Megérkeztek az orosz katonák Kazahsztánba
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.01.07. 07:23 | Frissítve: 2022.01.07. 07:31
Almati - Az oroszok 2500 fegyverest küldtek, a kirgizek hezitálnak, Tádzsikisztán kész katonai segítséget nyújtani.
Megérkeztek az oroszok vezette katonai erők Kazahsztánba, miután az ország elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev külföldi segítséget kért a rezsimellenes tüntetések leveréséhez.
Az orosz védelmi minisztérium által közreadott fotón a Kazahsztánba készülő orosz katonák láthatóak - Fotó: Sputnik via AFP
A BBC Almatiban tartózkodó tudósítója csütörtök este is heves összecsapásokról számolt be, közben az ENSZ, illetve a nyugati országok mindkét a tüntetőket és a kazah vezetést is arra szólították fel, hogy tartózkodjanak az erőszaktól.
Tokajev tévébeszédében a külföldön képzett terroristákat okolta a kialakult helyzetért, de ezzel kapcsolatban nem hozott fel bizonyítékokat. Ekkor jelentette be azt is, hogy
segítséget kért az oroszok által vezetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől.
A szervezet beszámolók szerint 2500 katonát küldött az országba, hivatalosan békefenntartó szerepben, illetve azért, hogy a katonailag kiemelt jelentőségű épületeket védjék. Az orosz RIA hírügynökség beszámolója szerint napokig, de akár hetekig is az országban maradhatnak.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közben azt közölte, hogy szoros figyelemmel követik az orosz katonák mozgását,
és az egész világ figyelni fogja, hogy megsértik-e majd az emberi jogokat, emellett pedig figyelni fognak minden előjelre, ami arra utalhat, hogy kazah intézmények elfoglalására készülhetnek.
A rezsim hivatalos tájékoztatása szerint eddig 18 rendfenntartó halt meg az összecsapásokban, míg a rendőrség több tucat „zavargót” ölt meg. A kormányellenes tüntetők között volt, aki arról számolt be, hogy a biztonsági erők válogatás nélkül kezdtek el éles lőszerrel lőni a tömegbe. A kazah belügyminiszter tájékoztatása szerint 2298 embert vettek eddig őrizetbe.
Kazahsztánban az üzemanyagárak emelkedése miatt törtek ki tüntetések, de aztán a helyzet hamar eszkalálódott. A kialakult helyzet okairól ebben a cikkünkben írtunk, míg csütörtökön részletesen írtunk arról is, hogy Almatiban szakadatlanul lőnek, de most még csak annyi látszik biztosnak, hogy a Nazarbajev-korszak véget ért.
A kazah rendvédelmi szervek 13 tagja meghalt, és 353 megsebesült Almatiban a tüntetőkkel lezajlott összecsapásokban – közölte a Habar-24 tévécsatorna csütörtökön a városi parancsnokságra hivatkozva.
A rendőrség korábban azt is közölte, hogy az összecsapásokban a hatósági beavatkozás nyomán több tucat “rendbontó” is meghalt.
A kirgiz hadsereg tagjai a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete békefenntartó missziójának részeként csak a stratégiai létesítmények védelmére küldhetők Kazahsztánba. Ezt már Erbol Szultanbajev, a kirgiz államfő sajtótitkára jelentette be csütörtökön. Hozzátette: a kirgiz katonák nem vesznek részt semmilyen harci tevékenységben a szomszéd országban.
A kirgiz képviselők csütörtökön határozatképtelenség miatt ugyanakkor nem dönthettek, mert elnapolták a rendkívüli ülést, ahol megvitatták volna a katonák Kazahsztánba küldését egy békefenntartó misszió részeként. Erről a parlamenti adminisztráció tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget. “A rendkívüli ülésre csak körülbelül negyvenen gyűltek össze” – tette hozzá a parlamenti hivatal szóvivője.
A kirgiz törvények szerint a csapatok külföldre küldéséről a törvényhozás dönt. A 90 fős parlamentben egy ilyen döntéshez legalább 60 képviselő szavazata szükséges.
Csütörtökön a kirgiz alakulatok Kazahsztánba küldésének mintegy 20 ellenzője sztrájkőrséget állított a parlament épülete előtt.
A kirgiz külügyminisztérium közlése szerint a helyi hatóságok megkezdték azoknak az állampolgáraiknak a kimenekítését Kazahsztánból, akik vissza akarnak térni hazájukba.
Egy másik közép-ázsiai állam, Tádzsikisztán kész segítséget nyújtani Kazahsztánnak az országban kialakult fenyegetés elhárítására a KBSZSZ keretében – közölte csütörtökön az ország külügyminisztériuma.
Emomalii Rahmon tádzsik elnök kifejezte országa hajlandóságát arra, hogy teljesítse a Kazahsztánban fennálló fenyegetettség felszámolásával, a szervezetben viselt tagsággal járó kötelezettségeket. Az államfő telefonbeszélgetést folytatott Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel, aki a szervezet soros elnöke – számolt be csütörtökön a tádzsik elnök sajtószolgálata.
Az örmény külügyminisztérium csütörtöki közleményében aggodalmának adott hangot azon hírek miatt, amelyek szerint terroristacsoportok hatoltak be Kazahsztánba, és meggyőződését fejezte ki, hogy politikai problémákat nem lehet erőszakkal megoldani.
A KBSZSZ-t hat volt szovjetköztársaság, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország alkotja.
A kazahsztáni művelet az első éles bevetése a szervezetnek, amely eddig csak közös hadgyakorlatokat tartott.
Ezzel egy időben a Türk Államok Szervezete (a korábbi Türk Tanács) egy közleményben tudtul adta, hogy a szervezet kész támogatást nyújtani a kazah kormánynak és az ország népének.
A 2009-ben alakult Türk Tanács a mai török nyelvű államokat egyesítő nemzetközi szervezet, melynek fő célja a tagok közötti átfogó együttműködés fejlesztése. A szervezet Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Törökországból és Üzbegisztánból áll, Magyarország és Türkmenisztán pedig megfigyelőként vesz részt benne.