A járvány után megváltozhat a Kína-centrikus gazdasági modell
Szerző: MTI | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.05.08. 10:19 | Frissítve: 2020.05.08. 10:19
Korábban a „Made in China” felirat egy terméken arra utalt, hogy a produktum silány, minőséget nélkülöző, most azonban már a legnagyobb vállalatok termékeinek döntő többsége is Ázsiában készül. Kína jelentős fejlődésen ment keresztül a gyártás és az innováció területén, a koronavírus-járvány azonban váltásra ösztönözheti a cégeket, mely az európai országoknak, köztük Magyarországnak kedvezhet.
„Ez eredeti, Made in China!” – hangzott régen az agyonhasznált vicc, mely általában az adott ruha, eszköz hamisságára, minőségének silányságára utalt. A kínai manufaktúrákban készült termékek azonban nagy utat jártak be azóta, és napjainkban már egyáltalán nem meglepő, ha egy márkás öltözék céduláján a gyártónál az ázsiai ország neve van feltüntetve.
A legnagyobb vállalatok helyezték át gyártási folyamataikat Kínába. Többek közt a Levi’s és az Adidas termékek nagy része is ott készül, de az Apple legnagyobb partnere, a Foxconn Technology Group is a távoli keleten szereli össze az iPhone-okat. A kérdés már csak az: mi okozta a fordulatot?
„Nehéz a kínai ipart ilyen tekintetben átfogóan értékelni, hiszen a kép egyáltalán nem homogén. Most is találhatók kiváló minőségű, de silány áruk is” – mondta Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezető elemzője a hirado.hu-nak.
Hozzátette: egy nemzetközi nagyvállalat azonban nem engedheti meg magának, hogy termékei eltérő minőségűek legyenek attól függően, hogy azok hol készültek, ezért Kínában is kikényszeríti a magasabb minőséget.
„Ugyanígy a kínai vezetésnek is célja, hogy termékeik versenyképesek legyenek. Tény azonban az is, hogy Kína jelentőset lépett előre a kutatás-fejlesztés és az innováció területén, így követőből a következő időszakban akár vezetővé is válhat” – emelte ki.
Regős Gábor kifejtette, a nagyvállalatoknál alapvetően két szempont számít a gyártás áthelyezésénél egy adott országba: a költségek, illetve a minőség. Vagyis, hogy az adókat, az állami támogatásokat és a munkaerőköltséget beleértve mennyibe kerül a célországban a gyártás, rendelkezésre áll-e a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő, és az üzleti környezet (infrastruktúra, jogszabályok) mennyire támogatja a helyi termelést.
Az utóbbi időben a munkaerőköltségek növekedésnek indultak Kínában, ezáltal a U.S. News szerint más országok, például India, Malajzia és Thaiföld egyre vonzóbb célterületté váltak.
Az ázsiai ország ezt a problémát a szállítási útvonalak fejlesztésével ellensúlyozza.
„Egyelőre úgy tűnik, hogy megéri a nagyobb távolságokra történő szállítás költségét bevállalni, amelyet Kína az infrastruktúra fejlesztésével is támogat. Ennek része az új Selyemút is, melynek keretében történik a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása is, ami szintén a kínai áruk Európába történő eljutását segíti. Az alacsony olajár ugyancsak azt segíti, hogy megérje messzebbről is Európába szállítani” – fogalmazott a szakértő.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)