Nem keresik tovább idén az isteni részecskét

---

Genf – Száznyolcvan napos működés és négyszáz trillió proton-proton ütköztetés után az év hátralevő részére felfüggesztik az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében az „isteni” részecske, azaz a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon keresését.

---

A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a CERN nagy hadronütköztetője (LHC) Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométeres, 3 méter átmérőjű alagútban üzemel, ahol a csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, amelyek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem keletkezésének titkait remélik megfejteni.

A következő két hónapban az LHC fizikusai a 82 protonból és még több neutronból álló ólomionokat ütköztetik. Az ütközéseknek köszönhetően kiszabadulnak a protonok és a neutronok alkotórészei, a kvarkok és gluonok. A kvark-gluon „leves” tanulmányozása során a fizikusok többet megtudhatnak arról, hogy miként alakultak ki az atomok 13,7 milliárd éve, a Világegyetem megszületése után – olvasható a LiveScience oldalán.

Jövőre az LHC fizikusai folytatják a Higgs-bozon keresését is. „Elméletileg mindent tudunk a Higgs-bozonról, kivéve azt, hogy mekkora a tömege. A tömegtől függnek bizonyos tulajdonságai. Már kizártunk a Higgs-bozon tömegének több tartományát” – hangsúlyozta Jonas Strandberg, a CERN fizikusa. 
A tudósok már 99 százalékos bizonyossággal tudják, hogy a Higgs-bozon tömege nem lehet a 160 és 220 gigaelektronvolt (1 GeV = 1 milliárd elektronvolt) közti tartományban. (Összehasonlításképp a proton tömege 0,938 GeV).

Még mindig eséllyel „pályázhatnak” a Higgs-bozon tömegére a 114 és 135 GeV közötti, valamint az 500 GeV feletti tartományok.
„Jövőre kizárjuk az összes tartományt. Úgy vélem, hogyha 2012-ben nem találjuk meg az isteni részecskét, a Higgs-bozont abban a formában, amelyben feltételezzük, nincs is. Amennyiben ez bebizonyosodik, valamivel helyettesítenünk kell, át kell értelmeznünk mindent, amit tanultunk, és amit igaznak hiszünk” – emelte ki Strandberg.
Joao Guimaraes da Costa, a Harvard Egyetem fizikusa, az LHC-csapat tagja szerint viszont akár öt évbe is beletelik, míg megtalálják a Higgs-bozont.