EU-vezetők: Kadhafi halálhíre az önkény korszakának végét jelenti
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.10.20. 21:10 | Frissítve: 2011.10.21. 11:56
Brüsszel – A Moammer Kadhafi haláláról szóló hírek azt jelzik, hogy véget ért az önkényuralom és az elnyomás időszaka, amelytől oly hosszú ideig szenvedett a líbiai nép – hangsúlyozta csütörtök délután közzétett közös nyilatkozatában Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
A brüsszeli állásfoglalás szerint Líbia most új lapot kezdhet saját történelmében, és elindulhat az új, demokratikus úton. Van Rompuy és Barroso felszólította a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanácsot, hogy törekedjen a széles alapokon nyugvó megbékélés folyamatára, ebbe vonja be valamennyi líbiait, tegye lehetővé az országban a demokratikus, békés és átlátható átmenetet.
Nyilatkozatot tett Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szerint „Szirt eleste a Kadhafi-korszak végét jelenti”, Líbia immár „az Átmeneti Nemzeti Tanács erőinek teljes ellenőrzése alatt áll”.
Líbia felszabadulása „jelentős állomásának” nevezte csütörtökön Nicolas Sarkozy francia elnök Moammer Kadhafi halálát, s úgy ítélte meg, hogy új korszak kezdődött a líbiai nép számára, „az egységben és a szabadságban megvalósuló megbékélés korszaka”.
„Moammer Kadhafi halála jelentős állomása annak a harcnak, amelyet a líbiai nép folytat több mint nyolc hónapja azért, hogy felszabaduljon a diktatórikus és erőszakos rezsim uralma alól, amelyet több mint negyven évig kényszerítettek rá” – olvasható az Elysée-palota közleményében.
„Szirt felszabadulásának – az Átmeneti Nemzeti Tanács kötelezettségvállalásainak megfelelően – azon folyamat kezdetének kell lennie, amely olyan demokratikus rendszert teremt Líbiában, hogy abban az ország valamennyi szereplőjének helye lesz, és amelyben az alapjogokat biztosítják” – írta a francia elnök.
„Franciaország továbbra is támogatja a líbiai népet ebben a folyamatban. Új korszak kezdődött a líbiai nép számára, amely az egységben és a szabadságban megvalósuló megbékélésé” – zárul a kommüniké.
Sarkozy a megválasztását követően egyik első diplomáciai sikereként könyvelhette el a bolgár ápolónők szabadon engedését Tripoliban. Ezt követően Franciaország és Líbia között rendeződött a viszony, és 34 év után a francia elnök hivatalos állami látogatás keretében hivatalában fogadta Kadhafit, aki öt napot töltött Párizsban és kereskedelmi szerződéseket írt alá.
Az év elején azonban Sarkozy a Kadhafi-ellenes nyugati koalíció élére állt annak érdekében, hogy az akkori líbiai ellenzék székhelyének számító Bengáziban megelőzzék a „vérfürdőt”. Franciaország volt az első ország, amely hivatalosan elismerte a bukott líbiai vezető ellenzékét tömörítő Átmeneti Nemzeti Tanácsot, s Nagy-Britanniával együtt márciusban kezdeményezője volt a Kadhafi-rezsim bukását felgyorsító NATO-beavatkozásnak.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)