Papp László: a jövő tiszta energián alapuló gazdasága épül Debrecenben – videóval
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.12.30. 20:05 | Frissítve: 2022.05.27. 10:46
Debrecen - Papp László polgármester évértékelőjében hangsúlyozta: a 2015-ben elindított gazdaságfejlesztési stratégia a BMW-vel felgyorsult. Debrecen élvezheti az előnyeit egy változó korszaknak.
Papp László elöljáróban a 2020-as és a 2021-es esztendő összevetéséről elmondta: mindkettő nagyon nehéz év volt. 2020-ben egy ismeretlen járvánnyal kellett szembenézni, hatalmas veszteségek érték az emberiséget. Sokan eltávoztak, de mindenkinek meg kellett küzdeni az egészségéért. 2020 márciusától kezdve néhány hónapig gyakorlatilag leállt a világgazdaság.
2021-ben a helyzet annyiban változott, hogy az orvostudomány sokkal többet tudott a vírusról, a járvány természetéről, és megszülettek a vakcinák, amelyeknek köszönhetően valamennyire szabadabban élhettünk.
- Az oltások nagyon sokak életét mentették meg, és szomorúan kellett konstatálni, hogy még ma is vannak, akik elutasítják a vakcinát – mutatott rá a polgármester.
Debrecen, a válságtűrő város
Papp László hangsúlyozta: Debrecen számára 2021 azért volt különleges, mert csúcsra tudták járatni a beruházásaikat, a fejlesztéseiket. „A 2021-es költségvetés elfogadásánál azt mondtam: ez az év a közlekedésfejlesztésről fog szólni, és arról is szólt” emlékeztetett.
A polgármester hozzátette: Debrecen gazdaságának válságtűrő képessége ma sokkal erősebb, mint amilyen néhány évvel ezelőtt volt, hiszen 2015 óta gazdaság alapú városfejlesztési politikát valósítanak meg.
- Ennek az a következménye, hogy a város bevételei folyamatosan gyarapodnak. Így a rendkívüli helyzetekre is könnyebb felkészülni – mondta Papp László. - Ez lehetővé tette számunkra, hogy a világjárvány idején is fejlesztéscentrikus költségvetést hajtsunk végre.
A város idei alapköltségvetésének főösszege 162 milliárd forint volt, ez az év folyamán 170 milliárd fölé fog menni. Ennek 54 százaléka fejlesztési célú volt.
- Debrecen szerencsés helyzetben van, hiszen a kormánnyal közösen tudunk gondolkodni a város jövőjéről – hangsúlyozta a polgármester. - A helyben megfogalmazott fejlesztéspolitika, a Debrecen 2030 program kormányzati támogatást kapott, ennek a végrehajtását kezdtük meg 2021-ben.
A közlekedésfejlesztésről szólva Papp László elmondta: az ünnepek után, januárban újra elindul a munka, és ahol lehet, minél előbb visszaadják a forgalomnak az utakat.
- Nem tudja megspórolni a város azt, hogy hozzányúljon az évtizedeken át fel nem újított utakhoz, kereszteződésekhez – fogalmazott Papp László. – A város gépjárműállománya 1998-hoz képest megduplázódott, ez nem mondható el az utak áteresztőképességéről. De senki nem mondhatja, hogy a munkához csak most kezdtünk hozzá, hiszen 2017-től kezdődően már ennek különböző fázisai zajlottak a városban a belvárosi egyirányúsítással, a csomópontok átépítésével. Azonban a nagy volumenű fejlesztések, az autópálya csomópontok és a belvárosi nagy áteresztésű csomópontok átépítése mind az elmúlt egy év történései, és jövő év elejére elkészül a kiskörút harmadik üteme is. A következő években nagy hangsúlyt fogunk fektetni az elkerülő utak továbbfejlesztésére.
A polgármester emlékeztetett arra, hogy a nyugati elkerülő út már elkészült, a keleti viszont még hiányzik. De az elmúlt hetek történése, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium elrendelte a a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) számára annak előkészítési munkálatait, a pontos nyomvonal kijelölését. Ehhez a folyamathoz a város is hozzájárul, hiszen a keleti oldalon két elkerülő útszakasz épülne egymással párhuzamosan. Az egyik, a nagyobb ívű a város külterületi részén, a másik egy belső körgyűrű. Az elővárosi vasútfejlesztés ügyében szintén a kormánnyal zajlik a közös gondolkodás. Ez nagyon fontos, hiszen
Debrecenen egyre nagyobb az agglomerációs nyomás, itt jönnek létre új munkahelyek és a régióból történő munkavállalás feltételeit nem csak közúton, hanem vasúton is biztosítani kell.
Közlekedésfejlesztés úton, vasúton és levegőben
Ennek érdekében elrendelte a kormány a Debrecen és Nyíregyháza közötti vasútszakasz teljes felújítását, ám mellette az elővárosi vasútközlekedésre is nagy szükség van. A megyei városok közül Berettyóújfalu azért van speciális helyzetben, mert részesévé válhat a Debrecen és Nagyvárad közötti vasúti összeköttetésnek. Mint a beszélgetésben elhangzott, komoly realitása van annak, hogy ez ebben az évtizedben megvalósul. Józsa esetében pedig nem csak az elővárosi vasúti kapcsolatot vizsgálják, hanem az egyéb lehetőségeket is. Autópálya csomópont épül és terveznek egy elkerülő útszakaszt, ahol a lakott területek érintése nélkül meg lehet majd közelíteni az M35-ös autópályát a 35-ös főútról.
A polgármester hangsúlyozta: a Böszörményi út közlekedése jelentős részben a Hajdúböszörmény felől érkező agglomerációs forgalom miatt nagyon terhelt. Ezért indítanak egy kezdeményezést, melyben felhívják a böszörményiek figyelmét arra, hogy érdemesebb nekik autópályán elérni Debrecent.
A debreceni főpályaudvarról szólva Papp László közölte: annak újratervezése 2022-ben megtörténik a NIF beruházásában.
A vasúti forgalom növekedése Debrecen irányába borítékolható, tehát az évtized közepére a főpályaudvar-projektnek el kell készülnie. Ez lesz az az időszak, amikor már a BMW is működtetni fogja debreceni gyárát és a Déli Ipari Park is nagyon jelentős mértékben köt le munkaerőt.
A polgármester hozzátette: a reptéri fejlesztések ügyében is párhuzamosan zajlanak a folyamatok. Elindítottak egy tervpályázatot a terminál épületre, a kisgépes terminál és a kifutópályák fejlesztésére, ennek eredményét hirdették ki a napokban. A legkisebb összegből megvalósítható és a legköltséghatékonyabb üzemeltetésű nyert, amely akár 3-4 millió utas kiszolgálására is alkalmas lehet.
- Szeretném, ha a fejlesztés itt a következő évben legalább szakaszosan elindulva – hangsúlyozta Papp László.
- A 2021-es költségvetés mintapéldája lehet annak, hogyan tud megvalósulni a horizontális fejlesztéspolitika – mutatott rá a polgármester. Hiszen, ha csak a kertségi fejlesztések keretében 24 utca aszfaltozását rendelték el, ennek túlnyomó többségében már megkötött szerződéssel rendelkeznek. Zajlanak kerékpárút fejlesztések keleti és nyugati irányban is, a lakótelepeken folyamatban van a Zöld város program, elindult a Petőfi téri „városkapu” átépítése is.
- A kiemelt kormányzati támogatásnak köszönhetően és annak, hogy országgyűlési képviselők sokat tesznek a város érdekeinek érvényesüléséért, garantálható, hogy a fejlődés nem fog lassulni, hanem még gyorsulhat is a következő években – fogalmazott Papp László.
Centrum a kultúrában is
A kulturális célú fejlesztések kapcsán a város első számú vezetője elmondta: Debrecennek ezen a területen is centrumszerepet kell betöltenie. A két párhuzamosan zajló felújításról közölte: a Csokonai Fórum jövő év tavaszára elkészül, mindkét színház esetében a lehető legmagasabb technikai követelményeket tudják teljesíteni – ezek megadják a lehetőséget a régiós központi szerepre. A Debrecen 2030 programban a koncertterem ütemezése az évtized közepére várható. A Természettudományi Múzeum debreceni megvalósításának ügye ott tart, hogy a támogatási szerződést írtak alá az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Ennek következtében tanulmányterv készül és a szükséges tervezési folyamat is elindíthatóvá válik, 2022-ben ezek a lépések megtörténnek. A helyszín már eldöntött – a régi Oláh Gábor utcai Loki stadion helyén épülhet meg a múzeum.
- A mérföldkövek már el lettek helyezve – utalt az autóipar helyzetére a polgármester. Debrecen ugyanis szerencsés helyzetben van, hiszen a BMW döntése a város mellett erősen determinálta ezt a folyamatot.
- Igazán ekkor nyílt meg a lehetőségünk arra, hogy a világgazdaság változási folyamatában egyfajta zászlóshajó szerepet töltsünk be – fogalmazott Papp László. - A város mérete nem feltétlenül indokolná ezt, ám az adottságai, elérhetősége, egyetemi oktatói háttere nagyon jó ehhez.
Az a gazdaságfejlesztési stratégia, amit 2015-ben elindítottunk, a BMW-vel felgyorsult, megnyitotta a lehetőségét annak, hogy Debrecen élvezze az előnyeit egy változó korszaknak.
Hiszen a szénhidrogén alapú gazdasági korszaknak hamarosan a végére érünk. A város pedig ebben az átalakuló világban fogott nagyon jó pozíciót, ugyanis olyan nagy gazdasági szereplők teszik le a bázisukat itt, amelyek az új, tiszta energián alapuló korszak alappillérei lesznek. Azaz,
a jövő gazdasága épül Debrecenben.
A város talán az évtized közepére, de a végére bizonyosan nagyobb szeletet vesz ki gazdasági fejlődésből, mint amekkorát most Győr. Hiszen már a gyárak építésének helyi adó vonzata is itt csapódik le.
Civaqua, a város vize
A város és a környéke vízellátásáról szóló Civaqua programról a polgármester elmondta: új környezetpolitikát hirdettek meg 2019-ben. Ezért is nagyon fontos, hogy a kormány jóvoltából öt évtized után realitássá válik, hogy a debreceni városvezetés kezdeményezésére a Tisza vize elérje a város közigazgatási területét. Rámutatott: ennek a folyamatát már 2017-ben elindították. A Momentum helyi szervezete megpróbált „rárepülni” a témára, noha ők semmit nem tettek az ügy érdekében azon kívül, hogy tartottak néhány sajtótájékoztatót. A kivitelező a jövő év tavaszán már munkagépekkel végezni fogja annak a nyomvonal, a csatornarendszer kialakítását, amelyen keresztül a víz érkezik majd.
- Ez pedig óriási előrelépés egy víz nélküli városnak, mert látjuk az egyre növekvő aszályokat és a csökkenő csapadékmennyiséget – mutatott rá Papp László, aki hozzátette: korábban voltak a megvalósításnak technológiai akadályai is. A hetvenes években például a legnagyobb fejtörést az okozta, hogy a Hajdúhátságra hogyan lehet költséghatékonyan felemelni a vizet. Most jelentős része a megvalósításnak az is, hogy napelempark biztosítja a víz felpumpálásához kellő energiamennyiséget.
A Loki mint presztízsérték
Papp László Debrecen sportjáról is beszélt. A DVSC labdarúgó csapatáról szólva elmondta: a tavalyi költségvetést is jelentős mértékben növelni kellett ahhoz, hogy esély legyen a tartós bennmaradásra az első osztályban. A DVSC nem tartozik a legtehetősebb klubok közé, az önkormányzat például ebben az évben nem adott effektív támogatást a DVSC Zrt. működéséhez, ellentétben például a kézilabdásokkal vagy a vízilabdásokkal. Úgy látja, 2022-ben a városnak jobban oda kell állni klub mögé.
- Hosszú távon optimista vagyok – mondta el Papp László. - Mert biztos vagyok abban, hogy
a város gazdasági életében megjelenő nagyvállalatok számára el fog jönni az a pillanat, amikor presztízsértékű lesz, hogy melyikük logója kerül a DVSC mezére.
A női kézilabda nagyon jó kezekben van. A város sok sportágat támogat, ezeknek van is létjogosultsága.
A polgármester végezetül hozzátette: reméli, 2022 áprilisában Debrecen és az ország választópolgárai látják majd a helyes irányt, melyik az a politikai erő, amelyik az elmúlt 12 esztendőben végezte az ország fejlesztését.
- Nagyon messziről indultunk, a 2010-es államcsőd közeli állapotból. Akkor nagy tétben nem fogadtam volna például arra, hogy egy BMW gyár Debrecenben fog megépülni. Az elmúlt évek rendkívül impozáns fejlődési pályát mutatnak. Én abban bízom, hogy a Fidesz-KDNP tudja folytatni a kormányzást és egyértelműen tudom állítani: Debrecen érdekei is ezt kívánják – fogalmazott zárszóként Papp László.
A teljes beszélgetést megtekintheti itt: