Kötelező „önkéntes” munka az érettségiért
Szerző: Katona Zoltán | katona.zoltan@dtv.hu Közzétéve: 2011.02.15. 11:28 | Frissítve: 2011.02.15. 11:28
Önkéntes munkához kötné az érettségit az oktatási államtitkárság 2014-től. A program részletein még dolgoznak. Egyelőre annyit tudni, hogy a diákoknak ötven óra önkéntes munkát kellene elvégeznie, heti 2 órás bontásban, tanórán kívül. Ez lehet szociális, környezetvédelmi, egészségügyi segítő, oktató vagy sporttal kapcsolatos tevékenység. Rózsavölgyi Gábor, a debreceni Ady Gimnázium igazgatója szerint az ötlet jó, a megvalósítással kapcsolatban már vannak kételyei.
Az Ady Endre Gimnáziumban évek óta van hagyománya az önkéntes munkának. Az iskola igazgatója szerint amikor a tervezet a diákok fülébe jutott, meglepő módon a többség nem ellenkezett. Még úgy sem, hogy kicsit nyakatekert módon kötelező az önkéntesség.
Rózsavölgyi Gábor szerint az ötlet jó, hiszen a társadalmi szolidaritásról a legtöbb diáknak csak elméleti ismeretei vannak, de soha nem tapasztalja meg, mit is jelent ez a gyakorlatban. A pedagógus ugyanakkor úgy véli, ennél a reformnál is hiányoznak a megvalósítás részletei. “Jó magyar szokás szerint a kabáthoz keressük a gombot” - válaszolt portálunk megvalósítással kapcsolatos kérdésére az igazgató. Véleménye szerint a 2014-es bevezetési dátum túl korai. Ennyi idő alatt sem a rendszer stabil működését, sem az elvégzett munka dokumentálásához szükséges infrastruktúrát nem tudják az iskolák megteremteni, és a teljesített óraszámok igazolásának nyilvántartása sincs egyértelműen kidolgozva. Emellett mint mondta, azt sem tudják, hogy a szervezésben az oktatási intézménynek vagy épp a diáknak milyen és mennyi feladat jutna.
Rózsavölgyi Gábor úgy vélte, hiányzik az a definíció is, hogy mi minősül majd szociális, esetleg társadalmi munkának. A betegápolás és az idősgondozás ugyanis olyan tevékenység, amit a legtöbb diák akár családon belül is elvégezhet, ez pedig olyan kiskapukat nyit meg a „szociálisan kevésbé érzékeny” tanulók előtt, amivel épp a tervezet nevelő célzata sikkad el.
“Nem a munkával van a baj, hanem azzal hogy olyasmit kell csinálnunk, ami a későbbi pályánkhoz semmilyen pluszt nem ad” - véleményezte az ötletet a most 16 éves Baranyi Loránd. Az informatikát tanuló debreceni diák szerint hasznosabb lenne a leendő szakmájukhoz kapcsolódó munkát végezhetnének. Szerinte így nem kényszerként élnék meg a diákok az 50 órás önkéntességet. Őt egyébként nem a ’hogyan’, hanem a ’mikor’ kérdés zavarja inkább. “Az iskolának délután 2-3 között van vége, utána heti 3 alkalommal edzésem van, majd hazaérek és készülök a másnapra. Este 6 előtt soha nem végzek a feladataimmal, utána pedig nem tudom, hol tudnék bármilyen önként munkát végezni” – tette hozzá Loránd.
A pedagógusok mellett a szakemberek is a koncepció részleteit várják. Marosszéki Emese, az debreceni Életfa Önkéntes Segítő Centrum szakmai vezetője szerint a tervezet több pontja számukra is homályos és számos finomításra is szorul, mert ha így marad, akkor az iskolák és a diákok, nem lehetőségként, hanem kötelező rosszként tekintenek a feladatra. “Az önkéntességről szóló törvény alapvető pontjai, hogy szabad akaratomból, általam választott tevékenységet, a közjó vagy más egyén javára, ellenszolgáltatás nélkül végzek. Onnantól, hogy a diákoknak ezt az 50 órát kötelező az érettségi miatt teljesíteni, már nem önkéntes munkáról beszélünk” – vélekedik a szakember. Marosszéki Emese szerint ugyanakkor attól nem kell tartani, hogy a diákok elbliccelnék a feladatot. A törvényalkotó szándéka is az, hogy a diák találhassa ki, mit szeretne csinálni, és ne kényszerítsék olyan munkára, amitől esetleg viszolyog. “Ha örömét leli abban, amit csinál, akkor a munkája is hatékonyabb” - hangsúlyozta Marosszéki Emese.
Ma Magyarországon 300 iskola diákjai végeznek önkéntes munkát. Az idei tanévben az oktatási tárca egy pályázatot is hirdetett az önkéntes munka népszerűsítésére. A programban résztvevő intézmények diákjainak évi 30 órát kell teljesíteniük, majd a tapasztalataikat megírniuk. Ezeket az államtitkárság összesíti, majd egy kötetben kiadja, ez pedig a 2014-től érvényes, új rendszer alapjait képezné, amelyről vélhetően idén májusban tárgyal majd a parlament.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)