Hasra fektetve, lábát összekötözve temették el: boszorkánysírt találtak Hajdúböszörményben – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.02.04. 13:19 | Frissítve: 2019.02.05. 16:48
Hajdúböszörmény – Feltehetőleg boszorkánynak vélték azt az embert, akinek sírját egy szennyvízbekötés korrekciójánál fordította ki a földből egy ásógép.
Emberi csontokat fordított ki egy ásógép kanala a hajdúböszörményi Perczel Mór utcában. A kivitelező azonnal értesítette a Hajdúsági Múzeumot, így megtörténhetett a leletmentő ásatás. Bálint Marianna, a múzeum régészének beszámolója szerint a most előkerült személyt a rendellenes testhelyzet miatt ártó személynek vagy boszorkánynak gondolhattak a falubeliek.
Fotók: Hajdúsági Múzeum
Történt ugyanis, hogy hasra fektetve, lábát összekötözve földelték el.
Tették ezt azért, hogy megvédjék az élőket a boszorkány visszajárásától.
A régész arról is ír, hogy már korábban is feltárhatták volna a sírt, hiszen az utcabeliek elmondása szerint évekkel ezelőtt a szennyvízcsatorna fektetése közben minduntalan emberi csontok kerültek elő. Akkor esett meg, hogy egy rendellenes testhelyzetben elhelyezett holttest fölött is átvitték a vezetéket.
Később még egy optikai kábelt, sőt egy gázvezetéket is átvezettek a temetőn, de ekkor sem érkezett jelzés a csontokról a múzeumhoz.
„Sajnos ez az egy csontváz még nem ad teljes mértékű információt a temető népességéről. Bizton állíthatom, hogy ha a korábban előkerült sírokat is lehetőségünk lett volna feltárni és megvizsgálni nagyon sok értékes információ birtokában sokkal többet tudhatnánk Böszörmény falu lakóiról” – fogalmaz Bálint Marianna.
A régész kiemeli, hogy Böszörmény falut a történeti adatok alapján a nyíri izmaeliták – azaz böszörmények – központjának tartják. A böszörményekről pedig tudjuk, hogy elsősorban pénzváltással, kereskedelemmel foglalkozó, mohamedán vallású népcsoport volt. Az egy nagyon izgalmas kutatási feladat, hogy vajon régészeti módszerekkel kimutatható-e az Árpád-kori leletanyag között egy eltérő etnikumú népcsoport jelenléte. Ehhez pedig leginkább a temetők, temetkezések vizsgálata vihet minket közelebb, hiszen a legtovább fennélő temetkezési szokások, vallási rituálék a legbiztosabb forrásai az eltérő életmódnak, hiedelemvilágnak.
Bálint Marianna abban bízik, a jövőben a régészeti örökség megőrzése és megismerése iránt fogékony kivitelezők, építkezők is partnerek lesznek munkájukban. „Ebben az esetben bizonyára mentesülni fognak a boszorkány átkától…” – tette hozzá.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)