Krimi a tócóskerti parkolóban: szemfüles lakosok segítettek elkapni a rongálókat
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.09.16. 08:47 | Frissítve: 2012.09.16. 20:54
Debrecen – Aki bűncselekményt lát, jól teszi, ha rögtön hívja a rendőrséget. A hívás ingyenes, a bejelentő névtelen maradhat, a tettes viszont rendőrkézre kerülhet.
Krimibe illő történetet osztott meg velünk a Dehir.hu egyik olvasója. Hazafelé tartottak férjével a napokban késő éjszaka, valamikor éjfél után. A Derék utca közepe táján, a Profi áruház környékén három fiatalra figyeltek fel, akik a parkolóban álló autókat piszkálgatták. Lehajoltak, megnézték a kereket, a dísztárcsát és a szelepet, meg a karosszériát tapogatták. Amikor észrevették, hogy nincsenek egyedül, akkor látványosan és szemmel láthatóan bosszúsan továbbvonultak. Ám nem sokkal később folytatták, néhány tíz méterrel arrébb ugyanúgy vizsgálgatták a szabad ég alatt parkoló autókat.
Olvasónkat és férjét felháborította a látvány. „Arra gondoltunk, hogy ennyi erővel a mi autónkban is kárt tehetnének. Jó, hogy éjszaka az ember általában alszik, nem a kocsija mellett őrködik, de mi most éppen tetten értünk három srácot.” A férj azonnal felhívta a rendőrséget, és bejelentést tett arról, mit láttak és tapasztaltak. Mint mondják, a hívásukat fogadó ügyeletes nagyon udvarias volt, és ugyanakkor határozott. Kérte, pontosítsák az információt, hol vannak a srácok. Nagyon gyorsan intézkedett, mert nem egészen fél perc alatt befutott a helyszínre a rendőrség vélhetően közelben tartózkodó autója a szervizúton, így a járőröző rendőrök tetten érhették a fiatalokat.
A fenti eset nem csupán azért tűnik rendhagyónak, mert szinte egyetlen perc alatt lezajlott minden: lakossági bejelentés, helyszínre érkezés, tettesek lefülelése. Hanem mert példa arra, hogy lehet aktív az utca embere is. Tényleg tehet valamit a lakosság is a rend, meg a közbiztonság – a saját közbiztonsága – érdekében. Nyilván nincs annál egyszerűbb, mint várni a megoldást, jöjjön valaki, csinálja meg helyettünk. Miért pont mi telefonáljunk? Telefonáljon más. De van, amikor nincs értelme várni. Nem más – mi vagyunk ott. Ha valaki, akkor mi léphetünk közbe. Akár így, egyetlen telefonhívással is.
Ami azonban innentől érdekes, mi lesz a folytatás – illetve lesz-e folytatás. Vagy csak annyi történik, hogy jönnek a rendőrök, figyelmeztetik a srácokat, aztán mindenki megy a dolgára? Ők meg esetleg ott folytatják, ahol abbahagyták? Lesz-e valódi következménye egy ilyen tetten érésnek? – fordultunk kérdéseinkkel Kelemen Éva rendőr főhadnagyhoz.
A megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, természetesen jól tették az olvasók, hogy telefonáltak, s nem hiába hívták a rendőrséget. „Ebben a konkrét esetben többrendbeli gépkocsirongálásról volt szó. Helyszínre érkező munkatársaink tetten érték az elkövetőket. Ilyenkor az történik, hogy elfogásukat követően előállítják őket a rendőrkapitányságra, ahol a bűnügyi osztály munkatársai gyanúsítottként hallgatják ki őket. Legyen az gépkocsifeltörés vagy rongálás – az elkövetők ellen büntetőeljárás indul. A 14. életévüket betöltött és 18 év közötti fiatalok már büntethetők. Komoly következménye lehet tehát az ilyen éjszakai akciónak: 60 nap szabálysértési elzárással, vagy bűncselekmény elkövetése esetén alapesetben akár 1 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.
Sokat jelent a lakosság közreműködése – magyarázta Kelemen Éva, és megjegyezte, hogy aki bűncselekményt vagy szabálysértést észlel, segítsen annyival, hogy emelje fel a telefont. „Gondoljunk arra, hogy bárki könnyen ilyen helyzetbe kerülhet, ha mondjuk az ő autóját, vagy házát próbálná feltörni valaki. Milyen sokat jelentene, ha akkor arra járna valaki és bejelentést tenne a rendőrségre! Ezért mi azt javasoljuk, hogy legyenek aktívak, és hívják a rendőrséget a 112-es illetve a 107-es telefonszámok valamelyikén. Ezek a számok ingyenesek és mobiltelefonról is hívhatók. Az idő nagyon sokat számít. Ne várjuk meg, amíg hazaérünk, amíg kirakjuk otthon a holminkat, hanem ha van rá mód és lehetőség, akkor rögtön a helyszínről telefonáljunk. Lehet, hogy pont ezen a pár percen múlik, sikerül-e elkapni az elkövetőket.”
Van, amikor olyan helyzet szemtanúi lehetnek a járókelők, amikor hirtelen nem is egyértelmű számukra, kit hívjanak. Egy utcai verekedés esetében, ahol esetleg vérző fejű emberek fekszenek a földön, a mentőket hívják először a 104-es számon. A hívás alkalmával jelezhetik, hogy a hívó még nem értesítette a rendőrséget. Ez esetben ők hivatalból fogják azt megtenni. Ha tűz van, még ha csak kicsi is, akkor is érdemes bejelentést tenni. „Könnyebb eloltani egy kisebb tüzet, és a kár is kisebb lesz, mintha már lángokban állna az épület. Ha valaki ilyet lát, akkor természetesen a katasztrófavédelmet (tűzoltóságot) kell értesíteni a 105-ös számon.
Vészhelyzetben sokakkal megtörténhet, hogy izgalmukban esetleg pontatlanul fogalmaznak. Holott ilyenkor nagyon fontos, hogy minél több információt elmondjanak. A pontos helyszín, utca, házszám, rendszám, esetleg a környezet tárgyai, valamint az életkor, nem, öltözék, vagy ha van valami egyedi azonosító – bármi, ami jellegzetes, az hasznos lehet a rendőrség számára. Azért is lényeges, hogy a 107 és a 112 hívása ingyenes, mert az ügyeletes kérheti a telefonálót, maradjon vonalban, és miközben az állampolgár bejelentést tesz, azzal gyakorlatilag párhuzamosan máris hívja a kollégáit. Ez a hívónak nyilván semmibe nem kerül.
Ugyanakkor sokakat az tarthat vissza egy-egy ilyen lakossági bejelentéstől, hogy nem akarnak a későbbiekben tanúskodni, nem szeretnék a nevüket, az arcukat, az adataikat adni egy-egy ügyhöz. Ettől azonban nem kell tartani. Van rá lehetőség, hogy a telefonáló névtelen maradjon. Neve elhallgatásával tehet bejelentést, de minden más szükséges információt közöljön a telefonáló a bejelentéskor. A rendőrségi eljárás során is kérheti adatai zártan történő kezelését a tanú, és nem kell attól tartania, hogy ettől fogva majd állandóan a rendőrséget meg a bíróságot kell járnia. „A lényeg az, hogyha valaki jogellenes cselekményt lát, telefonáljon. Így segít nekünk is, másoknak is. Ezzel ugyanis sokkal többre megyünk, mintha az esemény után két nappal kapunk levelet, vagy e-mailt, hogy ekkor és ekkor, itt meg itt feltörnek egy autót...”
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)