Brüsszel ragaszkodik a magyar jegybank függetlenségéhez
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.01.03. 15:25 | Frissítve: 2012.01.04. 06:24
Brüsszel – Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy őrizzék meg Magyarországon a nemzeti bank függetlenségét – hangsúlyozta kedden újságíróknak Olivier Bailly, a központi uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szóvivője. A kormány nyitott a konzultációra.
A brüsszeli bizottság idei első sajtótájékoztatóján Bailly beszámolt arról, hogy az elmúlt hónapban számos levélváltás volt uniós vezetők és a magyar kormányzat között. José Manuel Barroso bizottsági elnök, valamint Olli Rehn gazdasági-pénzügyi és Viviane Reding igazságügyi kérdésekben illetékes alelnök aggodalmainak adott hangot Magyarország által elfogadott törvények miatt. A brüsszeli aggályokra megfogalmazott magyar válaszokat, illetve a megkapott törvényszövegeket az Európai Bizottságban jelenleg is elemzik.
Jövő szerdán ülést tart a biztosok testülete, és bár Magyarország hivatalosan nincs a napirenden, uniós források szerint valószínűleg szóba kerülnek a Magyarországgal kapcsolatos aggályok. Addigra, pontosabban vélhetőleg már e hét vége előtt – tette hozzá egy EU-tisztségviselő – elkészülnek a jogi elemzéssel, amely választ ad majd arra, hogy több magyar törvény, köztük a december 30-án elfogadott jegybanktörvény – amelynek a fordítását csak ennek a napnak a reggelén kapták meg – minden elemében, teljes mértékben összeegyeztethető-e az uniós joggal.
Bailly a sajtótájékoztatón a brüsszeli aggályok közül a jegybank függetlenségének ügyét emelte ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a függetlenséget az uniós jog írja elő. Újságírókkal beszélgetve később ehhez hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank része az EU-országbeli központi bankok hálózatának, és Brüsszel nem öncélúan, hanem az egész európai bankstruktúrára tekintettel ügyel az egyes nemzeti bankok függetlenségére.
A bizottsági szóvivő a sajtótájékoztatón abban az értelemben összekapcsolta a Magyarország által az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) igényelt pénzügyi támogatás ügyét a jegybank függetlenségének kérdésével, hogy kijelentette: a pénzügyi stabilitás garantálásához megfelelő jogi környezetre is szükség van.
Újságírókkal beszélgetve később egy nevének mellőzését kérő uniós tisztségviselő azt mondta: a magyar pénzügyi támogatáskérés ügyében addig nem fognak megbeszéléseket folytatni Magyarországgal, amíg a központi bank függetlenségének kérdése Brüsszel megítélése szerint nem rendeződik megnyugtatóan. A tisztségviselő szerint magyar részről jelezték Fellegi Tamás miniszter azon szándékát, hogy január 16. és 19. között – vagyis a jövő héten az IMF-fel az Egyesült Államokban tervezett megbeszélése után – kész lenne az uniós illetékesekkel való brüsszeli eszmecserére, erre a felvetésre azonban Brüsszel egyelőre nem adott választ.
Barroso az Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett, december 28-i levelében utalt a Magyarország ellen szükség esetén indítható kötelezettségszegési eljárásra is – mondta a nevének elhallgatását kérő uniós tisztségviselő.
A tisztségviselő szerint uniós szemmel nézve elfogadhatatlan lenne, ha egy kormányzat olyan személyt nevezhetne ki, aki a hivatali hierarchiában a központi bank vezetője fölött áll. Ez független attól – tette hozzá –, hogy Orbán a Barrosónak adott válaszában jelezte: nincs szándék az intézményi változtatások végrehajtására a jelenlegi jegybankelnök megbízatásának lejárta előtt.
Ugyanez a tisztségviselő kitért arra: súlyos gondokat látnak azokban a kérdésekben is, amelyeket Reding vetett fel magyar partnerének, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek a magyar adatvédelmi, illetve igazságszolgáltatási szabályozással kapcsolatban.
A sajtótájékoztatón Magyarország vonatkozásában felmerült a médiaszabadság kérdése is: több tudósító kérdezte az Európai Bizottság álláspontját annak nyomán, hogy a Klubrádió nem nyert frekvenciát a legutóbbi pályázaton. Neelie Kroesnak, a digitális ügyekben illetékes EU-biztosnak a szóvivője ezzel kapcsolatban azt mondta: jelenleg úgy látják, hogy az uniós jog alapján a frekvenciagazdálkodási kérdésekben Brüsszelnek nincs hatásköre a fellépésre. Hozzátette azonban: az EU figyelemmel kíséri a médiaszabadság ügyének magyarországi alakulását, a Kroes biztos által életre hívott bizottság pedig, amely a médiaszabadság kérdéseivel foglalkozik, ebben a hónapban ülést fog tartani.
A kormány kész konzultálni az Európai Bizottsággal jegybankügyben
A magyar kormány kész a konzultációra az Európai Bizottsággal jegybankügyben, ha a testület – miután megismerte a Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvény szövegét – ezt kezdeményezi – közölte a miniszterelnök szóvivője kedden Budapesten, újságírók előtt.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: olyan fontos és súlyos ügyekben, mint a jegybanki függetlenség, helyes, ha mindenki alaposan tanulmányozza a másik álláspontját. Ezért is tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy az Európai Központi Bank javaslatainak döntő többségét a magyar Országgyűlés beépítette az új jegybanktörvénybe – mondta, felidézve, hogy a kormányfő meg is küldte az elfogadott jogszabály szövegét a bizottság elnökének, és „nyilvánvalóan ennek a tanulmányozása zajlik”.
„Ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy ebben az ügyben konzultálni kíván a kormánnyal, miután megismerte a jogszabályszöveget, mi természetesen készen állunk, és nyitottak vagyunk rá” – tette hozzá.
Szijjártó Péter pénteken közölte az MTI-vel, hogy Orbán Viktor levélben tájékoztatta José Manuel Barrosót arról, hogy az Országgyűlés elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt, egyúttal elküldte neki a jogszabály teljes szövegét. Olivier Bailly, a központi uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szóvivője kedden Brüsszelben azt mondta, az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy őrizzék meg Magyarországon a nemzeti bank függetlenségét. Beszámolt arról, hogy az elmúlt hónapban számos levélváltás volt uniós vezetők és a magyar kormányzat között. José Manuel Barroso bizottsági elnök, valamint Olli Rehn gazdasági-pénzügyi és Viviane Reding igazságügyi kérdésekben illetékes alelnök aggodalmainak adott hangot Magyarország által elfogadott törvények miatt. A brüsszeli aggályokra megfogalmazott magyar válaszokat, illetve a megkapott törvényszövegeket az Európai Bizottságban jelenleg is elemzik.
A miniszterelnök szóvivője kedden az MTI kérdésére szólt arról is, hogy az amerikai külügyminiszter levelére „az ilyenkor szokásos rend szerint fog menni a válasz”, de ez még nem történt meg. Hillary Clinton a karácsony előtt Orbán Viktornak küldött levelében – a Népszabadságban közölt szöveg szerint – nyomatékosan kérte, a magyar miniszterelnök fontolja meg a következményeit annak, hogy ha több, az Egyesült Államok és az Európai Bizottság által is kifogásolt sarkalatos törvény a jövő hónapban mindenfajta változtatás nélkül lép hatályba.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokat firtató újságírói kérdésre Szijjártó Péter közölte: „nyitottak vagyunk a tárgyalások elkezdésére, nyilván Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter azért is utazik az amerikai fővárosba, hogy a tárgyalások megkezdéséről egyeztessen”.
Az újságírók a közszféra végtörleszteni szándékozó dolgozóinak kormányzati megsegítéséről is érdeklődtek, amelyre válaszul a szóvivő elmondta: az érintetteknek január második felében küldik ki Orbán Viktor újabb levelét a témában.
Végül azzal kapcsolatban, hogy a Blikk szerint több állami cég vezetője is sokmilliós jutalmat vett fel, Szijjártó Péter azt mondta: a kormány nem véletlenül döntött úgy, hogy megtiltja a jutalmak és prémiumok kifizetését év végén a minisztériumokban. „Természetesen mi is olvasunk újságot, és látjuk, hogy bizonyos helyeken történtek döntések jutalmakról és prémiumokról” – tette hozzá, közölve, hogy ezekről kimutatások készülnek, amelyeket a következő napokban tekintenek majd át.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)