Debrecenben vagy Cegléden áll Közép-Európa legnagyobb református temploma? – fotókkal
Szerző: Dombrovszky Ádám | info@dehir.hu Közzétéve: 2022.05.01. 16:45 | Frissítve: 2022.05.16. 12:45
Cegléd – Ezt a kérdést is feltehetjük, ha ellátogatunk az Alföld kapujának nevezett városba, ahol a gasztronómia örömeinek is hódolhatunk.
Cegléd környékén van az ország közepe, így aztán nem véletlenül vált hazánk egyik közlekedési és vasúti csomópontjává. (Rajta keresztül épült ki 1847-re Budapesttől Szolnokig az ország második vasútvonala.) Nevezik az Alföld kapujának, s újabban egy (Salgótarján és Körmend által is alkalmazott) turisztikai szlogent használ a város: „Cegléd – több, mint gondolnád”. Ez utóbbiról magam is úgy érzem: telitalálat. Hiszen kevés egy nap a városnézésre.
Fotók: Okolicsányi Zoltán
A jellegzetes alföldi településre igaz nemrég elhunyt híres építészünk, Makovecz Imre megállapítása:
„Büszke lehet magára az a város, amely építészetileg ilyen szép, egységes tudott maradni.”
A sok műemlék, felújított eklektikus épület harmonikusan illeszkedik egymáshoz. A szecessziós egykori Iparbank-palota ma a Kossuth-múzeumnak ad otthont. A masszív, monumentális, klasszicista stílusban épült Református Nagytemplomról azt hirdetik, hogy Közép-Európa legnagyobb református temploma. Mi a debreceniről tudtuk ugyanezt az információt. Hogyan lehet mégis mindkét állítás igaz? A „kálvinista Róma” nagytemploma területileg, a ceglédi pedig a középső nagy kupolája révén légköbméterre a legnagyobb.
Kossuth városa
Cegléd más tekintetben is az Alföld fővárosához mérheti magát. Debrecen 1361-ben kapott mezővárosi rangot. Egyik legnagyobb királyunk, I. Lajos három évvel később Ceglédet is ezzel a címmel illette. (1364. május 8. Cegléden a Városalapítók napja).
Kossuth személye, a patrióta szellemiség is összeköti a két alföldi várost. A debreceni Nagytemplomban Kossuth székét őrizik, amelyen akkor ült, amikor az Országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. Ceglédet méltán nevezik „Kossuth városának”. 1848. szeptember 24-én itt mondta el első szabadságharcos toborzó beszédét. Mindössze két órát töltött el a városban, de fellépése nemzedékekre szóló élményt jelentett a ceglédieknek. Már a megszólítása szívhez szóló volt: „Ceglédnek népe, nemzetem büszkesége!” A legenda szerint később a tömeg elénekelte a „Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje” kezdetű nótát is, és hívására a városból kétezren indultak az ország megvédésére.
Aki ma Ceglédre érkezik, lépten-nyomon Kossuth emlékekkel találkozik. A város értéktárában az említett beszéd mellett nyilván tartják a Pozsonyból származó Kossuth-erkélyt, a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kört, – a kultusz az 1917-ben alapított Kossuth Múzeummal teljesedett ki.
A nagy magyar államférfi szobrát 1902-ben, születésének centenáriumára avatták Cegléden. A monumentális alkotás inspirálta a New York-i emlékművet. A ceglédi Kossuth-kultusz 2014-ben felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.
A hazai ízek őrzője
A városban szinte bárhol járunk, felidéződik Kossuth emléke. Még a híres Békebeli cukrászda kínálata is a reformkor meghatározó politikusáról szól. A másfélszáz-féle készítmény között mindig ott szerepel a Kossuth kedvence, nem maradhat el a Kossuth kifli, a narancsos-mandulás Kossuthka, a többféle Kossuth-tészta és torta, holdacska vagy koszorúcska. A cukrászda tulajdonosa hosszú kutatómunkával tárta fel a kormányzó személyéhez fűződő receptgyűjteményeket, és felkészült az egészségtudatos vendégkör kiszolgálására is. A szabadságharchoz köthető ünnepi időszakokban a vendégek interaktív előadásokon, kultúrtörténeti barangolásokon ismerkedhetnek a hagyományokkal. Lajos Mary arany-kézműdíjas cukrász amúgy is szívügyének tekinti a hazai ízek megőrzését. Ugyanakkor lépést kíván tartani a legújabb nemzetközi trendekkel is. Vendégkörébe nem pusztán a ceglédiek tartoznak, hiszen belföldről és külföldről is számos visszatérő látogatója is van. A Békebeli cukrászda falán emléktáblán olvashatjuk, hogy Ceglédről indult a világjáró magyar cukrász, Dékány Mihály, akit később Amerika bonbonkirályának neveztek.
Oscar-díj, olimpiai arany
A ceglédi értéktárban, illetve a Városháza udvarán 1997-ben felavatott Pantheon emléktáblái között rábukkanhatunk a város további hírességeire. A művészek közül az Oscar-díjas Pál György (George Pal) filmrendező-producer és Patkós Irma színművész, a sportolók között Zsengellér Gyula válogatott futballista és a sportcsarnok-névadó Gál Henrik világbajnok birkózó nevén akadt meg a szemem. Az ugyancsak birkózó Lőrincz-fivérek (Tamás és Viktor) pedig tavalyi olimpiai arany- és ezüstérmükkel jelezték, hogy ma is élnek Cegléden olyan „nagyságok”, akiknek a neve az értéktárban, s idővel a Pantheonban a helye.
Az egyéb ceglédi értékek sorában megtalálhatjuk többek között a kajszibarackot, a laskát, a csíkos káposztát, a kanna növényt, vagy a csipkeverést és persze a termálvizet. Az ezredfordulót követően a Széchenyi-terv nyújtott lehetőséget a fürdő megépítésére, s ezzel került fel igazán Cegléd az ország turisztikai térképére.
A létesítményt csúszdaparkkal és kempinggel tették még vonzóbbá, s a környéken futópálya, szabadidőpark, kalandpark, és erdei iskola is létesült.
Kerékpárút vezet az üdülőövezethez és a városból egyre több irányba. Legutóbb a Nagykőrös felé vezető bicikliút készült el.
A vasútállomás (ebben az egykori indóházi épületben született az író Tömörkény István) és a huszárlaktanya is szerepel még az értéktárban. De említendő a várkastélyt formázó gótikus evangélikus templom, annak is az úgynevezett Bach-orgonája, melyet 2014-ben adtak át. A minta a türingiai barokk kori orgona volt (főként az arnstadti, melyen maga Bach is játszott). Alkalmunk nyílt megcsodálni impozáns hangzását, amikor Kulcsár Kristóf zenetanár Bach műveket szólaltatott meg rajta.
Kunsági borok, laskafesztivál
A zene varázsa mellett persze a gyomor örömeinek is hódol Cegléd. A térség a kunsági borvidékhez tartozik, mely az országban a legnagyobb kiterjedésű. Jellemző, hogy itt van szőlőjük a légvonalban 70 km-re lévő Soltvadkerten a Frittmann testvéreknek, akik 2007-ben országosan az év borászai lettek.
Elsősorban a fehér borok (cserszegi fűszeres, chardonnay, rajnai rizling) jellemzik ezt a vidéket.
A családi gazdaságok (Kemencés Borház, Kökény és Fia Családi Borászat, Füle Családi Borászat és az új telephelyét éppen megnyitó Klément Borház) a közelgő Pünkösdi Nyitott Pincenapok alkalmával tartanak kóstolót. Bevett szokás, hogy családok, baráti társaságok ilyenkor akár messziről is felkerekednek és meglátogatják a pincészeteket. Találkozhatnak a borászokkal, megismerkedhetnek a borkészítés csínjával-bínjával. És egy héttel később (június 10-12.) következik a Laskafesztivál, mely Dél-Pest megye legnagyobb gasztroeseménye, amikor is egy főzőversenyes népünnepélyen mutatják be a résztvevők a laskakészítés ősi ceglédi módját. (A hajdúságiak a hasonló módon készült étket slambucnak nevezik, de más-más vidékeken hívják majd’ ugyanezt öhönnek, galaburgyinak, öreglebbencsnek, vagy éppen betyárosnak.)