Pajna Zoltán: fel kell készülnie a megyének is arra, hogy Debrecen régióközpont lesz – videóval

---

Az új megyei fejlesztési stratégia épít az újabb debreceni beruházások kiszolgálására is – mondta a hajdú-bihari közgyűlés elnöke.

---

Mozgalmas évet zárt tavaly a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés. A testületre idén is jó néhány feladat vár, akár a gazdaságfejlesztés, akár a különböző hazai és nemzetközi projektek keretében. A megyei közgyűlés 2019-es üléstervéről és az idei év fontosabb teendőiről beszélt a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke.

Mint emlékeztetett,

hét nemzetközi projektben, 18 uniós és hazai forráspályázaton vett részt a hajdú-bihari önkormányzat. A megyei gazdasági társaságok és önkormányzatok éltek a Széchényi 2020-as pályázati program lehetőségeivel, így több mint 500 milliárd forintos támogatási összeg érkezett a megyébe. A pályázatokon több mint tizenkétezren vettek részt.

Pajna Zoltán kiemelte azt is, hogy a gazdaságfejlesztési innovációs operatív programban összesen 119 milliárd forint támogatás érkezett Hajdú-Biharba, ebből több mint 50 milliárd forint a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését segíti.

Az emberi erőforrás operatív programból több mint 60 milliárd forint, 444 pályázat volt jelen a megyében, ezzel elindult a felzárkózás a roma gyerekek egészségügyi, oktatási, szociális helyzetének kezelésével kapcsolatban.

Megjegyezte azt is, hogy a terület- és településfejlesztési programban több mint 15 milliárd forint értékben készültek el fejlesztések, óvoda- és bölcsődefelújítások, kerékpárút-építések, ipari területek fejlesztései, valamint a foglalkoztatásban és a szociális szférában is eredményes volt a megye. Ez a lendület 2019-ben is megmarad, hiszen további 30 milliárd forint értékben várhatóak majd ebben az évben beruházások.

- Az a célunk, hogy elősegítsük azt az innovációs technológiai fejlődést, ami Debrecenben jelen van. Fel kell készülnie Hajdú-Biharnak arra, hogy a multinacionális befektetők jelenléte mellett olyan életteret is teremteni kell, amivel meg lehet tartani helyben az embereket. Ezt a népességmegtartó erőt szem előtt tartva, a szociális, egészségügyi, valamint a munkalehetőségek megerősítésével érhetjük el

– mondta Pajna Zoltán.

Mint mondta, a megyének ki kell dolgoznia a fejlesztési koncepcióját a következő hét évre. Nem mindegy, milyen fejlesztési célokat fog kitűzni magának a megye, hiszen újból olyan uniós tervezési ciklust kell előkészíteni, ami a továbbiakban is segítheti Hajdú-Bihar felzárkóztatását. Ami ebbe a koncepcióba belekerül, az támogathatóvá válik, ami pedig kimarad, abból nem is lesz semmi.

Pajna Zoltán hangsúlyozta, hogy a négy magyar határmegyéből a legtöbb forrást Hajdú-Biharba sikerült hozni. Ezek főként debreceni kulturális projektek, melyek mellett egészségügyi beruházások érkeznek Hajdúböszörménybe és Berettyóújfaluba, valamint több turisztikai együttműködés köttetik az önkormányzatok között.

Pajna Zoltán hangsúlyozta, az új fejlesztési stratégia épít az újabb debreceni beruházások kiszolgálására is, a két új sztrádaszakasz, az M35-ös és az M4-es autópálya 20 kilométeres körzetében egy innovációs gazdaságfejlesztési övezetet hoznának létre, amibe a határmenti négy járást is bekapcsolnák, hiszen az a cél, hogy Bihar megyében is hasonló erejű gazdaságfejlesztést érjenek azért, hogy Debrecen a régió gazdasági központja legyen.

A teljes beszélgetést itt nézhetik meg: