Ötvenéves a világgazdaság motorjának számító egykori apró pont
Szerző: Napi gazdaság Online | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.08.10. 21:32 | Frissítve: 2015.08.10. 21:32
Szingapúr - Az 5,5 milliós városállam a magyar kormány keleti nyitás politikájában is helyet kap.
Hatalmas pompával tartották meg Szingapúrban a városállam függetlenségének félszázadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeket. Ezek részeként az egyik legvirágzóbb ázsiai államban az idén elhunyt országalapító, Li Kuan Ju volt miniszterelnök előtt is tisztelegtek.
Mintegy 250 ezer látogatót vártak a szingapúri szervezők az ünnepségekre, a katonai díszszemlén pedig 180 harckocsit és 50 harci gépet vonultattak fel.
A tűzijátékkal egybekötött 50. évfordulós ünnepségekre a térségi vezetők közül Najib Razak maláj miniszterelnök és Warren Truss ausztrál kormányfő-helyettes is hivatalos volt. Az ünnepségek emblémája egy piros pont: ez a 90-es évek óta a büszkeség és a dac szimbóluma az országban.
Egy indonéziai vezető ugyanis ebben az időszakban lekezelően úgy hivatkozott Szingapúrra, mint aprócska piros pontra a térképen, emlékeztetett a távirati iroda.
– Ha visszatekintünk az elmúlt ötven évre, elámulhatunk, milyen messzire jutottunk. Hálásak vagyunk azoknak, akiknek mindezt köszönhetjük – mondta Li Hszien Lung, Szingapúr miniszterelnöke abban a hangversenyteremben, ahol apja, Li Kuan Ju 1954-ben megalapította a Népi Akciópártot. Ez a politikai tömörülés van hatalmon a városállam 1965-ös függetlensége óta.
A kormányfő szeptemberben valószínűleg kiírja a következő választások időpontját. A fényes ünnepségek sikerére szüksége van a kormánypártnak, amely eddigi története során a leggyengébb eredményt érte el a legutóbbi, a 2011-es parlamenti választásokon. A szingapúriak az ugrásszerűen megnőtt ingatlanárak, a külföldi munkavállalók beáramlása és az egyre nagyobb jövedelemkülönbségek miatt elégedetlenkednek. Emellett sokan bírálják a városállam vezetőit, mivel Szingapúrban továbbra is erőteljes a szólás- és a gyülekezési szabadság korlátozása. Mások viszont a rendkívüli munkakultúra, a példás szorgalom és az oktatásba fektetett anyagi és humán tőke mellett a drákói szigort, az akár az utcai szemetelésért, rágógumizásért járó súlyos büntetéseket is felhozzák érvként a városállam rendkívüli gazdasági sikerei mellett.
Az 5,5 milliós Szingapúr a magyar kormány keleti nyitás politikájában is helyet kap. – Magyarország Szingapúrra mindenképpen úgy tekinthet, ahonnan Ázsia szélesebb értelemben vett régiói felé tovább bővítheti kapcsolatait. Szingapúr is olyan központként tekint Magyarországra, ahonnan tovább tudja fejleszteni közép-európai kapcsolatait – fejtette ki a nemrég Budapesten járt Halimah Yacob parlamenti elnök.
A szingapúri a világ második legversenyképesebb gazdasága.
Fejlődésének középpontjában a tudásalapú, nagy hozzáadott értékű iparágak állnak, ami lehetőséget nyit a magyar gyógyszergyártási, mérnöki és infokommunikációs technológiák exportjára. Magyarország és Szingapúr híd kíván lenni az EU és a délkelet-ázsiai országok szoros együttműködésében – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
Szingapúrt a britek kereskedelmi kolóniaként hozták létre 1819-ben, majd a területet megvették a maláj uralkodótól. A városállam 1959-ben autonómiát kapott, 1963-ban csatlakozott a Maláj Államszövetséghez, majd 1965. augusztus 9-én függetlenné vált. December 22-én kiáltották ki a köztársaságot.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)