Mindene a természet a Debrecenből elszármazott alkotónak – fotókkal

---

Debrecen - Tar István realisztikus rajzain és festményein az állatvilág elevenedik meg, emellett szívesen tölti az idejét a természet fotózásával is.

Tweet

---

Tar István Debrecenben született, 26 évesen költözött Makóra. Már gyerekként is szerette megfigyelni az állatokat és mindig csodálta a természetről szóló könyvek realisztikus illusztrációit. Az amatőr művész munkáin az állatvilágot jeleníti meg: legyen akár grafika, akár festmény, akár fotó, a lebilincselő természeti jelenetek, az élethű állat-tekintetek rabul ejtik a szemlélőt és egy olyan világba repítik el, amely a természet lényegéről szól. A Natart művésznéven alkotó Tar Istvánnak a Méliusz Újkerti Fiókkönyvtárában nyílt kiállítása Kalandozások az állatvilágban címmel. A tárlat anyagáról, a természet szeretetéről és a jövőbeli céljairól beszélgettünk a Debrecenből elszármazott alkotóval.

Fotók: Mikula Szilvia

Dehir.hu: Jelenleg Makón él, milyen kapcsolat fűzi a cívisvároshoz?

Tar István: Debrecenben születtem és itt is nőttem fel, de a kiállításaim végett is sok időt töltök a városban. Tizenévesen sokat jártam ki az öcsémmel és két barátommal a Nagyerdőre, a hortobágyi pusztára megfigyelni a természetet, főként a madarakat. Fiatalon tagja lettem a Magyar Madártani Egyesületnek is, ez pedig lehetőséget adott arra, hogy madárgyűrűző táborokban is részt vehessek. Ekkor kezdtem érdeklődni a természet fotózása iránt és a terepen látottakat gyakorta megörökítettem festmény vagy grafika formájában is. Utána azonban, 16 éves koromban megszakadt a kapcsolatom a fotózással, festészettel és csak pár éve találtam vissza a művészetekhez.

Dehir.hu: Mi váltotta ezt ki, mi történt?

Tar István: Más fordulatot vett az életem, mással kezdtem foglalkozni, aztán 22 év kihagyás után, 2010 táján újra elkezdtem fotózni, majd később a ceruzához és az ecsethez is visszatértem. Rájöttem, hogy sokszor kellenek a színek. Grafittal csak a szürke árnyalataival tud dolgozni az ember, némelyik kép pedig sokkal kifejezőbb, ha vannak benne színek, ezért is kezdtem újból festeni.

Dehir.hu: Hogyan alakult ki a festészet, a grafika iránti vonzalom?

Tar István: Igazából nem tudnám megmondani. Édesanyám mesélte, hogy gyerekként is sokszor képes voltam félnapokat eltölteni valamelyik szobasarokban és rajzolni. Ugyan én ezekre nem emlékszem, de arra igen, hogy az állatokat mindig is szerettem megrajzolni, bár akkor még nem végeztem ennyire aprólékos munkát.

Folyton ilyen témájú könyveket olvastam, ilyen képeket nézegettem, mert nagyon tetszettek a realisztikus ábrázolások, a grafikák és a festmények. Úgy éreztem, milyen jó lenne majd egyszer ilyet készíteni.

Dehir.hu: Első ránézésre valóban olyanok a festményei, mint ha fényképek lennének. Szándékosan próbál realisztikusan, élethűen ábrázolni?

Tar István: Gyerekkoromtól kezdve vonzott ez a téma, és mindig is csodáltam azokat a művészeket, akik úgy tudják visszaadni a természetet, hogy fotóknak tűnnek. Nagy kihívást láttam benne és talán az motivált mindig, hogy nehéznek találtam és csak azért is meg akartam próbálni.

Dehir.hu: Mi a célja a festészettel?

Tar István: Az elején még én sem tudtam igazán, csak valami szépet szerettem volna alkotni. Ahogy már mondtam, gyerekként csodáltam az élethű illusztrációkat, később pedig rájöttem, hogy ezzel sokkal többet is el lehet érni, mint hogy egyszerűen csak szépet adjak az embereknek – legalábbis remélem, hogy annak tartják. Sok művész a munkáin keresztül próbálja felhívni a figyelmet a környezetvédelemre, a természet szeretetére, és nekem is ez a célom. Általában szoktam ismertetőt is írni az állatokról a kiállított képeim alá, amellyel fel tudom hívni az emberek figyelmét például a végveszélyben lévő élőlényekre.

Tudom, hogy ettől nem állítják le az erdőirtásokat és az orvvadászatok sem szűnnek meg, de ha olyanokat elérek vele, akik bármivel tudnak segíteni, akár egy állatkertet tudnak támogatni, akkor már megérte.

Akármilyen pici segítség nagy előrelépés lehet, a munkáim pedig szerencsére sok kiállításon részt vesznek így éves szinten több tízezer emberhez jutnak el. A festészet nagyon jó lehetőség arra is, hogy sok emberrel tudjak kommunikálni a képeimmel és az azok mellé kiírt szövegeken keresztül.

---

---

Dehir.hu: Mit jelent a Natart művésznév?

Tar István: Sokat gondolkodtam azon, mi fejezné ki leginkább azt, amit csinálok. Nem mintha a vezetéknevemet szégyellném, de eleve úgy terveztem, hogy az országhatáron túl is próbálkoznék a képeimmel.

Elkezdtem játszani a szavakkal, így jött az angol „nature”, azaz természet és az „art”, vagyis művészet. Ezt a két szót vontam össze, középen elrejtve a vezetéknevemet, a Tart.

Dehir.hu: Korábban is bemutatkozott már Debrecenben?

Tar István: Ez a harmadik kiállításom a városban, tavaly tavasszal jelentkeztem önálló tárlattal a Méliusz Benedek Elek Fiókkönyvtárában, illetve az idei Debreceni Tavaszi Tárlatra is beválogatták két grafikámat. Nagyon örültem, hogy bekerültem, mert ebben a stílusban egyedül nekem voltak ott munkáim.

Dehir.hu: A mostani kiállításon mit láthatnak a debreceniek?

Tar István: Főként fotókat hoztam, nekem ugyanis ezek a legkedvesebbek, mert a természetben töltöm azt az időt, amíg a képek készülnek. Nagyon sok időbe telik, mire egy-egy fajról megfelelő minőségű képet tudok készíteni, ráadásul több hónapos felkészülés előzi ezt meg: felderítőmunkát kell végezni az állatok életmódjáról, élőhelyeiről, kint a terepen pedig keresni kell a jó fényeket, megfelelő nézőpontot, majd várni az érdekes pillanatokra. A természetben látott-tapasztalt élményeket pedig a grafikáimban és a festményeimben is fel szoktam használni.

Dehir.hu: Hobbiként tekint a festészetre, vagy már hivatássá nőtte ki magát?

Tar István: Remélem, hogy egyszer tényleg hivatás lesz. Igazság szerint most több mindennel kezdtem el egyszerre foglalkozni, és ahhoz, hogy hivatás lehessen, csak erre az egyre kellene koncentrálnom. Sok időmet vette el az elmúlt két-két és fél évben a festészet, minden más a háttérbe szorult. Most csak ezekkel foglalkozom és remélem, hogy egyszer majd meg tudok élni belőle. Eddig inkább a kiállításokra koncentráltam, így nem is adtam el sok alkotást. Az volt a fontosabb, hogy a munkáimat megmutathassam másoknak először hazánkban, később pedig akár külföldön is.

Dehir.hu: Milyen tervei vannak a jövőt illetően?

Tar István: Habár a realisztikus ábrázolásmódban érzem igazán otthon magam, biztosan kipróbálom még magam más területen is, mert például az absztrakt festők munkái is érdekelnek. Szoktam verseket is írni, a közeljövőben tervezem, hogy a grafikáimhoz, festményeimhez, fotóimhoz kapcsolódó verseket is megmutassam egy kiállításon. A Debreceni Tavaszi Tárlatra a festményeimmel is próbát teszek majd, ezek mellett pedig minél több helyre szeretném elvinni az alkotásaimat, hogy az emberek betekintést nyerjenek az állatvilágba az én látásmódomon keresztül.

Tar István Kalandozások az állatvilágban című kiállítása augusztus 6-ig tekinthető meg a Méliusz Újkerti Fiókkönyvtárában.

---

Címkék: Tar István, festészet, Grafika, Fotózás, Fotó, Festmények, grafikák, kiállítás, tárlat, Újkerti Könyvtár

---