Több sebből vérzik a határrendezés
Szerző: Nyírő Gizella | info@dehir.hu Közzétéve: 2010.11.04. 20:50 | Frissítve: 2010.11.04. 20:50
Nagyszabású konferenciát rendezett a berettyóújfalui Parola Közhasznú Egyesület és a Bihari Múzeum Trianontól a II. világháború végéig, Magyarország, Bihar és Berettyóújfalu XX. századi történelméről.
A szép számú érdeklődőt Pálfi Anikó, Berettyóújfalu alpolgármestere köszöntötte. Emlékeztetett arra, hogy idén június 4-én volt 90 éve, hogy aláírták a trianoni békeszerződést, mely hazánk megcsonkítását eredményezte. Magyarok milliói estek áldozatául a szomszédos államok magyarellenes intézkedéseinek, s lettek másodrendű állampolgárok saját szülőföldjükön. Szólt az alpolgármester az anyaország szerepéről, arról, hogy meg kell ismertetnünk a felnövekvő nemzedékkel a korábban hozzánk tartozó Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját, Vajdaságot. Kiemelte Pálfi Anikó az új polgári kormány kettős állampolgárságról szóló törvényét, valamint a június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánító határozatát. Köszöntő szavait egy Wass Albert-idézettel zárta: „Percre se feledd, hogy testvéred minden magyar, bárhol is éljen. Összetartásban rejlik csak erő.”
A Török Péter elnökletével zajló konferencián előadások hangzottak el Trianon előzményeiről, a béketárgyalásokról, a diktátum következményeiről. Kerepeszki Róbert, a Debreceni Egyetem tanársegéde a két világháború közötti választásokról, Berettyóújfalu képviselőiről tartott előadást. Kiderült: 1920-ban vezették be a titkos és egyenlő választásokat, szemben a dualizmus nyílt választási gyakorlatával. Bethlen István ezt szüntette meg, majd 1938-ban állították vissza újból a titkos szavazást. A két világháború között 30 képviselő volt Bihar vármegyéből, akik átlagos életkorúak voltak, kétharmaduk első világháborús szolgálatot teljesített, sokuk egyetemet végzett, világlátott ember volt. A Nemzeti Egységpárt, később a Magyar Élet Pártja színeiben lettek képviselők.
Sándor Mária, a Bihari Múzeum muzeológusa, Berettyóújfalu infrastrukturális változásait ismertette a vizsgált időszakban. A hallgatóság előtt világossá vált, hogy a kettészakított Bihar megye új központját kellett egyik pillanatról a másikra pótolnia Berettyóújfalunak, ami sikerült is, hiszen új vármegyeháza, posta, kórház, leventeintézmény, mozi, vasútállomás, iskola épült akkoriban, de felújították a közúti és vasúti hidakat is. Bő egy évtized alatt Berettyóújfalu aranykorát élte meg, azon a kényszerpályán, amibe Trianon következtében került.
Kaló József, a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanársegéde az 1944 októberében Berettyóújfaluban és környékén lezajlott harci eseményeket ismertette. Feltette a kézenfekvő kérdést: felszabadulás vagy megszállás kezdődött 1944 őszén a szovjet csapatok bevonulásakor. – Akik a borzalomból – öldöklés, erőszakos cselekmények – részesültek, azok számára nem felszabadulás – szögezte le, hozzátéve, hogy erős különbség volt a német megszállók és a betolakodó szovjet hordák között.
Kérdésre válaszolva, miszerint miért csak nekünk fáj Trianon, Török Péter elmondta: két békeszerződés következménye mostani hazánk területe, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. – Több sebből vérzik a határrendezés, amiről beszélni kell, ám változtatni rajta nem lehet.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)