Görög válság: harmadik reformcsomagot követelnek a hitelezők
Szerző: Napi Gazdaság Online | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.07.29. 08:09 | Frissítve: 2015.07.29. 08:23
Athén - Ciprasznak olyan követeléseket kell(ene) átvernie a törvényhozáson, mint a korai nyugdíjazás feltételeinek szűkítése, valamint a mezőgazdasági termelők adókedvezményeinek megnyirbálása.
Egy hónap szünet után akár már szerdán kinyithat az athéni tőzsde, ugyanis az Európai Központi Bank (EKB) megadta erre az engedélyt a görög jegybank, illetve a kormány módosított kérelme alapján. Tőzsdei információk szerint a börze azonban csak korlátozásokkal kezdheti meg működését, amelyek a külföldi befektetőkre nem fognak vonatkozni - írja a napi.hu. Görög hírügynökségi jelentések szerint a korlátozást egy hét után felülvizsgálnák.
Közben megkezdődtek a tervek szerint péntekig tartó technikai tárgyalások az athéni kormány és hitelezői között a harmadik, 86 milliárd euró értékű görög mentőcsomag feltételeiről. Az EKB, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az európai stabilitási mechanizmus (ESM) segélyalap delegációjának tagjai hétfőn érkeztek Athénba.
A nemzetközi hitelezőknek szemmel láthatólag nem elég az a két reformcsomag, amelyeket Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök két fordulóban fogadtatott el a parlamenttel az áfa- és nyugdíjcsökkentésről, illetve a pénzügyi és a törvénykezési rendszer átalakításáról Brüsszel szája íze szerint. „Több reformot várunk Görögországtól annak érdekében, hogy mihamarabb folyósíthassuk neki a szükséges összeget az ESM részeként” – mondta Mina Andreeva, az Európai Bizottság szóvivője.
Harmadik reformcsomagra van tehát szükség, s Ciprasznak olyan követeléseket kell(ene) átvernie a törvényhozáson augusztus közepéig, mint a korai nyugdíjazás feltételeinek szűkítése, valamint a mezőgazdasági termelők adókedvezményeinek megnyirbálása.
Tárgyalóasztalhoz ültek az EKB és a görög jegybank képviselői is, hogy felvázolják a balkáni ország pénzügyi rendszerének talpra állítását - olvasható a napi.hu cikkében. A legfőbb gondot az jelenti, miként lehetne elkerülni, hogy a bankmentés során ne, vagy csak a lehető legkisebb mértékben károsodjanak a 100 ezer euró fölötti betéttel rendelkező ügyfelek – rájuk ugyanis nem terjed ki az állam betétbiztosítási kötelezettsége – írja a Balkans.com. Frankfurt és Athén azonban egyetért abban, hogy szükség lenne ilyen garanciára.
Számítások szerint a rendszerben jelenleg található mintegy 120 milliárd euró betétállományból 100 milliárdot garantál az állam. A bizonytalan sorsú maradék 20 milliárd euró ugyanakkor leginkább vállalatok félretett pénze, amelyből napi működésüket fedezik, illetve bért fizetnek. Banki szakemberek szerint amennyiben a bankszanálás során ezekre a betétekre is rátenné a kezét a kormány, alaposan megnövelné a problémák számát, haszna viszont vajmi kevés lenne.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)