Ezer lelkészt képeznek egy egyetemen – Dél-Koreában
Szerző: Vojtkó Ferenc | vojtko.ferenc@dtv.hu Közzétéve: 2011.03.05. 08:47 | Frissítve: 2011.03.05. 08:47
Debrecen – Első hallásra meglepő, hogy egy dél-koreai egyetemmel kötött együttműködést a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, pedig sok jó okuk volt rá. Ezekről kérdeztük Hodossy-Takács Előd rektorhelyettest.
Dehir.hu: Új tartalom jelenik meg a debreceni Református Teológia életében. Együttműködési szerződést kötettek Dél-Korea legnagyobb protestáns teológiai intézményével. Jó ezt így hallani, de laikus szemmel és füllel vizsgálva miért is fontos ez az intézmény számára? Egyáltalán milyen a református élet Koreában?
Hodossy-Takács Előd: Korea egy teljesen új terület számunkra, ázsiai kapcsolatunk sem volt eddig, pedig az ázsiai kereszténység óriási robbanást tud felmutatni az elmúlt időszakban. Ezzel kapcsolatban nekünk, a nyugati civilizáció gyermekeinek néhány képzettel le kell számolni. Sokan nem tudják, de ma már több keresztyén él a föld déli féltekén, mint északon. A leginkább fejlődő keresztyén egyházak kívül esnek a nyugati civilizációnak a határain. Ezt nem vesszük tudomásul. Ezt nagyon szépen mutatja például az új koreai partnerünknek az egyetemi struktúrája. Jelenleg a világ legnagyobb létszámú lelkész szakos hallgatói gárdáját ez az egyetem tudhatja magáénak. Míg Nyugat-Európában van olyan több évszázados múlttal rendelkező történelmi nagy teológiai központ - például Hollandiában -, amelyik jövőre kezdi az utolsó tanévét; elfogytak ugyanis a diákok. De tudok hozni példát Svájcból vagy Németországból is. Ezzel szemben azt látjuk, hogy van a földön olyan hittudományi egyetem, olyan teológia – jelesül Koreában – ahol csak a lelkész szakos hallgatók száma meghaladja az ezer főt, mert szükség van ennyi lelki munkatársra. Egy óriási nagy léptékű, hatalmas a fakultás működik Szöulban. Több mint 80 minősített oktatóval rendelkeznek. Ez pedig azt jelenti, hogy kölcsönösen tudunk egymáson segíteni. Mi egyfajta új lendületet kaphatunk a tapasztalataikból, ők pedig azzal, hogy idejönnek hozzánk, a történelmi gyökerekhez jönnek vissza. Van egyébként egy ilyen elképzelésünk – ez egy keretmegállapodás, tehát ez előttünk áll, hogy kidolgozzuk azokat a részleteket, hogy pontosan mely részprogramokat valósítsuk meg –, de egy nagyon fontos ajánlatunk az, hogy utazó szemináriumokat szervezzünk koreai diákoknak és viszont.
Dehir.hu: Ahogy ön is mondja, hatalmas ébredés van Koreában. De mi a titkuk? Minek köszönhető az, hogy ekkora teret tud nyerni Dél-Korea fejlett társadalmában a keresztyénség?
Hodossy-Takács Előd: Nehéz lenne ezt megmondani, mert ez egy olyan összetett dolog, ami talán a mentalitásban rejlik, abban, hogy nem magukat, hanem az ügyeiket veszik komolyan. Számomra talán az egyik legmegkapóbb dolog – látszólag nem erre a kérdésre a válasz, de hogy ha mögé tekintünk, akkor kiderül, hogy miért mondom el – az az volt, hogy ők hallatlanul tudnak előre gondolkozni. Tehát nem egyszerűen azt nézik, hogy hogyan kellene elmenedzselni a jelenben az intézményt, hanem nagyon hosszú időkre gondolkoznak előre. Például Young-Ihl Chang, az egyetem elnöke elmondta, hogy ők most bizony hosszas elemzéseket végeznek arról, miként alakulnak a keresztelések és a konfirmációk. Nem az egyház számára, hanem mert ők ebből következtetni tudnak arra, hogy vajon 10 év múlva hány hallgatójuk lesz. Mert ezt eddig is így csinálták, és bevált. Végigkísérik az embereket, akik a gyülekezethez kapcsolódnak, komplett stratégiájuk van mindezekre a dolgokra. Ebben ők nagyon elől járnak. Egy másik nagyon fontos terület az ébredésük mögött, hogy hallatlanul komolyan veszik a missziói kötelezettséget. Ezelőtt 10-15 évvel, amikor amerikai diák voltam, akkor az ott tanuló koreai diákok között az egy teljesen bevett elképzelés volt, hogy végzés után keresnek egy helyet, ahol alapíthatunk egy új gyülekezetet, és akkor majd azt elkezdik építeni. Míg nálunk az az alapelgondolás, hogy végzés után valamelyik gyülekezetben elhelyezkedünk. Nem általános ez náluk sem, de van arra példa, hogy egy gyülekezet esetleg (nem tévedés) 60 lelkészt foglalkoztasson. Azért, mert annyira kiterjedt szolgálatot végeznek. A gyülekezeti tagokra pedig visszahat ez a hallatlan nagy aktivitás.
Dehir.hu: Arról beszélünk ma sajnos, hogy válság van, és nem csak gazdasági értelemben, hanem társadalmi, lelki értelemben is. Mindazokat, amiket most hallhattunk a koreaiak részéről, hogy ők mit tesznek fegyelmezetten az egyház és a lelki élet érdekében, az mennyire lehet példa vagy akár jó minta a mi keresztyén életünkre nézve?
Hodossy-Takács Előd: Én azt hiszem, hogy mindenképpen. Nem véletlen az, hogy a zsinataink is kapcsolatban vannak egymással. Nem véletlen az, hogy vannak Magyarországon élő koreai keresztyének. Azt én nem tudom, hogy önmagában az, hogy a gyülekezetünket komolyan vesszük, ez megoldja-e például az általános lelki válságnak a problémáját, de hogy egy egészségesebb életszemlélethez vezet, abban egészen biztos vagyok. Nagyon sok pozitív példát látunk erre Magyarországon is, és azt hiszem, hogy a nyugati civilizációban fellelhető mérhetetlen individualizmus – amit én most nem szitokszóként használok, hanem egyszerűen leíró szóként –, az a hihetetlen elmagányosodás, egy egyszemélyes háztartásoknak a tömege, a rengeteg magányos középkorú ember és az ebből fakadó lelki krízisek, ezek - véleményem szerint - megoldás után kiáltanak. Ebben pedig minden tapasztalatot hasznosítani lehet. Ez is egy ilyen tapasztalat, hogy létezik egy ilyen élő gyülekezeti közösség – ahogy ezek léteznek Magyarországon is –, és az ezekhez való tartozás segít abban, hogy fent maradjon az ember a válságidőkben.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)