Optimalizáció és szuperkórház: Európa élvonalába tart a Debreceni Egyetem Klinikai Központja – videóval

---

Debrecen – Ma már órákon belül megszülethet a pontos diagnózis a Sürgősségi Klinikán – nyilatkozta Szabó Zoltán, a Klinikai Központ elnöke.

---

Ötéves fennállását ünnepli a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Sürgősségi Klinikája, amit az országban elsőként hoztak létre. Az intézmény mára magas szinten működő sürgősségi oktató-kutató-gyógyító centrummá vált. A jubileum apropóján beszélt a egészségügyi ellátás aktuális kérdéseiről a Debrecen Televízió Közügy című műsorában Szabó Zoltán, a Klinikai Központ elnöke. 

Az elnök elmondta: ma már sokkal nyugodtabb körülmények között tudnak dolgozni, mint a pandémia közepette. A Járványügyi Ellátó Központban azért zajlik a munka, bár kevesebb fekvőbeteget kell ellátniuk. Viszont jelentős kapacitásaik szabadultak fel, és ezeket vissza tudták forgatni a „nem-Covid” betegek ellátására. 

- Rövidülnek a listák, hamarosan megkapják a behívójukat azok a betegek, akik különböző beavatkozásokra vártak – közölte az elnök. - Amennyiben pedig új beavatkozás igénye merül fel, a diszpécserközponton és a Klinikai Központ elektronikus felületén keresztül is lehet egyeztetést végezni.

Az Infektológiai Klinika mellett létrehozták a Járványügyi Koordinációs Központot. Ennek célja, hogy felügyelje a folyamatokat, egyeztessen a Nemzeti Népegészségügyi Központtal, illetve az egyetemekkel és megfelelő, hatékony megoldásokat találjon a pandémia kezelésre és a megelőzésre. 

- Abban bízunk, hogy ez a központ nagy segítséget fog nyújtani számunkra a közeljövőben is – mondta Szabó Zoltán, hozzátéve: az Infektológiai Klinika eddig is magas színvonalon látta el a betegeket, országosan is kiemelkedő eredményeket elérve.

Ami pedig a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában az ország elsőként, öt éve létrejött önálló Sürgősségi Klinikát illeti, a kezdeti tizenötezres betegszám 2021-re negyvenezerre nőtt.

A betegforgalommal együtt növekedtek az elvárások is, ezért tavaly a volt 1. számú Sebészeti Klinika nyugati szárnyába költözött be a Sürgősségi Klinika. Így négyszeresére nőtt a betegellátás kapacitása. 

- A 42 ágyas fekvőbeteg részleg a kritikus állapotú betegek legmagasabb szintű sürgősségi ellátását biztosítja, a kivizsgálásra szorulók gyors diagnosztikáját korszerű röntgen, ultrahang, CT és laboratórium szavatolja – fogalmazott Szabó Zoltán.

A betegszám növekedése várható volt, mutatott rá a professzor. Egyrészt azért lehetett erre számítani, mert egykapus sürgősségi felvételi rendszert alakítottak ki, így aztán, akár a beteg maga érkezik meg, akár a mentőszolgálat szállítja be, a Sürgősségi Klinika fogadja. Itt végzik el az első vizsgálatokat, az állapotfelmérést, az iránydiagnózist, ezt követően döntenek a további kezelésekről. A másik ok pedig az, hogy a betegek észlelték, hogy aki a klinikára beérkezik, rövid időn belül magas szintű ellátást fog kapni, akár már órákon belül megszülethet a pontos diagnózis, ami után megkezdődhet a kezelés. 

Az elnök hozzátette: az elmúlt években jelentős javulás következett be a sürgősségi ellátás területén. 

- Nincsen olyan osztályunk a fekvőbeteg ellátásban, ahol ne lennének ágy melletti monitorok, központi monitor-rendszerek, különböző lélegeztetéshez, sokktalanításhoz, újraélesztéshez szükséges eszközök – sorolta Szabó Zoltán. - Emellett magas szintű gyógyszeres háttérrel is rendelkezünk.

Nagy büszkeségem, hogy az elmúlt években egyre több fiatal választja munkahelyéül a Sürgősségi Klinikát. Jelenleg 112-en vesznek részt a napi feladatok ellátásában – közöttük mintegy harminc orvos.

A Kenézy Campus egyetemi kórházzá válásáról Szabó Zoltán elmondta: a kórház beolvadása a klinikai rendszerbe azt jelenti, hogy már több mint hatezer dolgozót foglal magába, így az ország egyik legnagyobb egészségügyi ellátórendszere alakult ki. Centralizálták az onkológiai ellátást, elindították az Onkoradiológiai Klinikát. Létrehozták a gasztroenterológiai, a reumatológiai klinikát, a Campusra költöztették a rehabilitációs klinikát. Létrehozták ugyanott a Belgyógyászati Klinika D-épületét, így ez az ellátás is klinikai szintre emelkedett a Campuson. De nem állnak meg, tovább fogják folytatni az integrációs folyamatot, mert vizsgálják azokat a területeket, ahol optimalizálni lehet a működést, mert párhuzamosságok állnak fenn. Az elnök példaként a sebészetet, a szülészetet és a reumatológiát említette.

- A klinikai szakpszichológia területén is látunk fejlesztési lehetőséget – tette hozzá. - Fontos terv létrehozni a terület központját. A következő lépésként pedig a szülészet-nőgyógyászati ellátás optimalizálására kerülhet sor.

Az úgynevezett debreceni „szuperkórházról” szólva Szabó Zoltán rámutatott: a jelenlegi Nagyerdei Campus épületei közel százévesek. Tehát felvetődik a modernizálás, egy nagy, egybefüggő klinikai tömb igénye, hogy a betegek mozgatása még könnyebb legyen. 

Szabó Zoltán azt is hozzátette: optimistán tekint a magyar egészségügy jövőjére, mert bízik abban, hogy a fiatalok közül egyre többen ismerik fel a fejlesztésekben rejlő lehetőségeket. Ráadásul arra is van már példa, hogy a külföldön munkát vállaló orvosok hazatérnek. Úgy látja, ha a fejlődés folytatódik, Európa élvonalába kerülhet a Debreceni Egyetem Klinikai Központja.