Az ünnep után jönnek a hétköznapok
Szerző: (szénási) | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.03.16. 11:00 | Frissítve: 2011.03.16. 11:00
Nem lőtték ki senkinek a szemét, nem folyt könnygáz, sem könny. Volt viszont díjeső és szolid tüntetés a sajtószabadságért, ami mégiscsak azt jelzi, hogy ahol lehet a sajtószabadságért tüntetni, ott nem diktatúra van, hanem demokrácia.
Idén viszonylag csendesen és összességében békésen telt el március idusa. Nem volt tojásdobálás, nem kellett esernyő után nyúlnia a budapesti főpolgármesternek, és nem akarta senki hazazavarni a miniszterelnököt. (Bár némi nézeteltérés akadt Budapesten abban, mi számít gárdista egyenruhának.) Az idő is tűrhetően alakult, lehetett emlékezni kinek-kinek kedve szerint. Még tüntetni is akár a sajtószabadságért. Nem jöttek a rendőrök gumibottal meg gumilövedékkel, nem lőtték ki senkinek a szemét, nem folyt könnygáz, sem könny. Ami mégiscsak azt jelzi, hogy ahol lehet a sajtószabadságért tüntetni, talán mégsem diktatúra van, hanem inkább demokrácia. Nem tudni, akik tegnap utcára vonultak, felemelték-e szavukat akkor is, amikor viszont valóban jöttek a rendőrök, s rohamoztak, olykor békés járókelőket is, akik pusztán rosszkor voltak rossz helyen. Mondták-e akkor a tegnapi tüntetők, hogy ez nincs rendben, ennek nem így kellene lennie, vagy cinkosok voltak és némák, esetleg idős filozófus nagyasszonyunkkal együtt úgy gondolták, hogy nem is történt semmi.
Idén nem voltak kikerült kézfogások, de hullott az ilyenkor szokásos nagy díjeső, ezúttal még a mi térfelünkre is. Debreceniek vagy ehhez a városhoz munkájukkal, munkásságukkal kötődők többen is vehettek át kitüntetéseket. A jegyző, a kulturális osztályvezető, a színidirektor-rendező mellett a hajdani fekete bárányból a blues országútján évtizedeken át József Attila és Faludy György, Jim Morrison és Viszockij szép szavait hirdető, és állásba elsőként városunkban lépett előadóművész mellett teátrumunk egy színésznője és színésze is díjat kapott. Rájuk aztán aligha mondhatná bárki is, hogy kötődnek párthoz, ideológiához, s azért kapták, mert megszolgálták. Azért kapták, mert megérdemelték. Ahogy nyilván megérdemelte elismerését a Napló hajdani főszerkesztője is, aki manapság inkább csak naplót ír (bloggerként), bár az MSZP sajtódíjának átvételével függetlenségének mítosza nyilvánvalóan szertefoszlott. De hiszen rendben is van ez. Van, akinek erre, van, akinek arra húz a szíve, ki milyen dalt zeng üde mámoros ajakkal. Azt ugyanis ne feledjük, hogy az MSZP nem volt mindig ellenzéki párt, legutóbb például nyolc éven át kormányozta ezt az országot.
A vidéki Magyarországon összességében csendes volt március idusa. A piros betűs kedd ellenére is sokan vonultak a kertekbe, mert sütött a nap, és ilyenkor ideje kezdeni a tavaszi munkákat. Ez is az életünk része. Az ünnep elmúlik, jönnek a hétköznapok. Dolgozunk.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)