Magyar szempontból sikeres volt a chicagói NATO-csúcs
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2012.05.22. 15:39 | Frissítve: 2012.05.22. 15:39
Budapest – Magyar szempontból sikeresnek nevezte a NATO chicagói csúcsértekezletét az MTI-nek adott keddi nyilatkozatában Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, aki ugyanakkor úgy értékelte, hogy a csúcs több kérdést nyitva hagyott.
A Budapesti Corvinus Egyetem tanára arra mutatott rá, hogy az atlanti szövetség jelenleg az útkeresés folyamatában van, több együttműködést szeretne, de ehhez nincs elegendő forrás. Az Egyesült Államok globális szerepvállalást pártol, a szövetség egyes befolyásos tagjai azonban ennél óvatosabbak.
A 25-ik, jubileumi csúcstalálkozó fő napirendi témája az afganisztáni kérdés 2014 utáni rendezése volt – emlékeztetett a szakértő. Ennek részeként – mint kiemelte – tárgyaltak a pakisztáni vezetőkkel, mert Afganisztán utánpótlási vonala eddig döntő mértékben délről, Pakisztánon keresztül húzódott, amiért Iszlámábád rendkívül komoly pénzekhez jutott. 2011 novemberében azonban Pakisztán lezárta a tranzitutakat, ezzel nehéz helyzetbe hozta az afganisztáni utánpótlást és felértékelte az északi vonalat, ami leegyszerűsítve Oroszországot és a volt déli szovjetutódállamokat érinti.
Afganisztánnal kapcsolatban komoly viták, illetve dilemmák vannak a szövetségen belül. Az egyik fő dilemma, hogy Franciaország már korábban – a tervek szerint 2012 végéig – kivonja katonáit az országból. Párizs ugyanakkor jelezte, hogy a harcoló alakulatok kivonása ellenére a kiképzésben továbbra is részt vesz – emelte ki a szakértő.
Ugyancsak az említett dilemmák közé sorolta a biztonsági feladatok ellátásával kapcsolatos nézetkülönbségeket. Nógrádi György szerint az afganisztáni hatóságok abból indulnak ki, hogy az afgán hadsereg, illetve a rendőri erők nemzetközi támogatással képesek lesznek a biztonsági feladatok ellátására, illetve a tálibok visszaszorítására. A NATO-ban ugyanakkor az a vélemény, hogy az afgán biztonsági erők sem a létszámuk, sem a képességeik alapján nem kellően felkészültek a hatalom átvételére. Erre utal a Pentagon mintegy két héttel ezelőtti titkos dokumentuma, amelyből az tűnt ki, hogy az afgán hadsereg, illetve a rendőrség kötelékében szolgálók mintegy 25 százaléka a tálibok beépített embere. Azaz – mint a szakértő rámutatott – a jubileumi csúcs Afganisztánnal kapcsolatban több kérdést nyitva hagy.
A tervezett rakétavédelemmel kapcsolatban a szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy több meghívott ország – köztük Oroszország – nem vett részt a tárgyalásokon. Emlékeztetett Barack Obama amerikai elnök és Dmitrij Medvegyev akkori orosz államfő között a közelmúltban folytatott párbeszédre.
A rakétavédelem kiépítését 2018-ra tervezik, ugyanakkor nyilvánvaló: amennyiben a jelenlegi amerikai vezetés a novemberi elnökválasztás eredményeként hivatalban marad, akkor Obama második hivatali ciklusa alatt jóval nagyobb rugalmasságot mutathat, mint most. „Most borítékolom, hogy a rakétavédelem kérdését Barack Obama választási győzelme esetén Oroszországgal újra fogják tárgyalni” – hangoztatta a szakértő.
Az úgynevezett smart defence, azaz „okos védelem” kérdésével kapcsolatban Nógrádi György utalt arra az állásfoglalásra, hogy közös képességeket kell kialakítani. A szakértő szerint vita adódhat azzal kapcsolatban, hogy mindez megfoszthatja-e a tagállamokat a nemzeti képességektől.
A bővítés kilátásaival kapcsolatban a csúcson született állásfoglalások ellenére a szakértő borúlátóan nyilatkozott. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a négy szóban forgó ország, Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Grúzia külügyminiszterét fogadva annak a reményének adott ugyan hangot, hogy a mostani volt az utolsó „nem bővítési” csúcs, ennek ellenére a szakértő szerint bővítésről egyelőre aligha lehet beszélni. Grúzia tagsága – mint utalt rá – az orosz ellenállás miatt nyilvánvalóan szóba sem jöhet, és a szövetség egyelőre elfoglalt a két utoljára csatlakozott ország, Horvátország és Albánia integrálásának folyamatával.
Magyarország szempontjából a szakértő a csúcsértekezletet sikeresnek nevezte. Emlékeztetett arra a vállalásra, hogy Magyarország 2014 után három éven keresztül évi 500 ezer dollárral járul hozzá Afganisztán támogatásához, továbbá arra, hogy a 2015 és 2018 közötti időszakban – fél évre – részt akar venni a balti országok légtérvédelmének biztosításában. Szó volt arról is, hogy a négy visegrádi ország (V4)- Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – a NATO-n belül próbáljon kialakítani egy úgynevezett V4-es csoportot, ami érdekeik hatékonyabb képviseletét segíthetné elő. A magyar vállalásokat a biztonságpolitikai szakértő reálisnak, illetve teljesíthetőnek nevezte.
Összegzésképpen Nógrádi György azt mondta, a jubileumi csúcs döntő változást nem eredményezett a NATO stratégiájában, a jelenlegi folyamatok haladnak tovább, és mindenki az amerikai elnökválasztásra, illetve annak következményeire vár.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)