Egy gyáva behódoló érkezik a Víg Kamaraszínházba – fotókkal
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.02.28. 12:59 | Frissítve: 2019.03.01. 10:11
Max Frisch Biedermann és a gyújtogatók című drámáját március 1-jén mutatják be Debrecenben, a Víg Kamaraszínházban. A svájci író, építész tandrámaként jelölte meg remekművét, mindenféle tanulság nélkül, hiszen a gyáva behódolók képtelenek érteni a nagy tüzekből, miközben kezükben a kanóc, és a zsebükben ott lapul a gyufa.
Azt gondolná az ember, hogy a rendezett hátterű polgár háza biztonságos hely, hiszen kifogástalan a behatolásgátló rendszer, állandó a felügyelet… de állandóak a gyújtogatások is, a média önti magából a baljós híreket. Mit tehet ilyenkor a félelemmel teli, de vakon bizakodó nyárspolgár? Elébe megy balsorsának, és ő maga nyit ajtót a gyújtogatók előtt…
Fotó: Máthé András
Max Frisch tandrámaként jelölte meg remekművét, mindenféle tanulság nélkül, hiszen a gyáva behódolók képtelenek érteni a nagy tüzekből, miközben kezükben a kanóc, és a zsebükben ott lapul a gyufa…
A Biedermann és a gyújtogatók a világháború utáni, német drámaírók művelte parabolák előfutáraként születik. Egy gondolkodásra képtelen gyáva kispolgárról szól, aki behódol az erőszaknak. Biedermann, a gazdag hajszeszgyáros retteg a gyújtogatóktól, mégis befogad ismeretleneket a padlására és bár a padlásra felvitt benzines hordók, a betolakodók megjegyzései is azt mutatják, hogy veszélyben van, nem lép fel ellenük, inkább a meghunyászkodást választja. A történet kimenetele már ezen a ponton is sejthető, de Frisch ír a darabhoz egy a túlvilágba vezető utójátékot is…
A drámát az a Szabó K. István állítja színpadra, aki tavaly novemberben a legjobb rendezés díját kapta a brassói 29. Nemzetközi Kortárs Drámafesztiválon Örkény klasszikusa, a Macskajáték debreceni színreviteléért.
„Engem különösen zaklat az a fajta furcsa civilizációs öngyilkosság, ami Európában zajlik. A Frisch-drámában ugyanez fogalmazódik meg: ha egy társadalom eljut abba a tunyasági állapotba (nevezzük jólétinek, ha így jobban hangzik), hogy leszámol saját immunrendszerével, szembe kell néznie az elkerülhetetlen véggel. Azt vizionálom, hogy Európa saját magát számolja fel, pervertált szabadságképe, balga kényelme tolja a szakadékba, mint annak idején Rómát. Ha figyeljük a jeleket, látjuk az összefüggéseket, könnyen bebizonyosodik a történelem ciklikussága. Meg az is, ki tudja hányadszor, hogy az ember képtelen tanulni a hibáiból, önteltsége, kapzsisága elsorvasztja természetes reflexeit, és a vélt magaslatáról előbb-utóbb pofára esik” – ajánlja a darabot a rendező.
Garay Nagy Tamás a gerinctelen ember tipikus figuráját látja az általa megformált Biedermannban.
„A szerző úgy alkotta meg ezt a szereplőt, hogy egy plasztikembert lássunk benne. Mindene megvan: egzisztenciája, családja – csak gerince nincs.
Azt gondolom, a félelem szó nagyon fontos, ha róla beszélünk. Fél, ahogyan mi mindannyian. Ez az ősi érzelem a mozgatórugója a cselekedeteinek. Ő azonban inkább eltussol dolgokat, semmint felismerné a helyzetet. Nem akarja észrevenni a veszélyt.”
A darab bemutatója március 1-jén, pénteken 19 órától lesz a Víg Kamaraszínházban. A főbb szerepekben Garay Nagy Tamás, Oláh Zsuzsa, Herczeg Tamás és Janka Barnabás látható. A díszlettervező Janis Vasilatos, a jelmeztervező Florina Vasilatos.
HOZZÁSZÓLÁSOK (2)
Gémesi Gábor
Ne ítélkezzünk egymás és magunk fellett. Mindenki fél, meghunyászkodik és köt kisebb-nagyobb alkukat. Ilyen az ember és nemcsak a magyar. Elnyomható. Ezt a mindenkori hatalom ki is használja.
Gémesi Gábor
Minden relatív: nincs gyávaság. Sem gerinctelenség. Csak alkalmazkodás és jogos érthető félelem. Itt is, ott is. Magyarországon is. Régen és napjainkban is. Megfelelési kényszer. Senki sem önmagától jókedvéből lesz rabszolga. Azzá teszik. A mai globalista és pénzalapú világban is van rabszolgaság. Kiszolgáltatottság. Az igazi szabadság, ami ebből kivezet, Jézus Krisztus. A keresztény morál.