Afrika súlyosan túlnépesedik, elkerülhetetlen lesz az éhezés
Szerző: Spiegel Online/kitekinto.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2019.02.20. 07:41 | Frissítve: 2019.02.20. 07:42
Lagos - A kontinens milliárdos lakossága gyorsan duplázódik, a megélhetési gondokat a klímaváltozás, a szárazság is növeli.
A legszegényebb országok népessége néhány évtizedenként megduplázódik – ez mindenképpen a szűk erőforrások (föld, élelem, víz és munka) fölötti konfliktushoz, illetve fokozottabb európai migrációhoz vezet. Niger és Nigéria példája nem sok jót vetít előre - olvasható a Spiegel Online cikkében.
Nigériai falu
Nigéria metropolisza, Lagos gyorsabban növekszik, mint bármelyik másik város a világon. Az 1950-es években még csak 300 ezer lakosa volt, ma 20 millió, 2050-re pedig valószínűleg megduplázódik a város lakossága és eléri a 40 milliót. Az ENSZ előrejelzések szerint ekkor – 400 milliós lakosságával – Nigéria a harmadik legnépesebb ország lesz a világon.
Lagos egy olyan hely, ahol jól meg lehet figyelni a lakosság növekedésének hatásait a fejlődő országokban. Munka, élelem és víz hiányában az emberek vidékről a városokba áramlanak. Nem nehéz kitalálni, hogy néhányan pedig nem állnak meg itt, hanem folytatják útjukat oda, ahol nincs éhezés és legalább lehetőség van az előrejutásra, vagyis Európába. 2017-ben a nigériai bevándorlók a negyedik legnagyobb menedékkérő nemzetiség volt az Európai Unióban a szíriai, iraki és afganisztáni menekültek után. 2018-ban a hetedik volt a sorban.
Afrika egy olyan népességrobbanást él meg, amely mindenképpen tömegeket hajt majd Európa felé, írja Stephen Smith, Afrika-szakértő a durhami Duke Egyetemről, Észak-Karolinából. Smith, aki egyben egykori afrikai tudósító is, úgy gondolja, hogy 2050-re 150-200 millió afrikai fog Európában élni. Más kutatók szerint viszont ez elképzelhetetlen és a francia migrációs szakértő, François Héran szerint az európai lakosság maximum 3-4 %-át teszik majd ki. Az afrikaiak nagy részének nincs is meg az anyagi lehetősége, hogy észak felé utazzon.
Van viszont egy másik szempont, amit a nyugati befogadó országok és a segélyszervezetek hajlamosak figyelmen kívül hagyni, vagy legalábbis csökkenteni annak jelentőségét, mégpedig az, hogy 30 éven belül az afrikai kontinens lakossága meg fog duplázódni, 1.2 milliárdról 2.5 milliárdra. Ennek eredményeként a lakosság 50%-a 30 évesnél fiatalabb lesz és kilátástalan jövő előtt áll majd, ha a kontinens gazdasági jövőképe nem változik meg drasztikusan. A szűk erőforrásokért – mint föld, élelem, víz és munka – folytatott harc tényleg valósággá válik.
Az amerikai biológus, Paul Ehrilch a „Népességbomba” című könyvében már 1968-ban azt jelezte előre, hogy a túlnépesedés miatt több száz millió ember fog éhenhalni. Azóta azonban az emberiség képes volt forradalmasítani a mezőgazdaságot és bevezetett olyan ipari újdonságokat, amelyek jócskán növelték a termésátlagot. Ennek köszönhetően az utóbbi évtizedekben végül csökkent az éhezők száma.
Az ENSZ szerint a népességnövekedés le fog lassulni a század végére és 11 milliárdnál meg fog állni, amely egyrészt jó hír, másrészt viszont további 4 milliárd embert jelent a jelenlegihez képest.
Ráadásul 4 milliárd olyan emberről van szó, akik főleg Ázsia és Afrika olyan három tucatnyi országában élnek, amelyek nincsenek erre felkészülve, mert már a jelenlegi helyzet is kezelhetetlen számukra. Három ország, amely a tendencia által különösen érintett: Niger, Nigéria és India.
Az ENSZ életminőséget vizsgáló Emberi Fejlődési Indexe alapján Niger 189 országból az utolsó a listán. Egy másik, a gyermekszületést elemző lista alapján viszont az első helyen szerepel, hiszen egy nőnek átlagosan több, mint hét gyermeke születik Nigerben.
Sehol máshol nem látszik annyira, mint itt, hogy az alacsony fejlettségi szint rohamosan növekvő lakossághoz vezet. Niger saját maga 10 millió ember ellátására lenne képes, de 20 millióan lakják és ez a szám 2035-re megduplázódik, 2050-ben pedig a lakosságszám eléri a 68 milliót.
Minden évben 240 ezer ember lép a munkaerőpiacra Nigerben és közülük a legtöbben nem tudnak írni és olvasni. A lakosság nagy része a földekből kaparja elő a megélhetést. Az országban maradó férfiaknak két lehetőségük adódik a nyomor elkerülésére: drog-, fegyver- vagy emberkereskedelembe bonyolódnak vagy dzsihadisták közé állnak.
A teljes, a Szaharától közvetlen délre eső Száhel-övezetre is igaz ez a képlet. Száraz, kopár régió, amely 80 millió embernek ad otthont. 2060-ra ennek a régiónak is 400 millióra nőhet a lakossága.
“A Száhel-övezet országai a totális katasztrófa felé haladnak.” – mondja a francia közgazdász, Serge Michailof. A Kínához hasonló módszer, vagyis a születendő gyermekek maximalizálása nem működne, mert az országot alkotó elkötelezett muszlimok sosem egyeznének ebbe bele. Michailof szerint az éhezés lesz az egyetlen végkifejlet, súlyosbítva a klímaváltozással.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)