Magyar kivándorlás: aki akart, már elment, vagy kiábrándultunk Európából?
Szerző: Demográfiai Portré/portfolio.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.11.14. 07:47 | Frissítve: 2018.11.14. 08:04
Persze azt a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatója is megjegyzi, hogy ez még nem trend, s egy-két év kedvező adataiból nehéz messzemenő következtetéseket levonni, egyelőre csak reménykedhetünk abban, hogy az elkezdődött pozitív folyamat tartós lesz - összegez a portfolio.hu cikkírója a Demográfiai Portré elemzése alapján.
Könyvek, kiadványok, internetes oldalak épülnek a kivándorlásra
A napokban két komolyabb tanulmány is megjelent a magyarok külföldre vándorlásáról. A Társadalmi Riportban kiadott tanulmány legfontosabb üzenete, hogy Magyarország a kétezres évek elején egyértelműen kivándorló ország lett, és egyelőre nem látszik, hogy ez véget érne.
A Társadalmi Riporttal szinte egyszerre jelent meg a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kétévente készülő Demográfiai Portré című kiadványa. A fontosabb számokban és múltbeli trendekben nincs különbség a két tanulmány között, ám a KSH anyaga a jövőt illetően sokkal optimistább, mint a Tárki által kiadott Társadalmi Riport.
A Demográfiai Portré szerint 2017 elején az EGT-országokban és Svájcban élő magyar állampolgárok száma meghaladta a 461 ezer főt (2014-ben számuk 330 ezer volt).
Háromnegyedük a három fő célországban élt: Németországban (39%), az Egyesült Királyságban (21%) és Ausztriában (15%). Ezt az egyes tagállamok statisztikai hivatalainak tükörstatisztikájából lehet kikövetkeztetni. A Portfolio korábbi 600 ezer körüli becslése azért tér el ettől, mert véleményünk szerint a 100 ezres magyar populáció erősen alulbecsült az Egyesült Királyságban.
A tükörstatisztikák további hátránya, hogy csak a legálisan, bejelentve az országban tartózkodókat mérik, illetve nem számolnak az egy évnél rövidebb tartózkodással.
A KSH megállapításai szerint 2007-től kezdett el növekedni a kivándorlási kedv. Az ezredforduló környékén évente 22-25 ezer magyar bevándorlót regisztráltak az európai országokban, ez a 2004-es uniós csatlakozásunk után sem nőtt számottevően. 2010-re viszont ez a kivándorlási ütem megduplázódott, majd a német és osztrák munkaerőpiac megnyílásával tovább gyorsult, s 2012-15 között már legalább százezer ember vándorolt el csak Európán belülre.
A klasszikus kivándorlók mellett léteznek az ingázók is, akikkel a fenti statisztikák nem számolnak. A külföldi telephelyen dolgozók száma az ezredforduló előtt néhány ezer volt, majd 2004-re elérte éves átlagban a húszezret, a válság hatására pedig tovább növekedett. A német és osztrák piac megnyitása adott újabb lökést, a 2010-es 50 ezerről 2016-ra 116 ezerre nőtt a szám, de 2017-ben ebben is megtört az emelkedő trend.
A 2006-16 között végzett munkaerő-felmérések alapján egyébként nem meglepő módon az ingázás elsősorban a dél-dunántúli és nyugat-dunántúli régiókban jelentős, illetve rövidebb időtartamú mozgásokat tapasztalni Észak-Magyarországon.
Az elvándorlás növekedésének üteme 2013-ban mérséklődött, majd 2014-2015-ben megállt, 2016-ra pedig csökkenés mutatkozott
- idézi a portfolio.hu a Demográfiai Portré című kiadványt. A csökkenés a hazai adatokban és a tükörstatisztikákban is megfigyelhető. A fontosabb célországok közül Ausztria esetében viszont a regisztrált magyar munkavállalók száma tovább nőtt.
Amellett, hogy egyre kevesebben mennek el, az utóbbi években erősödött a visszavándorlás is, bár az talán még nehezebben mérhető, mint az elvándorlás. A Mikrocenzus adatai alapján 2016-ban 242 ezer olyan magyar állampolgár élt az országban, aki itt született, és élete során legalább 1 évet külföldön élt; ebből 130 ezren 2000 után voltak külföldön. Vagyis már az a tábor is százezresre tehető, mely átmeneti külföldi tartózkodás után hazatért.
A tanulmány is kiemeli, hogy egyelőre nem lehet a kivándorlás trendszerű csökkenéséről beszélni, egyelőre korai lenne kijelenteni, hogy a hosszabb távú trend is megfordult.
A kivándorlási kedv mérséklődését a migrációs potenciálra vonatkozó vizsgálatok is alátámasztják. A csúcs 2012-ben volt, amikor a felnőtt lakosság közel ötöde tervezett valamilyen típusú migrációt, majd onnan csökkenni kezdett, 2013 és 2016 között 13-16% között ingadozott. A 2016-os Mikrocenzus kapcsán is készült olyan felmérés, ami szerint a 16-64 éves korosztály 8,4%-ának volt valamilyen kivándorlási szándéka a következő két évre. Ez 510 ezer potenciális kivándorlót jelentett.
A visszatérők számát az adott évben bevándorlók számához viszonyítva Németország és Ausztria esetében azt látjuk, hogy ez az arány néhány évig csökkent, majd 2012, illetve 2013 után növekedni kezdett. A legutóbbi adatok szerint ez Németország esetében meghaladta a 80%-ot, Ausztriában pedig 55%.
Vagyis még mindig lényegesen többen mennek el, mint ahányan visszatérnek, így igazi trendfordulóról nem beszélhetünk, legfeljebb a kivándorlási ütem lassulásáról.
Az üdvözítő az lenne, ha sikerülne elérni, hogy többen térjenek haza, mint ahányan elmennek egy évben. A tanulmány kiemeli, hogy a hazatérések véglegessége is bizonytalan, korábbi kutatások szerint ugyanis akik már éltek vagy dolgoztak külföldön, azok kétharmada tervez újabb kivándorlást.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)