Lángoló gép landolt a seremetyevói reptéren, az utasok több mint fele meghalt
Szerző: BBC/MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.05.05. 20:18 | Frissítve: 2019.05.06. 07:09
Moszkva - Negyvenegy halottja van a vasárnap esti kényszerleszállásnak. A kigyulladt repülő fedélzetén 73 utas és ötfőnyi személyzet tartózkodott.
Negyvenegyen, köztük két gyermek életüket vesztették az Aeroflot légitársaság Moszkva-Murmanszk járatának seremetyjevói kényszerleszállása során - közölte vasárnap este kórházi forrásokra hivatkozva a TASZSZ orosz hírügynökség.

A TASZSZ szerint a fedélzeten 73 utas és ötfőnyi személyzet tartózkodott. A túlélők közül 33-an utasok, négyen pedig a személyzet tagjai.
A Szuhoj repülőgépgyár SSJ-100-as típusú gépe alig fél órával a moszkvai felszállás után fordult vissza, s kért kényszerleszállási engedélyt a seremetyevói repülőtértől. A jelentések szerint az utasszállító vagy az egyik, vagy mindkét hátsó hajtóműve megrongálódott. A hátsó felén lángokba borult járműről az utasokat és a személyzetet felfújt csúszdákon mentették ki.
Az Aeroflot szerint a hajtóművek a kényszerleszállást követően gyulladtak ki. Az üzemanyaggal csaknem teleöltött repülőgép teljesen kiégett. A műveletet az Aeroflot szerint az előírt 90 helyett 55 másodperc alatt hajtották végre. Az üzemanyaggal csaknem teletankolt repülőgép ezután teljesen kiégett.
Az Interfax hírügynökség jelentése szerint a SU-1492-es járat csak másodszorra tudott leszállni. Első alkalommal túl nagy volt a gép sebessége, második alkalommal pedig felmondta a szolgálatot a jármű automatikája.
Vlagyimir Putyin orosz elnök részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök elrendelte, hogy a tragikus kényszerleszállás körülményeit egy állami bizottság vizsgálja ki. Az SZK a történtek miatt büntetőeljárást indított.
Az elsődleges feltételezések alapján a legvalószínűbb, hogy a tragédiát villámcsapás okozta, de nem kizárt a rövidzárlat sem. A repülőgéppel a vészjelzés leadását követően megszakadt a földi irányítók összeköttetése.
Az incidens miatt a moszkvai repülőtereken több mint száz járatot késleltettek vagy töröltek.
A Szuhoj által kifejlesztett, Superjet néven is ismert SSJ-100-as repülőgépét 2011-ben állították rendszerbe Oroszországban, azt hangsúlyozva, hogy feléledőben van az orosz repülőgépipar. A főleg kiöregedett szovjet gépeket felváltó típust más országokban, így Mexikóban és Örményországban is alkalmazzák.
Az SSJ-10-esnek már volt korábban halálos balesete: 2012-ben bemutató repülés közben egy ilyen repülő hegynek ütközött, a fedélzetén lévő 45 ember életét vesztette.
A BBC brit közmédia orosz nyelvű hírszolgáltatásának egy tavaly október 31-i online híre szerint az üzembe állított Superjetek egyharmada a legnagyobb üzemeltetőinél - az Aeroflotnál, az Interjetnél, a Jamalnál, a Gazprom Aviánál és az Azimutnál - akkor éppen több mint hat napja a földön rostokolt. Ezt gyártó általi a szervizelés és az alkatrész-utánpótlás hiányosságai okozták.
A problémák ellenére az Aeroflot tavaly szeptemberben további 100 Superjetet rendelt meg, amelyet az idei évtől 2026-ig fognak leszállítani számára. A BBC az Aeroflot egy 2018-as belső jelentésére hivatkozva ismertette: a Szuhoj utasszállítóin gyakrabban fordulnak elő incidensek, mint a konkurens gyártók modelljein.
A dokumentum az SSJ-100-asokat közepesen, az Airbusokat és a Boeingokat pedig nagyon biztonságos utasszállítóknak minősítette.
A Jakutyija légitársaság, amelynek egyik Superjetje októberben Jakutszban súlyosan megsérült, még augusztusban közölte, hogy valószínűleg le fog mondani ennek a géptípusnak az alkalmazásáról.
A vasárnapi seremetyjevói tragédiát követően az orosz szövetségi légügyi hatóság (Roszaviacija) a TASZSZ hírügynökséggel azt közölte, hogy korai lenne még következtetéseket levonni azzal kapcsolatban, hogy le kell-e tiltani a Superjetek további repülését.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)