Így látja Európát, s a kontinens jövőjét Jean-Claude Juncker
Szerző: Magyar Idők | info@dehir.hu Közzétéve: 2018.09.13. 07:36 | Frissítve: 2018.09.13. 07:39
Strasbourg - Taps és elégedetlenség. Az Európai Bizottság leköszönő elnöke utoljára tartott évértékelőt.
Jean-Claude Junckernek minden esélye megvolt rá, hogy elkötelezett föderalistaként beírja magát az Európai Unió modern kori történelmébe.
Az Európai Bizottság leköszönő elnöke tegnap utoljára tartott évértékelőt Strasbourgban. Bár a beszédet tapsvihar fogadta, nemcsak az emlegetett sikersztorik hagynak némi kívánnivalót maguk után, de Orbán Viktor keddi szereplése is beárnyékolta a búcsúját.
„Örökké szeretni fogom Európát!” – ezzel a mondattal köszönt el utolsó uniós évértékelőjén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság politikai celebnek is betudható elnöke. Az egykori luxemburgi miniszterelnöknek – akárcsak a korábbi években – most is közel egy órája volt arra, hogy az Európai Parlament képviselői előtt magyarázza a bizonyítványát.
A beszédből idén sem maradhattak el az európai egységért kiáltó, hangzatos fordulatok, ám az unió helyzetéről sokat elárul, hogy a bizottsági elnök jobb híján az EU műholdas rendszerével, a műanyaghasználat elleni harccal és az óraátállítás potenciális eltörlésével érvelt a politikai teljesítménye mellett. Kétségkívül ezek is fontos kérdések, de az utóbbi évek megjósolhatatlan politikai fordulatai és a közelgő, bizonyára sorsdöntő uniós választások fényében a legtöbben csalódottan távozhattak a strasbourgi ülésteremből.
Juncker négy évvel ezelőtt ugyanis arra tett ígéretet, hogy kihasználja a – valószínűleg utolsó – esélyt, és közelebb hozza a kontinens polgárait a nagybetűs Európához. Elég lenne csak a brexitet említeni (65 millió, még uniós polgár távozik Európából) ahhoz, hogy belássuk: a politikus elégedetlenül állhat fel az elnöki székből.
A legtöbben a migrációs válság sikertelen kezelési módját, az egyre szélesedő Kelet–Nyugat-ellentétet, az európai populisták előretörését és a megkérdőjelezhető személyi kérdéseket (Martin Selmayr bizottsági főtitkárrá való kinevezését) is a számlájára írják. Juncker nyilvánvalóan nem egymaga felelős az összes említett kudarcért, ám – ahogy a Politico portál is emlékeztet rá – a mindenkori bizottsági elnöknek ez a sorsa, felelnie kell az uniós intézmények gyengüléséért.
Juncker strasbourgi beszédében egyébként furcsa módon épp a migrációs válság kapcsán emlékeztetett arra, hogy a bizottság kilenc bevándorlást érintő javaslatából ötöt elfogadtak, illetve kijelentette: az unió jóval nagyobb haladást ért el a válságkezelésben, mint azt egyesek elismerik.
– A Földközi-tenger keleti térségében 97 százalékkal, a középső részen mintegy nyolcvan százalékkal csökkent az érkezők száma, és az uniós erőfeszítések nyomán több ezer ember életét sikerült megmenteni – hangoztatta, ugyanakkor a sokat emlegetett uniós szolidaritás hiányára is kitért. Bár nem említett konkrét tagállamokat, nyilvánvalóan a kvótarendszert elutasító visegrádi államokra utalt. Az európai sajtó egyébként már a beszédet megelőzően megírta, hogy Juncker a nagy indulatokat kiváltó magyarkérdés ellenére sem fogja Orbán Viktort vagy a budapesti kormányt emlegetni.
– A nevesítés elmaradása egy kihagyott ziccer lehet azon a napon – írta a Financial Times, utalva arra, hogy az elnöki beszéd után pár órával született döntés a Magyarországot bíráló Sargentini-jelentésről. A londoni gazdasági lap ennek kapcsán azt is megjegyezte: az Orbán Viktort övező dráma bizony beárnyékolja az elnök Európa-vízióját.
– Nem Juncker szájából hangzik el az igazi évértékelő. A parlamenti képviselők először döntenek a hetes cikkely aktiválásáról. Ez az igazi évértékelés – mondta a Financial Timesnak egy neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő.
Felállva tapsolt a leköszönő Jean-Caude Junckernek Manfred Weber, az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője, aki a múlt héten jelentette be, hogy maga váltaná a luxemburgi elnököt a bizottság élén. Weber mostani felszólalásában is hangsúlyos szerepet kapott az európai kampány: elismerően szólt a migrációs válság szerinte egyre kezelhetőbb helyzetéről, illetve minél szigorúbb határőrizetet szorgalmazott. A demokrácia útjában álló akadályokról szólva ezúttal ő sem nevesítette a "magyar kérdést".
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)