Magyarok Amerikában: új kiállítás nyílik a kollégiumi Nagykönyvtárban
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.06.18. 16:12 | Frissítve: 2019.06.18. 18:57
Debrecen - Az első világháborút megelőző évszázadokban számos magyar járt az amerikai kontinensen Brazíliától Kanadáig.
A Múzeumok éjszakáján, június 22-én nyílik Forradalmárok, utazók, kivándorlók: Magyarok Amerikában címmel kiállítás a Református Kollégium műemlék könyvtárában, amely a Debreceni Egyetem és a kollégiumi Nagykönyvtár együttműködésével jött létre.
A kiállítás kuratorai Venkovits Balázs, az egyetem Észak-amerikai Tanszékének adjunktusa, az utazási irodalom, utazástörténet és az amerikai–magyar kapcsolatok kutatója és Oláh Róbert, a Nagykönyvtár tudományos igazgatóhelyettese, a régi könyvek szakértője. A Múzeumok éjszakáján a kurátorok 18.30 és 19.45 órától tárlatvezetéssel várják az érdeklődőket. Idén először a városban élő és ide látogató külföldiek kedvéért angol tárlatvezetést is tart Venkovits Balázs 21 órától.
Az első világháborút megelőző évszázadokban számos magyar járt az amerikai kontinensen Brazíliától Kanadáig: tudósok, katonák, arisztokraták, női utazók és jobb életre vágyó kivándorlók.
Utazásaik tükrözik a különböző időszakok kihívásait, az amerikai-magyar kapcsolatok alakulását. Beszámolóik nyomán különleges élettörténetek, kudarcok és sikerek egyaránt kibontakoznak.
A kiállításon találkozhatunk az első magyar hittérítőkkel és a legkorábbi magyar nyelvű útleírásokkal. Az 1848–49-es szabadságharc bukása után Amerikában új életet kezdő emigránsok közül érdemes kiemelni például László Károlyt, Kossuth titkárát, aki rajzokkal kísért naplóiban örökítette meg az emlékeit. A tudományos igénnyel dokumentáló Rosti Pál nevét kevesen ismerik, a Párizsban fényképészetet tanult írót egykor a világ legjobb fotósai között tartották számon. Ezernél több magyar katona kísérte továbbá Habsburg Miksát a végzetes „mexikói kalandra”, közülük többen hagytak hátra emlékiratot.
A látogatók megismerhetik az Amerikába utazó magyar nők motivációit és a századfordulón kivándorló másfél millió honfitársunk sorsának alakulását is.
A Nagykönyvtár évszázados könyvei és kézzel színezett térképei mellett a Magyar Földrajzi Múzeum indiánok által készített tárgyi emlékei és debreceni magángyűjtők féltett kincsei mutatják be az utazó magyarok érdeklődésének főbb irányait.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)