Érdemes felkeresni ezt a reneszánsz várkastélyt, amit férje építtetett Borbálának

---

Ozora – A múltban szabadságharcos diadal helyszíne volt a lankás vidék, napjainkban összművészeti fesztiváljáról ismert.

---

A hazai turizmus egyre gyarapodó kedvelőinek jó szívvel ajánlhatunk kevésbé felkapott célpontokat. Különösen, ha a település méltatlanul maradt a háttérben. Ilyen például Ozora. A híres falu Siófoktól 50 kilométerre délre fekszik a lankás tolnai dombok között. Debrecenből nemcsak Pesten keresztül érhető el, hanem – kicsit lassabban – úgy is, hogy Szolnok után délnyugatnak fordulva Dunaföldvárnál kelünk át az autóval a Dunán. 

Ozora település neve Ismerősen csenghet, hiszen a magyar szabadságharcosok 1848 őszén itt aratták második fényes győzelmüket. A mai fiatalok pedig a falu határában évente augusztus első hetében harmincezres közönséget vonzó O.Z.O.R.A. egyhetes összművészeti fesztivál hallatán kapják fel a fejüket. Megint mások számára pedig a lomizásra berendezkedő vállalkozók teszik vonzó célponttá.

Ajándék kastély Borbálának

A Kálvária magaslatról gyönyörű látvány nyílik a hét dombra épült, ma 1600 lakosú kis falura a tolnai lankák között. Már messziről feltűnik a páros domb, egyik oldalán a templommal, a másikon a várkastéllyal. A kívülről puritán, ám belül reneszánsz életérzést árasztó reprezentatív, ugyanakkor bensőséges hangulatú épület kitűnik a magyar várkastélyok közül. A 15. században Zsigmond királyunk szolgálatába szegődő Ozorai Pipóként emlegetett firenzei férfi miután feleségül vette a vidék urának leányát, Borbálát, nagyszabású építkezésbe kezdett, s a szülőföldjéről érkező mesteremberek valóságos itáliai városi palotává varázsolták az erődöt. Az épületet később elfoglalta a török, s a hányattatott sorsának köszönhetően – volt börtön, magtár és borospince is – használhatatlanná vált.

Már napjainkban, az Új Széchenyi-terv keretében, európai uniós finanszírozásban történt a felújítás. Az élményházként működő Ozorai várkastély ma igazi kuriózumnak számít a hazai műemlékek között, hiszen sikerült megtartani a középkori világ hangulatát.

A gyönyörű kerten át érkezve végig sétálhatunk a belső udvaron, az emeleti történelmi termeken, bekukkanthatunk Pipó hitvesének a hálószobájába, a reneszánsz ebédlőbe, a vár felszentelt kápolnájába. Látogatható a fegyvergyűjtemény, a gótikus páncélt viselő, életnagyságú lovaskatonával és a XVII. századi főúri konyha is. A földszinten pedig megtekinthetik az érdeklődők az eredeti régészeti leleteket is bemutató vártörténeti kiállítást. A látogatás emlékezetes élményt nyújt, s az ember azon gondolkodik, miért hallott eddig oly keveset erről az elragadó létesítményről. Pedig a kastély szálláshelyként is a turisztika szolgálatában áll, arra pedig különösen alkalmas, hogy a balatoni nyaralás egy napjára ide kiránduljunk a családdal.

Illyés Gyula ozorai „alkotóháza”

Az író Illyés Gyula életrajzának jelentős állomása a falu, hiszen verset, később színdarabot is írt a szabadságharc dicsőséges ozorai ütközetéről. 1973-ban tévéfilm is készült Ozorai példa címmel, mely emléket állít a felkelőknek, akik furfangos csellel akadályozták meg a Dunántúl bevételét 1848-ban, amikor a kilencezer fős császári hadtest megadta magát a magyar erőknek. Illyés a közeli Felsőrácegresen született (éppen 120 éve) és rokonsága vendégeként sok időt töltött Ozorán.

Az egykori Nagyvendéglőben kiállítást is rendeztek be életéről, műveiről. Az említett Ozorai példa mellett számos írásában megemlékezik a faluról, sőt korának meghatározó jelentőségű folyóiratban, a Nyugatban 1935-ben megjelent Úti jegyzeteinek összefoglaló címe: Ozorai füzet. A faluban írta (néha a Kálváriadomb présházánál) a Puszták népe és a Petőfi című műveit is. Utóbbi már csak azért is figyelemre méltó, mert mint a Nagyvendéglő egykori főbejáratánál elhelyezett emléktábláról is kiderül: Petőfi is megfordult erre, sőt vándorszínészként éppen itt lépett fel először.

A falu szobrászai

A várkastélyon és az Illyés Gyula életműkiállításon kívül is akad még bőven látnivaló a kis tolnai faluban. A már emlegetett Kálváriadombra is érdemes felkapaszkodni a különleges látvány miatt. A Balaton ugyan takarásban van, de minden irányban messzire lehet látni a Pannon vidéken. Horgászparadicsom, Levendulavölgy  is van erre, festői szépségű táj közelében. A falu felkészült a vendéglátásra is. Ahogy betérünk a Tyukodi pincészet éttermébe, a belső nagyteremben itt is a dicsőséges ozorai csata emléke tűnik elénk: az ajtó fölötti kerámiadíszítés a csata részleteit idéz. Az impozáns kompozíciót az Oroszi fivérek alkották, akik már évek óta nagy szerepet játszanak a falu szépítésében az ozorai turizmus erősítésében. A Tájház is az ő lelkes munkájukat dicséri, hiszen a hagyományos falusi kultúra eszközeit gyűjtötték egybe. Itt alkalom nyílik például arra is, hogy a bejelentkező látogatók kipróbálják a fazekas mesterséget.

Az Úr tenyerén

Egy különleges „ökoházra” is felhívja a figyelmünket Nagy Istvánné polgármester. A tulajdonosoknak az volt a célja, hogy olyan lakóépületet hozzanak létre, mely a megújuló energiaforrásokra támaszkodva a legkisebb ökológiai lábnyomot hagy. Ez a gyümölcskertek övezte üdülőház családok, kis társaságok számára ideális üdülőhely.

A Szappanos pincészet is berendezkedett vendégfogadásra, szálláshelyet is kínál. A család már száz éve szőlőtermeléssel és borászattal foglalkozik, s például évente borkollekciót állít össze a Pipó vár tiszteletére. Szappanos József a borvacsorára érkező vendégeihez intézett köszöntőjében így summázta az ozorai emberek életérzését: “bár Isten háta mögötti helyen vagyunk, mégis az Úr tenyerén hord bennünket. Van jó faluközösségünk, kiváló szántóföldünk és szőlőskertjeink, sőt várunk is.”

További információk a vidékről itt, itt és itt olvashatók.