A szemünk előtt zajlik egy komplex energetikai átalakulás

---

A megújuló energiákra való átállásnak is kulcseleme az akkumulátor a szakértő szerint, aki az Indexnek nyilatkozott arról, kellenek-e nekünk az akkumulátorgyárak.

---

„Hatalmas hullámokat vet a debreceni akkumulátorgyár építése, és újabb óriási kapacitásokat terveznek építeni Magyarországon. Nekünk tényleg akkumulátorgyártó középhatalomnak kell lennünk?” - veti fel az Index cikkében, melyben a vízfelhasználás mellett arra is kitérnek, miért éppen lítiumion-akkumulátorokra álltunk rá, és miért nem valami más – „barátságosabb” – technológiára.

Illusztráció: pixabay.com

A válaszokat az olvasó Kun Róberttől kapja, aki az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Szilárdtest Energiatárolók Kutatócsoportjának vezetője, akkumulátorfejlesztő, és az Indexnek adott cikkben többek között az akkumulátorok szükségességéről, azon belül is a lítiumion-akkuk gyártásáról, felhasználásáról beszélt.

A szakember szerint szemünk előtt zajlik egy komplex energetikai átalakulás, melynek mi is részesei vagyunk. „Az EU-s karbonsemleges célok kitűzték, hogy 2035-től nem lehet majd új benzines és dízeles autókat forgalomba helyezni, helyüket pedig elektromos autók veszik át.”

Mint ahogy azt a Dehir írta korábbi cikkében, a teljesen elektromos BMW autókat, a Neue Klasse 3-as modellt az új debreceni gyárban, 2025-től tervezik majd gyártani.

Gyors átállás

Ahogy Kun Róbert kifejtette az Indexnek, ráadásul gyorsan zajlik a (többnyire időjárásfüggő) megújuló energiákra átállás is, ezek mindegyikének pedig kulcseleme az akkumulátor. „Emiatt hosszú távú, stratégiai jelentősége van, hogy Európában gyártsanak akkumulátorokat, és ne kelljen függeni a távol-keleti beszállítóktól.”

Mint az Indexnek elmondta, összesen 170-200 GWh gyártási kapacitást terveznek Magyarországon. Jelenleg körülbelül 70-80 GWh már üzemel, ezzel Németország után hazánk a második már most is, és maradunk is azok Európában.

A szakértő jelezte, bár jelenleg valóban akku-összeszerelő ország vagyunk, potenciálisan az idetelepülő fejlett technológia tudást is hoz magával. Több tízezer fő képzett munkaerőre lesz szükség, ami beindítja a szakember- és mérnökképzést.

Hozzátette, komoly tervek vannak arra vonatkozólag, hogy a K+F és a hazai beszállítók erősítésével magasabb legyen a hazai hozzáadott érték.

Az Index cikke a vízfelhasználásra is kitért: „nagyságrendileg 3000-4000 köbméter víz fogyhat naponta közepes termelési kapacitást és normál üzemet feltételezve, ami soknak tűnik, de a víz nagy részét hűtésre használják, 85 százaléka pedig párolgási veszteségként eltávozik. Katódaktív anyagok (nikkel-kobalt tartalmú vegyületek), például egyáltalán nem érintkez(het)nek vízzel, a kész akkumulátorcellában pedig természetszerűleg nem lehet jelen víz, sem nedvességtartalom. Jelentős mennyiségű vízre van ugyan szükség, de nem keletkezik mérgező szennyvíz.”

A legnépszerűbb verzió

Kun Róbert a Li-ionos akkumulátorokra is kitért: úgy fogalmazott, egyelőre nincs jobb ezeknél. Nem véletlen tehát, hogy előretört, villámgyorsan elterjedt, és napjainkra szinte egyeduralkodóvá vált az akkumulátortechnológiában.

„Az az óriási előnye, hogy valamennyi újratölthető rendszer közül ez a technológia biztosítja a legmagasabb energiasűrűséget, amely napjainkra (szigorúan az akkumulátorcellák szintjén) eléri a 250 Wh/kg fajlagos értéket (egy kilogrammnyi akkucella által eltárolt energia, a szerk.).

Ez különösen fontos paraméter például a mobiltelefonoknál, laptopoknál, na és persze a most elterjedő elektromos autóknál. Az alkáli elemek és a pár éve még széles körben elterjedt nikkel-fémhidrid-akkumulátorok (amelyek közül a legjobbak is csak 80-90 Wh/kg-ot tudtak) elérték a maximumot. A hagyományos ólomaksik (például az autókban) még a legjobb zselés kivitelben sem tudnak többet, mint 40-45 Wh/kg energiasűrűséget” – hangsúlyozta.

A cikk bizonyos prototípusokat, ígéretes akkumulátormegoldásokat is feszeget. Kun Róbert elmondta, az egyik legígéretesebb a nátriumalapú akkumulátor, amely szinte már piacérett formában van. Kína már tervezi a gyártását.

„ - A Na-ion-akkumulátorok működése nagyon hasonlít a Li-ion-akkumulátorokéhoz, csak nem lítiumion, hanem nátriumion vándorol az elektródok között. Sőt, a Li-ion-gyártástechnológia kicsi változtatásokkal átállítható Na-ion-akkumulátorok gyártására. Nem elképzelhetetlen, hogy évek múlva a Li-ion-akkumulátorokat gyártó gépsorok Na-ion-akkumulátorokat (is) fognak gyártani Magyarországon – összegezte.