Hova vezet az út a hazugságok hálójából?
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2020.10.17. 09:00 | Frissítve: 2020.10.19. 08:34
Debrecen – Két felvonás és sok-sok vicces pillanat remek zenékkel: francia komédia arról, milyenek a nők és milyenek a férfiak. Kritika.
Őszintén szólva nagyon vártam már, hogy elkezdődjön az új évad. Szeretem a színházat ugyanis. Része az életemnek, egészen komplex módon. Idetartozik az is, hogy hogy kiveszek egy zakót a szekrényből, végiggurulok a városon, keresek egy parkolóhelyet, barátokkal és ismerősökkel futok össze a bejáratnál, leadom a kabátomat a ruhatárban, és miután még egyszer szétnéztem az online térben, repülőre teszem a mobilomat, aztán sötét lesz, elkezdődik a játék… Ezek szép pillanatai az életnek.
Fotók: Máthé András
Az idei év azonban – leírtam már néhányszor én magam is ezt – nem egészen szokványosan alakult. Jött a járvány, otthon maradtunk, események, programok sora maradt el, a koronát pedig mindezekre a változásokra az tette fel, hogy a Csokonai társulata is kiköltözött a régi épületéből. Ami persze nem rossz, mert egy korszerűbb, megszépült színházba térhetünk majd vissza, addig azonban ki kell húzni.
Őszintén szólva: ez volt az idei évad első igazi bemutatója – a Nagyerdei Stadionnál játszott Hamlet ugyanis a nyár végén, még a tényleges szezon előtt érkezett, a Bánk bán pedig Vidnyánszky Attila rendezésében viszonylag vékony szálakkal kötődik a debreceni társulathoz. Jó döntés volt egy francia darabbal, ráadásul egy vígjátékkal indítani – Xavier Daugreilh darabja ugyanis a szerelemről szól. A szerelemről és a hazugságokról – ahogy jó néhány klasszikus komédia is. Arról, mit akarnak a férfiak, mit akarnak a nők. Mit mondanak egymásnak, egymásról – s ahhoz képest mi jár valójában a fejükben. A téma rólunk, nekünk szól. A mai nézőknek mesél a társkeresés és a párkapcsolatok nehézségeiről.
Bár csak hatvanan foglalhattunk helyet a nézőtéren (biztonsági okokból), mégis teljes értékű élményt kaptunk. A Kossuth utcai közösségi ház Pódiumtermében ilyen pazar színpadképpel nemigen találkoztam még – pedig kamaszkorom óta megszámolhatatlanul sokszor megfordultam ebben az épületben, ami hajdan az Első Takarékpénztár volt Debrecenben, de ismerhettük Ifjúságpolitikai Klubként (amit generációk emlegetnek máig úgy, hogy„ipéká”) és hívhatjuk Belvárosi Közösségi Háznak is. A nagyvonalú, modern lakásbelső (melyet a rendező Gemza Péter és a jelmezekért is felelős Mészáros Zsófia álmodott meg) ráadásul vibráló fényekkel és sötét foltokkal játszva pillanatok alatt diszkóvá, bárrá vagy másik otthonná változott.
A stílus nagyon fontos, különösen a franciáknál – és ez esetben minden a helyén volt,
nem kellett feszengeni a ruhákat látva sem, hogy nem rossz ez, csak éppen ilyen holmikat tíz éve viseltek az emberek. S nemcsak a látvány, hanem a nyelv is mai: köszönhetően Miklós Eszter fordításának, aki megtalálta az összhangot a beszélt és a színpadi nyelv között.
A komédia hőse három nő és három férfi. Nem tizen-, és nem huszonévesek, hanem kicsit idősebbek, harmincon túl talán, de negyvenen még innen. Serge (Mercs János) újságíró, akit elhagyott a felesége, de eddig még mindig nem nagyon tudta elengedni ezt a kapcsolatot. Egy buliban, ahova a nagymenő haverja, Cyril (Herczeg Tamás) hívta, összefut egy csinos nővel: Gwendoline (Wessely Zsófia) úgy van vele (vagy legalábbis ezt állítja), hogy nem akar tartós kapcsolatot, a szingli pasik helyett inkább nős férfiakkal szeret randevúzni. Serge ezért azt hazudja, hogy (még mindig) nős, és elviszi abba a luxuslakásba, amit barátaitól kapott kölcsön, míg azok Horvátországban nyaralnak. François (Takács Dániel) és Valérie (Horváth Julianna) éppen a gyerekprojekttel birkóznak, Serge meg Gwendoline pedig egymással. Pillanatokon belül szerelmesek lesznek – ám miután mindketten hazudtak egymásnak, eléggé bonyolult lesz a viszonyuk. Ha a nőnek nős pasi kell, Serge nem tehet mást, minthogy ragaszkodik ahhoz, hogy márpedig ő nős… Erre biztatja Cyril is, aki meglehetősen rossz tanácsokkal vértezi fel, ahogy Gwndoline is kapja a „jobbnál jobb” tippeket barátnőjétől, Élise-től (Mészáros Ibolya). S hogy mi lesz ebből? A hazugságok hálójából az út nyilvánvalóan a tévedések vígjátékába vezet, melyben szerepet játszik minden nő és minden férfi…
Két felvonás és sok-sok vicces pillanat remek zenékkel – köztük Carla Bruni, a Nicolas Sarkozy nejeként is ismert modell és énekes slágerével (amit itt is megtalálnak) – egészen jó alap egy jó színházi estéhez. Míg a Takács Dániel és Horváth Julianna alakította házaspár inkább a paródia határát feszegeti, a Mercs János és Wessely Zsófia játszotta pár meglepően komolyan veszi magát. Ehhez remekül asszisztál Herczeg Tamás, aki megmutatja, hogy nemcsak jó színész, de jó táncos is, Mészáros Ibolya pedig ezúttal a főnök kissé csúnyácska, de nagyon trendi lányának bőrébe bújik.
Bevallom, nekem elsőre a Négy esküvő és egy temetés jutott eszembe erről az előadásról, ami még valamikor 1994 körül került a mozikba, de azóta sincs olyan lista a 90-es években forgatott meg a minden idők legfontosabbjainak számító „romkomokról”, melyben ne lenne ott. Tudom, az Őszintén szólva más, mert míg
a Négy esküvő nagyon brit, ez meg nagyon francia. És? Mi meg magyarok vagyunk. Lehetnénk lazábbak, vehetnénk néha könnyedebben.
Mondhatnánk, hogy nem félig üres, hanem igenis, félig teli a pohár…
A lényeg, hogy szükségünk van az ilyen estékre. Szükségünk van a színházra, szükségünk van a nevetésre.
További részleteket, fotókat és információt arról, mikor láthatják az előadást, a színház honlapján, itt találnak.
Cím | dátum |
---|---|
Eljött az igazság pillanata a Csokonai Színházban | 2020.09.08 |
A debreceni stadion üvegfala mögül integetett a dán királyfi | 2020.08.23 |
HOZZÁSZÓLÁSOK (1)
helenn
Jó napot, barát!.. Keressen egy igazi szex patner a városban >> | adultme.fun