Ki tudja, hányan dolgoznak külföldön?
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2011.05.15. 12:54 | Frissítve: 2011.05.15. 12:54
Debrecen – Májustól már Ausztriában és Németországban is munkát vállalhatnak a magyar állampolgárok. Megyünk mi is? A Dehir.hu megpróbálta kideríteni, tudják-e a hatóságok, vajon hány debreceni és hajdú-bihari dolgozik külföldön.
Ha nem is pont kávéházat meg cukrászdát nyitni, de mehetnek dolgozni Ausztriába és Németországba is május elsejétől az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok állampolgárai – így mi, magyarok is. Kíváncsiak voltunk, mennyire hozza lázba ez a lehetőség „földijeinket”: csak tervezgetik-e, vagy valóban útra kelnek, és munkába állnak külföldön (s nem csupán a fent emltett német nyelvterületeken!) a debreceniek és hajdú-bihariak.
Első körben a Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóságánál érdeklődtünk. Ám mint Novák Géza igazgató-helyettestől megtudtuk, nincs bejelentési kötelezettsége az állampolgároknak a Központi Statisztikai Hivatal felé. Ennélfogva, bármilyen hasznos is lenne, nem tudunk adatokkal szolgálni arról, Debrecenből vagy Hajdú-Bihar megyéből hányan vállaltak munkát külföldön az elmúlt esztendőkben – nyilatkozta Novák Géza.
Úgy gondoltuk, talán az adóhatóság rendelkezik ilyen információkkal – de tévedtünk, kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Adóigazgatóságának sem áll rendelkezésre adat a külföldön munkát vállalók számáról.
Ha ők nem, talán a kormányhivatal – léptünk tovább –, hiszen a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve több szakigazgatási szervet is magába foglal. Mint megtudtuk azonban, a megyei Munkaügyi Központnál sincs adat arról, hányan vállaltak munkát Debrecenből vagy Hajdú-Biharból külföldön, hiszen az ügyfeleknek nincsen visszajelzési kötelezettsége. „Toborzás esetén látunk konkrét számokat, általában a jelentkezők 75-80 stázalékát veszik fel” – tudtuk meg Jenei Marianna sajtószóvivőtől, aki elmondta azt is: náluk havonta átlagosan 300 fő érdeklődik a külföldi munkavállalásról.
Segíthetne esetleg a külföldi munkavállalások arányáról képet adni az Európai Egészségbiztosítási Kártya is. Ez a 3 évig érvényes okmány ingyen szerezhető be a helyi egészségügyi hatóságtól, és jó szolgálatot tehet, ha baj van: ideiglenes külföldi tartózkodás esetén a sürgős, illetve orvosilag szükségesnek ítélt egészségügyi ellátás esetében a kártyát felmutatók ugyanolyan ellátásban részesülnek, mint az adott ország biztosítottjai. (Amennyiben olyan szolgáltatóhoz fordulnak, amellyel a magyar OEP-nek szerződéses viszonya van, máskülönben teljes mértékben saját maguknak kell az egészségügyi ellátás költségeit finanszíroznuk.) Mint azt azonban Vizely Sándortól, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének megbízott igazgatójától megtudtuk, egyre elterjedtebb, hogy ezt a kártyát nem csak azok váltják ki, akik munkát akarnak vállalni, hanem azok is, akik turistaként hagyják el az országot – így ez a szám sem segíthet, ha arra vagyunk kíváncsi, megyénkből mennyien dolgoznak külföldön.
Pontos számot tehát nem sikerült kiderítenünk, hányan és merre indultak a debreceniek vagy hajdú-bihariak. Azt viszont tudhatjuk, hogy az Európai Bizottság adatai szerint míg 2004-ben egymillió, addig tavaly 2,3 millió munkavállaló dolgozott az unió régi államaiban a nyolc érintett országból. Nem kis szám, de jóval alatta marad az unión kívüli országokból EU-ba dolgozni érkezettek számának: ez ugyanis 19 millió főt tesz ki a statisztika szerint. (Az EU számára évek óta nagy terhet és nehezen kezelhető kihívást jelentenek a harmadik világ országaiból érkező illegális bevándorlók.)
Munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott államok munkavállalói előtt Nagy-Britannia az elsők között nyitotta meg, mellőzve a létszámkorlátozásokat: Magyarországról 2004 és 2010 között összesen 54 ezren kérték nagy-britanniai munkavállalásuk bejegyzését. Érdekes összevetni ezt azzal, amivel 2002-ben Kovács László, az MSZP akkori pártelnöke riogattta a hazai közvéleményt: ő 23 millió Romániából érkező munkavállalót emlegetett. De míg onnan valójában alig érkeztek Magyarországra – tranzitállam voltunk: csak átutaztak rajtunk és a jobb élet reményében tovább mentek nálunk fejlettebb uniós országok felé –, ez az 54 ezer mégis jelentős szám: ha úgy tetszik, több Hajdú-Bihar megyei kisváros teljes lakossága. De úgy is számolhatunk, hogyha Debrecenben lakik az ország lakosságának 2 százaléka, akkor statisztikailag innen több mint ezer fő mehetett szerencsét próbálni csak britekhez.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)