Bárkiből lehet sorozatgyilkos?
Szerző: Péter Szabolcs | peter.szabolcs@dehir.hu Közzétéve: 2023.02.12. 15:05 | Frissítve: 2023.02.12. 15:05
A gyermekkor, de genetikai és idegrendszeri sérülés együttjárása is okozhatja, hogy valaki gyilkos bűnözőként végzi. Interjú Róka László pszichológussal.
Mikortól hívhatunk valakit sorozatgyilkosnak? Felismerhetőek-e az átlagemberek között járva pusztán a viselkedésükből? Gyógyítható-e a gyilkolás utáni vágyuk? Kik a leghíresebb magyar elkövetők?
Illusztráció (Fotó: Pixabay/Republica)
Többek között ezen kérdésekre is válaszolt Róka László szakpszichológus, aki a Sorozatgyilkosok nyomában című előadása kapcsán nyilatkozott a Dehirnek.
Jellemző vonások
- Több tényező együttes hatása, összjátéka kell ahhoz, hogy valakiből ilyen bűnöző váljon – kezdte Róka László, hozzátéve, genetikai együttjárást és különböző idegrendszeri sérüléseket is szoktak keresni, de pszichológusként ő inkább a korai szocializáció során elszenvedett sérülésekre fókuszál.
Ilyenek a szeretet nélküli gyermekkor, az elszenvedett fizikai bántalmazás vagy szexuális abúzus, gyakran kirekesztettség vagy szegénység.
- Sok esetben az apa agresszív, bántalmazó, míg az anya érzelmileg elérhetetlen. Jó néhány esetben felismerhető a kórosan gyenge önértékelés, máskor épp a nárcisztikus feljogosítottság érzése, de a rendszeres drogabúzus és egyes személyiségzavarok is szerepet játszanak.
A lényeg viszont, hogy nem válik bárkiből sorozatgyilkos, még akkor sem, ha a fentiek közül több is jellemző lehet rá – fejtette ki.
De vajon mikortól hívhatunk valakit egyáltalán sorozatgyilkosnak? Bizonyos esetszám, netán külön metódus szerint elkövetett gyilkosságok teszik az elkövetőt azzá?
- Általában legalább három, különböző időpontban elkövetett emberöléstől kezdve tekintünk egy esetet sorozatgyilkosságnak – hangsúlyozta.
Mint mondta, más, többszörös emberölést elkövető bűnözőktől megkülönbözteti a sorozatgyilkosokat a motivációjuk, mivel nem megbízásból végeznek az áldozataikkal, mint a bérgyilkosok, és nem is a terroristákra jellemző meggyőződés vezérli őket.
Nincs jelen haszonszerzés sem mint motiváció, és legtöbbször nem ismerik közelebbről az áldozataikat.
- Gyakran beszélünk a gyilkosra jellemző elkövetési módokról, de ezek idővel változnak, ahogy egyre inkább szokásává, rutinjává válik az ölés, és ahogy hozzászokik a cselekedete során átélt élményekhez – emelte ki Róka László.
Több típus létezik
Ámokfutás, vagy intelligensen felépített rendszer szerint, egyenként megölt áldozatokat követelő esetek között is különbséget lehet tenni.
- Természetesen van differencia, még ha nem is tartjuk egyik szörnyűséget enyhébbnek a másiknál. Ezzel együtt az ámokfutások mögött is állhat a szeretetkapcsolatok hiánya, rugalmatlan, patológiás személyiség, vagy számtalan sérelem – tette hozzá.
Beszélhetünk rendezett vagy rendezetlen elkövetőkről, de a sorozatgyilkosok között különbséget szoktak tenni továbbá aszerint is, hogy milyen áldozatokat keres: lehet alacsony vagy magas kockázatú áldozatok megszállottja egy gyilkos.
Valamint számít az is, hogy hogyan választja ki őket, a helyszínt, és hogyan rendezi el az áldozatok holttesteit. Mennyire tervez előre, meddig válogat, mennyire körültekintő a nyomai eltüntetésénél...
Bár kis ország lévén szerencsére a sorozatgyilkosok számában meg sem közelítjük például az amerikai statisztikai adatokat, hazánkban is akadtak különösen kegyetlen elkövetők. Elég csak Kovács Péterre, a martfűi, esetleg Kiss Bélára, a cinkotai rémre gondolni.
- A mozifilm elkészülése miatt a martfűi rémet nevezném a leghíresebb magyar sorozatgyilkosnak, ugyanakkor a színdarab Pipás Pistát (Fődi Viktória) emeli ki, akit jómagam inkább sorolnék a bérgyilkosok közé. Az időbeli közelség pedig a balástyai rémet (Szabó Zoltán) mondatja velem mint legelhíresültebb elkövető – mondta.
Nehéz felismerni
Kérdésünkre, miszerint feltűnhet-e az átlagembernek egy sorozatgyilkos szélsőséges viselkedése, a következőt válaszolta:
- Ez azért nagyon nehéz kérdés, mert az emberek között viszonylag gyakran találkozunk visszahúzódó, zárkózott, vagy a társas helyzeteket nehezen kezelő emberekkel. Ugyanígy vannak hangos, agresszív, frusztrációt nehezen toleráló emberek is, és egyikükről sem feltételezzük automatikusan, hogy sorozatgyilkos lenne.
Miközben ismerünk olyan sorozatgyilkosokat is, akik nagyon is simulékonyak voltak, és remekül helyt álltak a társasági életben (például H. H. Holmes, Ted Bundy).
Megkerülhetetlenül szóba jön egy-egy súlyosabb ügy kapcsán, hogy vajon érdemel-e újabb esélyt, és tud-e élni vele egy sorozatgyilkosságot elkövető ember?
Róka László szerint volt olyan elkövető, aki a tárgyalása vagy a börtönbüntetése során megbánást tanúsított, vagy bocsánatot kért a tetteiért, azonban nem tud olyan sorozatgyilkosról, akit sikeresen rehabilitáltak, és vissza tudott volna illeszkedni a társadalomba.
A szakember a témával kapcsolatosan további kérdésekre adhat a választ Sorozatgyilkosok gondolkodása című előadása alkalmával, melyet pénteken, 19 órától, a VOKE Egyetértés Művelődési Központjában tartanak.