Stockholm nyerte el elsőként az Európa Zöld Fővárosa díjat
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2024.05.20. 14:00 | Frissítve: 2024.05.20. 14:02
Cikksorozatunk befejezésében az első nyertesek vállalásait tekintjük át: a svéd főváros után Hamburg, Vitoria-Gastiez és Nantes is egy-egy éven át viselte a címet.
Mint arról már beszámoltunk, Európa Zöld Fővárosa címre pályázik Debrecen. Ennek apropóján indult el cikksorozatunk, amelyben a címet eddig elnyert városokat mutatjuk be. Tallinn, Grenoble, Lahti, Lisszabon, Oslo, Nijmegen, Essen, Ljubljana, Bristol és Koppenhága.
![Stockholm nyerte el elsőként az Európa Zöld Fővárosa díjat](upload/images/wp_cikkek/2024/20230924_191135.jpg)
Stockholm kora esti fényekben
Mint azt cikksorozatunk során többször felidéztük, az Európa Zöld Fővárosa címet és a vele járó 600 ezer eurós díjat az Európai Bizottság hozta létre és első alkalommal 2010-ben ítéltek oda Stockholmnak. A svéd fővárosban tavaly járt kollégánk: a 14 szigetre épült, csodálatos régi épületekkel és modern részekkel cakkolt városban a helyiek szoros kapcsolatot ápolnak a vizekkel. Mint akkor írtuk, Stockholm "igen jelentős része, több mint 30 százaléka vízi utakból áll, remekül kialakított hajójáratok könnyítik meg a közlekedést a szigetek között. Emellett 30 százalékát parkok, kertek teszik ki Stockholmnak, így egyáltalán nem kelti egy beton metropolisz érzetét."
A közel egymillió lakosú svéd főváros ambiciózus tervet állított maga elé: 2050-re teljesen meg kívánja szüntetni károsanyag-kibocsátását. A világ legtisztább városai közé is beválasztott Stockholmban a lakosok 95 százaléka pedig 300 méternél közelebb él valamilyen parkhoz, vagy zöld területhez, írták ezt csaknem 15 éve az EU honlapján.
A következő évben Hamburgra irányult Európa figyelme: Németország második legnagyobb városában is hasonló célokat fogalmaztak meg, mint az első nyertes esetében, 2050-re a város széndioxid-kibocsátásának 80 százalékos csökkentés volt a cél.
A csaknem 1,9 millió lakosú nagyvárosban még a németországi átlaghoz mérten is magas volt ekkoriban is Hamburgban a tömegközlekedést használók és a városi biciklizők száma. Szinte az összes helyi lakos 300 méternél közelebb lakott valamely tömegközlekedési eszközhöz, s a meglévő zöldterületek is könnyen elérhetőnek számítottak.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/port_hamburg_panorama.jpg)
Európa harmadik legnagyobb forgalmú kikötővárosa után 2012-ben Vitoria-Gasteiz viselte a címet. Az észak-spanyolországi városban nagy hangsúlyt fektette arra, hogy a zöld törekvésekbe minél inkább bevonják a helyieket. A 255 ezer lelket számláló városban úgynevezett zöld gyárak üzemelnek, amelyek idegenvezetést is kínálnak az érdeklődőknek a nyitott ajtók program révén: ez lehetőséget teremt a zöld városmodell szélesebb körű megismertetésével.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/vitoria.jpg)
A fenntartható turizmus előmozdítása és fellendítése is cél a városban, ahol zöld hétvégéken és tematikus heteken hozták közelebb a fenntarthatóság kérdését az érdeklődőkhöz.
Azt ezt követő esztendőben Nantes volt a soros: a Loire folyó partján, Franciaország nyugati részén fekvő város többek között a tömegközlekedési rendszer és a kerékpárutak fejlesztése miatt nyerhette el a címet. A városközpontban előtérbe helyezték a gyalogos közlekedést, visszaállították a villamosvonalakat, és kimagasló minőségű buszok közlekednek. A fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen csökkent a légszennyezettség.
![](/upload/images/wp_cikkek/2024/nantes.jpg)
Cikksorozatunkban több olyan iránymutató példát láthattunk, amely Debrecenben is útnak indult vagy a tervek között szerepel: szakértők szerint viszont csak a lakosság együttműködésével lehet Debrecen Európa Zöld Fővárosa. A cívisváros komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a tömegközlekedés környezetbarátabbá váljon, hogy többen járjanak kerékpárral, fák ezreit ültették el, a vizek kérdését a Civaqua-programmal igyekeznek megoldani, valamint a hulladékgazdálkodás is zöldebb irányt vett, így jó eséllyel indulhat el a megmérettetésen.
Debrecen a 2027-es Európa Zöld Fővárosa címre pályázik, amire 2025-ben lehet pályázni.