintem ezek voltak a legsikeresebb koncertek. Nagyon bensőséges volt, jobban szerettem mint a turnét.
Dehir.hu: Van valami hiányérzet benned, vagy éppen a társakban? Sikerült kihozni a maximumot a zenekarból, vagy azért maradtak fehér foltok?
Csató Péter: Amikor az ember elkezd valamit, sokat akar, mi azért próbáltuk megfejteni, mit lehet kihozni a Replikából. Nagyon sokszor szembesültem a korlátokkal, egy idő után pedig felismeri a zenész a saját határait, s ha meglátja ezeket a jeleket, akkor tanulhat is belőlük. A zenekar életében is volt egy határ, amit nem lehetett ledönteni, nem tudtuk túlszárnyalni önmagunkat. Nem az volt a baj, hogy klubzenekar maradtunk, mert nagyon szerettem ezt a közeget, ez volt a mi terepünk, ezt tudtuk igazán jól csinálni. Amikor viszont annyi munkát kell belerakni, amit az ember már sem fizikailag, sem pedig anyagilag nem bír maximálisan, s ahogy mondtam, tartalmilag sem lehet előrébb jutni, akkor az a megoldás, hogy be kell fejezni.
Dehir.hu: Januárban búcsúkoncertet tartotok Debrecenben. Készültök valamilyen különleges attrakcióval erre a bulira?
Csató Péter: Oda fogjunk tenni magunkat. A tartalom a lényeg, törekszünk arra, hogy jól szóljunk. Külsőségekben nem kell nagy látványorgiára számítani. Összefoglaljuk a zenekar eddigi munkásságát, ami létezik, azt el fogjuk játszani, plusz azok is színpadra lépnek majd velünk, akik szerepeltek korábban a bandában. Lesz egy akusztikus betét is a bulin belül. Nagyon átfogó képet szeretnénk adni a rajongóknak, úgy készülünk, hogy nem maradjon senkiben sem űr.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)