Gyí, te paci: így ringatóznak a debreceni kisgyerekek és szüleik – fotókkal
Szerző: Dehir.hu | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2015.04.12. 11:08 | Frissítve: 2015.04.13. 12:15
Debrecen – Hallottak már a Ringatóról? S tudják, miért imádják ezt a programot a szülők és a gyerekek is? Mi a jó ezekben az ölbe ülős játékokban?
Csodamódszer? Varázslat? Egyik sem, és mindkettő. Szülők és gyerekek, ezeréves játékok, mondókák és dalok: ez a Ringató lényege. Nem lehet ugyanis elég korán kezdeni a zenei nevelést. Mint Könyves Zsuzsa, a Muzsikáló Egészség Alapítvány zenepedagógusa elárulja, ezeken a félórás foglalkozásokon egészen közel kerülhetnek egymáshoz a család tagjai.
– Jönnek a szülők, főleg az anyukák, hozzák magukkal a pici babát, a kisgyereket, és régi, ölbe ülős játékokat vesznek elő. Újrajátsszák, mintegy újratanulják ezeket a századok óta ismert és kedvelt mondókákat, dalokat. Gyí, te paci, gyí, te ló... Ismerős, ugye? A magyar nyelv, a magyar hagyomány nagyon gazdag ezen a téren is, szinte kimeríthetetlenül – mondja Könyves Zsuzsa, aki egyben megállapítja azt is, hogy egyébként olyanok ezek a mondókák, ezek a játékok, mint egy-egy komplex dráma, felvezetéssel, fokozással, csúcsponttal.
– Azok a gyerekek, akikkel sokat játszanak ilyesmiket, később lényegesen nyitottabbak lesznek a művészetek iránt, könnyebben tudnak majd értékelni egy színházi előadást is akár.
Debrecenben többfelé is „ringatózhatnak” a szülők és gyerekek. A Zeneiskola (Vár u.) és a Simonffy utcai Ifiház mellett a Belső Csend Jógastúdióban is rendszeresek ezek az összejövetelek. Nem is gondolnánk elsőre, milyen sokakat érdekelnek ezek a foglalkozások. Jönnek a szülők, hozzák a gyereket, és készülnek a varázslatra, a csodára.
Ül a gyerek anya ölében, apa ölében, s hullámzanak a szavak, mozdul a kéz, a gyerek. S lehet majd ilyeneket otthon is játszani: öltöztetés vagy körömvágás közben.
Mindössze félórás egy foglalkozás, de egészen jó kedve lesz tőle mindenkinek. Még az is lehet, hogy anya is, apa is szívesebben énekelnek majd otthon a gyereknek, amit eddig nem tettek meg, mert ahogy megszoktuk manapság, egyszerűbb bekapcsolni a tévét, vagy elindítani valami zenét.
Ahhoz persze, hogy valaki „rákattanjon” erre a programra, tudnia kell róla.
- Ha jól emlékszem, először úgy még nem egészen háromnegyed éves lehetett Bori, amikor kipróbáltuk a Ringatót, amit a kislányunk keresztszülei ajánlották a figyelmünkbe. Ők már korábban is rendszeresen jártak, s persze mi is sokat hallottunk már előzetesen a módszerről – meséli Süli András, akit zenészként is ismerhetünk, nem csak kulturális programok, koncertek szervezőjeként. – Jó pár alkalommal voltunk ezen a programon, de nincs benne rendszeresség. Ahogy az időnk és a gyerek, Bori kedve engedi, úgy megyünk, s előfordultunk már mindhárom debreceni helyszínen. Mi jellemzően hármasban mentünk, de nem ez a jellemző, a speciális hétvégi alkalmakat leszámítva én elég kevés apukával találkoztam.
S hogy mi tetszik benne? András máris sorolja: – Tetszik maga a módszer, én személy szerint eleve nagyon izgalmasnak tartottam a zene megszerettetésének elkezdését a babánkkal – és nem csak a zenei előéletem miatt. Tetszik az atmoszféra, amit Zsuzsa néni teremt a gyerekek számára. Tetszik, hogy közös élményeket élünk át a gyerekünkkel, mert egy tényleg jó alkalom az aktív és odafigyelő együttlétre. És tetszenek a dalok, a játékok, a magyar és európai zenei kincsek, amelyek között rengeteg számunkra újat fedeztünk fel mi magunk is. Ezek egy részét meg is tanultuk, ha pedig nem jut eszünkbe egy, elővesszük a Ringató könyveket. A babáknál hangulatfüggő, van amikor nagyon befogadóak a külvilágra, a többiekre, a történésekre – de olyan is, amikor inkább végig belénk kapaszkodnak és főleg a szülőkkel játszott, egymásra figyelős játékokat élvezik. Pont emiatt is sokszor olyan, mintha a családban maradna az élmény, de közben mégis ott van a közösség, amely befogad és amelyen keresztül a lányunk is sok új dolgot fedezett már fel magának a világból.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)