Kinyomni nem lehet a mobilt, sminkelni viszont szabad a gépjárműben?
Szerző: Szénási Miklós | szenasi.miklos@dehir.hu Közzétéve: 2014.05.22. 08:12 | Frissítve: 2014.05.22. 17:39
Debrecen – A címben megfogalmazott kérdés nem vicc. Önök tudják rá a választ? És kitartanak állításuk mellett akkor is, ha a rendőr leinti az autójukat? Jegyzet.
Egy korábbi cikkünkben arról számoltunk be, hogy a Kúria döntése szerint büntetendő telefonhasználatnak minősül még az is, ha vezetés közben akár egyetlen pillanatra is a kezünkbe vesszük és „használjuk” mobiltelefonunkat. Még csak le sem lehet tenni a telefont, mivel a bejövő hívás visszautasítása (ami egy gombnyomás!) már a KRESZ 3. paragrafusának második bekezdésébe ütköző cselekedet.
Ez így hangzik: „a gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben – ideértve a forgalmi okból történő megállást is – kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.”
Ahogy olvasóink is reagáltak a hírre kommentjeikben, feszegetve azt, akkor mi is a helyzet a cigarettával, a sminkeléssel vagy éppen a GPS használatával, mi is végiggondoltuk, hogy a mobiltelefon csupán egyetlen veszélyforrás a közlekedés során. A KRESZ kézben tartott mobilról beszél. Eszerint ha van egy kihangosító szett az autóban, vagy egy mobiltartó, ahova oda van téve a készülék, lehet telefonálni. Holott ugyanúgy elvonja a figyelmet, ha előrenyúl és ott érinti meg a készülék gombját a vezető. Ahogy a rádió (magnó, CD-játszó), illetve a GPS használata is hasonló, függetlenül attól, hogy külső készüléket használunk, vagy esetleg az autóba eleve beépített változatot.
Összegyűjtöttünk pár kérdést, s a rendőrséghez fordultunk, segítsenek eligazodni a részletekben – ahol az ördög is lakozik. Csak kézben nem szabad tartani? És mi van, ha a műszerfalon található tartóban van a telefon, s ott nyomjuk ki? – vetettük fel. Jeleztük, hogy szerintünk a gyakorlatban nincs túl nagy különbség egy tartóba tett GPS-készülék illetve egy mobiltelefon között. A GPS-t viszont nem tiltja a KRESZ – nem is szólva arról, hogy sokszor már eleve a műszerfalba beépítve is ott lehet.
Azon is eltöprengtünk, ha piros lámpánál áll a kocsi, akkor lehet-e telefonálni? Vagy akár csak elutasítani egy hívást? Ezzel ugyanis nem zavarunk senkit, nem veszélyeztetjük a forgalmat. Különösen Debrecenben nem, ahol nagyon sok kereszteződésnél ott a számláló is a lámpáknál, tehát látjuk, hogy még 83 másodperc van hátra a zöldig. Ennyi idő alatt simán el lehet mondani, hogy késésben vagyok, igazgató úr, de igyekszem. Vagy megvettem a bontott csirkét, és húzok hazafelé, drágám. Aztán le lehet tenni a telefont, és amikor zöldre vált a lámpa, indulni a forgalommal... A mi értelmezésünkben a KRESZ sem tiltja ezt. Ahogy azt sem, hogy a piros lámpánál mondjuk sminkeljen egy hölgyvezető. (Vagy ha erre jár Conchita Wurst, kihúzza a szemét és kirúzsozza a száját.) Vagy térképet lapozzon a sofőr. Elvileg megteheti, hiszen nem menet közben van ilyenkor. Ugyanakkor ha nagyon belemerül a térképnézegetésbe, és vált a lámpa, részévé válhat a forgalomnak térképpel, mobillal, rúzzsal a kézben...
Nyilvánvaló, hogy aki kinyomja a telefonját vezetés közben, s rajtakapják, az pénzbeli büntetésre számíthat, az viszont nem mindegy, 15 vagy 30 ezer forintja bánja a vétkes vezetőnek. Hogyan lehet bizonyítani a telefonálás tényét, ha valaki tagadná? Tovább lehet gondolni: tényleg elég a híváslista? És mi van, ha nem a vezető veszi fel vagy utasítja el a hívást, hanem a mellette ülő? Elhiszik vagy nem?
Azon is eltűnődtünk, hogy bár a szakemberek a kihangosítót szokták ajánlani, a kéz használata azért itt is „bejátszhat” egy hívás felvételénél vagy elutasításánál. Ahogy a headszett esetében is. Ahhoz is csak fel kell emelni a kezet, megtalálni az ujjakkal, s megnyomni azt a bizonyos gombot.
Kérdéseinkre nem túl hosszú válasz érkezett.
„A rendőrség, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság, mint jogalkalmazó szerv az Ön által feltett kérdésekhez kapcsolódva fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a KRESZ 3. § (1) bekezdés c, pontja a közlekedésben részt vevők számára általánosan előírja a személy- és vagyonbiztonság veszélyeztetése nélküli közlekedést.
/ 3. §3 (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles
a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;
b) a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenőrzésére jogosultak utasításainak eleget tenni;
c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon./
A fenti rendelkezés értelmében, nincs taxatíve (tételes – a szerk.) felsorolás azokról a magatartásokról, amelyek esetlegesen a közlekedésben résztvevők személy- és vagyonbiztonságát veszélyeztetnék, erre figyelemmel az adott cselekményről annak összes körülményét együttesen mérlegelve dönti el az arra jogosult jogalkalmazó szerv.”
Azaz: aki autóba ül, nem árt, ha észben tartja, hogy baromian vigyázzon. Esetleg betehet a kesztyűtartóba a térképek mellé egy KRESZ-könyvet is. Mert ha rágyújt, ha GPS-t használ, ha megérinti a telefonját, netán sminkelésre adja a fejét, akkor ezt a könyvecskét előhúzhatja egy esetleges rendőri ellenőrzés során, s hivatkozhat rá. Az meg más kérdés, hogy a mérlegelés során merre billen a serpenyő. Mi nyom többet a latban, kinek lesz igaza egy adott szituációban. Amikor az arra jogosult jogalkalmazó szerv az adott cselekményről annak összes körülményét együttesen mérlegelve dönt.
Nem biztos, hogy tipikus, de elgondolkodtató kollégánk története. Mint mesélte, fültanúja volt egy közúti ellenőrzés során az alábbi mondatnak, mely két egyenruhás között hangzott el: ott az a fehér kocsi, amelynek a vezetője rá akart gyújtani, állítsátok le.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)