Ausztrál fogas és vörös árnyékhal lubickol az egyetem medencéjében
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2014.12.20. 15:30 | Frissítve: 2014.12.21. 18:55
Debrecen – Évek óta végeznek kutatásokat az egyetemen, hogy prémium minőségű, sós vízhez szokott halakat tenyészthessenek ki.
Karácsonykor Magyarországon különleges, tenyésztett halak is kerülhetnek az ünnepi asztalra, az egyetemi kutatások eredménye alapján több ilyet is fogyasztunk itthon – például karácsonykor is. Az egyetemen elvégzett szakmai munka során azt vizsgálták, hogy milyen összetételű vízben, milyen tápanyag szükséglettel élnek meg a tengeri halak.
2009 szeptemberében indult a kutatási program. Egy haltenyésztő vállalkozás volt az ötletgazda, s az volt a cél, hogy a magyar haltermelésben a pontytenyésztést szálkátlan, hófehér húsú tengeri halakkal színesítsék. Az is lényeges szempont volt, hogy az európai piacon is népszerűek legyenek a kitenyésztett fajok. Kétféle hallal próbálkoztak a szakemberek, az egyik a baramundi, vagy más néven az ausztrál fogas, mely egy ragadozó sügérféle, a másik pedig az úgynevezett vörös árnyékhal. A kettő között csupán annyi a különbség, hogy az utóbbi Észak-Amerikából, a Mexikói-öbölből származik, míg a másik értelemszerűen Ausztráliában őshonos.
egyetemi docens a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában elmondta, biológiai sajátosságaik és technológiai tűrőképességük miatt esett erre a két fajra a választás. Tengeri vízben fejlődnek, de folyamatosan átszoktatták őket az édes vízre.
- Egy harminc köbméteres vízkapacitással ellátott laboratórium volt az alapja a vizsgálati infrastruktúrának, akváriumokkal, medencékkel dolgoztunk, több rendszert használtunk párhuzamosan. A halfajok megérkezése előtt akár már a lárvakortól tanulmányoztuk a halak igényét, a vízhőmérsékletre, sótartalomra, ezt lemodellezték a szakemberek, és megvizsgálták, hogy hazai körülmények között is sikeresen lehet-e nevelni. Kilós nagyságig nevelték őket, a húsminőségét, a zsírtartalmát is tanulmányozták, egy teljes termékpályát modelleztünk le – mondta Stündl László.
Fehér Milán szakértő hangsúlyozta, a lárvanevelésnél az a legfontosabb, hogy a tenyésztéshez minél ideálisabb vízkörülményeket teremtsenek a lárvák számára, mindkét faj esetében több évtizedes kutatási háttér áll rendelkezésre azokon a területeken, ahol ezek a fajok őshonosak, ezek és a saját tapasztalatok, mérések alapján tudták manipulálni és optimizálni a körülményeket.
- Mindkét fajnál a nevelés kezdeti szakaszában 28-30 fokos vizet is kell biztosítani, a sótartalom is fontos, ez akár egy félsós környezetet is lehet, ami fokozatosan csökkenthető. Ezen kívül számos más környezeti paraméter, így például a fényviszonyok is befolyásolhatják a fejlődést – tette hozzá.
A kutatási célokat elérték, a kutatómunka során a kísérleti háttér mellett egy termelői háttér is a rendelkezésre állt. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban is kipróbálhatták a kutatás közben az eredményeket. Ezek alapján nagyon jó minőségű, a fogyasztói mérések alapján, a süllőre emlékeztető paramétereket tudták produkálni. Ez azért fontos, mert a süllő prémium kategóriás halnak számít. Ezek pótlása, helyettesítése volt az elsődleges cél, olyat igyekeztek létrehozni, ami megfelel ennek a kategóriának.
Stündl László hozzátette, füstölt, pácolt termékeket is készítettek, növényi hatóanyagokkal kezelték a filét a füstölés alatt, most pedig arra várnak, hogy a szakma is felhasználja a kutatások során szerzett információkat, és a haltermelő vállalkozások elinduljanak ebbe az irányba.
Stündl kiemelte, a hibrid síkos sügér lenne a következő faj, amin folytatnák a megkezdett munkát. De ezzel együtt is sok olyan hal van, amelyek potenciálisan megfelelőek lehetnének, egyelőre azonban nem adott a piaci háttér ahhoz, hogy új kutatásokat tudjanak végezni a szakemberek.
Hozzátette, nem csak tengeri halakkal, hanem ponttyal is végeznek kutatásokat. Mint mondta, általános vélemény, hogy inkább azokat a halfajokat érdemes termelni, amiket ismernek a horgászok és a fogyasztók. (Az afrikai harcsát éppen ezért volt nehéz bevezetni, mert a faj ismeretlen volt a többség számára.) Stünd László elmondta, Magyarország európai viszonylatban is inkább pontyfogyasztónak számít, pontosan a faj népszerűsége miatt lenne fontos, hogy javítsanak a tógazdaságban nevelkedő halak tenyésztési eljárásain, a takarmányozáson, a nevelési technikán, a fajta egészségi helyzetén, állóképességén kellene változtatni.
Dehir - Esti Közelkép 2014-12-17
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)