Kapufa és még néhány ok: hogyan vezetett a Loki útja a csúcsról szakadékba?
Szerző: Gurbán György | gurban.gyorgy@mcdb.hu Közzétéve: 2020.06.29. 11:28 | Frissítve: 2020.07.01. 14:19
Debrecen – Még emésztjük a tényt, hogy a hétszeres bajnokcsapat, a DVSC nemsokára NB II-es meccseket kezd el játszani a Nagyerdei Stadionban. De mit is kell megemésztenünk? Jegyzet.
Ha Ferenczi János kiválóan eltalált ballábas lökete csak néhány centiméterrel lejjebb találja el a Paks elleni meccs utolsó pillanataiban a felsőlécet, a labda biztosan a gólvonal mögé költözik. Akkor pedig a csaknem tízezer néző a hősies küzdelemben kivívott bennmaradást ünnepelte volna, s nem lett volna balhé sem a zöld gyepen, sem a VIP-szektorban.
Képek: dvsc.hu
És garantáltan nem történne semmi.
De nem így esett. Persze, a legnagyobb botorság lenne ebben a mozzanatban megtalálni a kiesés okát. Mert ha így tennénk, szőnyeg alá söpörnénk minden problémát, amit ide juttatta azt a klubot, amelyik még mindig, ezzel együtt is a legújabb kori magyar labdarúgás legsikeresebbje a bajnoki címeivel, Bajnokok Ligája szerepléseivel, s meg sok minden mással.
Csodálkozik is rendesen a fővárosi sportsajtó jelentős része, a Debrecen kiesése szinte nagyobb slágertéma mostanság, mint a Fradi bajnoki címe. És jönnek a nosztalgikus emlékképek, amikor 1979 nyarán feljutott a Loki az NB I-be. Jön a korszak felidézése, amikor húszezer néző volt a régi Nagyerdei Stadionban, majd amikor Sándor Tamásék generációja a fejébe vette, hogy nekik "kutya kötelességük" bajnokcsapatot csinálni a városukban, a városuknak.
De az okokat ne itt keressük. A világ ugyanis időközben megváltozott. Én csak tudom, hisz' jómagam is ott fürödtem a Csónakázó-tóban 1979-ben a feljutást ünnepelve. De az akkori fiataloknak némi túlzással élve annyi szórakozást jutott szombat délutánra, hogy meccsre mentek. Ma már az ifjak az internet korában százféle élményhez juthatnak akkor is, ha ki se lépnek a szobájuk ajtaján. Tehát ne a futball szeretetének hiányát vegyük elő, a foci népszerűsége igenis létezik, vannak ultrák, akik a kiesés szombatján is megmutatták az erejüket – többféle formában is.
Aki viszont a pénzt, illetve annak hiányát emlegeti, nem jár rossz ösvényen. Mert ha megnézzük a tabella jelenlegi állását, azt láthatjuk: a három leggazdagabb klub végzett az első három helyen
és a további helyezések is nagyjából az anyagi lehetőségeket tükrözik vissza. Ettől persze még nem kötelező kiesni az NB I-ből, főként azért nem, mert a Loki vezetésének bőven lett volna lehetősége ezen az állapoton változtatni az idők folyamán – különösen akkor, amikor a magyar topcsapat volt a Debrecen. De a „magányos farkas” típusú klubirányítás maga után vonta a fokozatos süllyedést, azt, hogy a régóta még névszponzorral sem rendelkező DVSC átlagos csapat lett az NB I-ben, átlagos, vagy annál is gyengébb játékosokkal.
Apropó játékosok. Évek óta tapasztalhattuk a Loki viselkedését az átigazolási időszakokban. Ez pedig többnyire abban merült ki, hogy túlnyomó részben ingyen igazolható labdarúgók költöztek Debrecenbe, nem a minőséget, hanem a mennyiséget szaporítva, és sajnos azt is tapasztalhattuk: attól, hogy valaki a Loki utánpótlásában nevelkedett, még nem lesz belőle föltétlenül élvonalbeli játékos.
Azon is el lehetne elmélkedni, hogy miért esett vissza látványosan többek teljesítménye az idei bajnokság rajtja óta, és miért akart a télen érkezett Vitelki Zoltán olyan játékot játszatni a csapattal, amire a benne lévő potenciál miatt nem alkalmas. Kondás Elemérnek tényleg csodát kellett volna tennie a végén. Közel is állt hozzá, mert felráznia azért sikerült az apátiába süllyedt csapatot. De a végén a kapufa nem segített.
Mi jöhet ezután? Azt megállapíthatjuk: a baj nem kicsi. Sőt, olyannyira nagy, hogy közel egy hónap múlva már bajnoki mérkőzést kell játszani a csapatnak az NB II-ben.
A többi gárda már javában készül, a Nagyerdei Stadionban pedig azt sem lehet tudni, kik futnak ki a pályára a piros-fehér szerelésben, és kiknek az irányításával.
Azt viszont lehet tudni, hogy kik nem veszik vissza a róluk lekövetelt szerelést, mert a csapat összes külföldijének mennie kell – lévén, hogy az NB II-ben nem szerepelhetnek. Tőzsér Dániel visszavonult, a gárda javának pedig bizonyára lesznek ajánlatai, már dolgoznak ezerrel nyilván a menedzsereik ezen. Azaz, jöhet újra a sok fiatal, akik egyesülhetnek a kiesett csapat maradékával.
És miben bízhatunk? Jelenleg leginkább abban, hogy a szakadékba zuhanás változást, megtisztulást von maga után – olyan megújulást, ami akkor biztosan nem jönne létre, ha a kapufáról bepattan az a bizonyos lövés. Most azonban felállhat egy olyan huszonegyedik századi klubirányítás, amelyik fokozatosan építkezve visszavezeti a Lokit oda, ahová való.
Kapcsolódó cikkek:
HOZZÁSZÓLÁSOK (2)
SimonD
Azért a pénz nem lehet ok. Valaki egy élet munkájával nem keres annyit, mint amennyit 1 játékos egy év alatt vitt haza, céges autó használattal és ki tudja még milyen más kedvezményekkel. Mennyi kellene még???
Tétova
Ez szakadék, a 3.000.000-os fizetéssel ? MIT mondjanak a közmunkások ? Pokol az életük ?