Csodaszép tájak, történelmi emlékek kétórányi távolságban Debrecentől – fotókkal
Szerző: Árvay Sándor | arvay.sandor@dehir.hu Közzétéve: 2022.04.23. 09:05 | Frissítve: 2022.04.23. 09:05
Zemplén - Virágba borulnak ilyenkor a fák, a csúcsokon pedig itt is, ott is egy-egy vár tekintget a messzeségbe.
A változékony tavaszi időjárásra számítva célszerű szabadtéri és tető alatti programokra egyaránt építő „koedukált” programot összeállítanunk, a kirándulástól azonban ne tántorítson el bennünket a hirtelen feltámadó viharos szél, mely fekete fellegeket és szikrázó napsütést egyetlen napon belül többször az utunkba dobhat.
Füzér vára (fotók: Németi Ilona, Árvay Sándor)
A tervezéshez az internet világában mindenkinek megvan a házi meteorológusa, a régi időkhöz képest meglehetősen pontos előrejelzésekkel. Mi az yr.no jóslásában bízunk már évek óta, bárhová is indulunk a nagyvilágban, programunkat igazíthatjuk az óránkénti részletességgel kibontott nyolc napos jövőképükben.
Számunkra csak a helyszín kiválasztása maradt feladatként. Kétnapos családi túrát ütemezve a közeli Zemplént céloztuk meg, annak is nyugati felét, ahol a Hernád folyóhoz lefutó dombos lejtőkön már virágba borulnak ilyenkor a fák, a csúcsokon pedig itt is, ott is egy-egy vár tekintget a messzeségbe.
Debrecenből, végig autópályán, két óra alatt elérhető a szlovák határon levő Hidasnémeti. Innen indulhatunk a Zemplén szép tájainak becserkészésére. Időjós barátunk javaslata szerint az első napra „benti” programokat terveztünk, a másodikra pedig bandukolós, hegymászós kirándulásokat.
Vizsoly és Gönc emlékei, debreceni kötődései
Hazánk egyik legrégibb könyvnyomdáját 1588-ban Vizsolyban alapították meg, abból a célból, hogy abban a Károli (Károlyi) Gáspár gönci prédikátortól fordított bibliát nyomtassák. Ez idő tájt Göncön volt tanuló Szenci Molnár Albert is, aki gyakran hordozta Károlyitól az alig tíz kilométernyi távolságban levő nyomdába és onnan vissza a kéziratokat és korrektúrákat.
Az első teljes, magyar nyelvű biblia 1590-ben jelent meg Vizsolyban. Károli (Károlyi) Gáspár református lelkipásztor és segítői hároméves fordítómunka után kezdték el a nyomtatást. Károli korábban a debreceni nyomdával is kapcsolatban volt, 1563-ban itt adta ki „Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjeknek okairul” című munkáját.
A Vizsolyi Bibliából mintegy nyolcszáz példány készült. Napjainkra 52 maradt meg, ezek közül 24 az országhatárokon kívül található.
A debreceni Nagytemplom egyháztörténeti kiállításán 2016 óta tekinthető meg a vallástörténeti emlék egyik példánya.
A zempléni település és Debrecen kapcsolatát erősítette Szenci Molnár Albert református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító tevékenysége is, aki 1588-tól 1590 nyaráig Debrecenben tanult (szobrát az Egyetem téren találhatjuk), Göncön és a közeli Vizsolyon pedig Károli Gáspár környezetében tanúja lehetett a Biblia fordításának.
A nyomdatörténeti kiállítás a kőfallal körülvett, szobrokkal díszített vizsolyi református templom kertjén belül található. Ugyanitt látható még a festett kazettás mennyezettel készült Bibliás Könyvesház. A község temploma is nemzeti kincs. Már a 12. században megépült az Árpád-kori szentély és hajó, amit aztán később kibővítettek. Freskók maradtak meg benne a 13. századból is. Egyik értékes freskója a Szent László-legendát mutatja be.
Más jellegű szemlélődésre hívogat a vizsolyi mézmúzeum, ahol kóstolgathatunk is az egészséges termékből – a Malom utcai porta jelenlegi tulajdonosának, Molnár Gergelynek a neve a környék egykori foglalatosságára utal, ám a változást jelzi, hogy napjainkban Méhes Gergő Méhészete a boltocska szállítója, a múzeum üzemeltetője.
S ha zempléni gasztrotúránkat folytatni akarjuk, álljunk meg egy ebédre/vacsorára a szomszédos Göncruszkán az ízletes étkeket kínáló Tejjel-Mézzel református étteremben.
Telkibánya, aranybánya
Néhány kilométerrel odébb, Telkibányán Sápi Tibortól idegenforgalomról esik szó. nem csak azt tudjuk meg, hogy annak idején vadászat közben Mátyás király itt ismerkedett meg szerelmével, Szép Ilonkával, hanem arról is szó esik, hogy az aranybányászatáról híressé vált festői település manapság a turizmus aranyából él. A faluban annyian laknak, ahány vendéget tudnak fogadni. Van itt múzeum, sóterápia, ásványkiállítás, s számos hotel, fogadó, panzió, apartman, vendégház, vannak éttermek, kalandpark, wellness. Ami a vendéglátást illeti, a Sápi család főszerepet játszik, hiszen az Aranybánya üdülőpark vadászoknak és kispénzű bakancsos turistáknak, gyermekekkel érkezőknek, egyéni utazóknak és céges rendezvényeknek egyaránt helyet kínál.
– Fokozatosan építkeztünk, bővítettük kínálatunkat az évek, évtizedek során. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, különösen pedig ez a terület az ország szegény régiói közé tartozott, jelentős munkanélküliséggel, viszont
a pályázatok lehetővé tették a fejlesztéseket, építkezéseket, ha beruházásainkhoz, illetve a későbbi üzemeléshez munkalehetőséghez juttatjuk az arra rászorulókat
– mondta honlapunknak Sápi Tibor, beszámolva arról, hogy télen a vadászok, az év többi szakában a csendre, nyugalomra, felfrissülésre vágyók érkeznek hozzájuk. Különböző színvonalat kínáló szálláshelyek, wellness medencék épültek, van sportpályánk, fitnesz-udvarunk, gyerekeknek játszótér, kalandpark, csónakázó tó.
Telkimanó szívesen elkalauzolja a kalandra szomjazó turistát az aranybányába, a környékbeli látványosságokhoz, ám aki a festői Füzér várába kíván eljutni, annak a 22 kilométeres útra inkább ajánljuk a gépkocsit – annál is inkább, mert bármennyire is várközelből akarjuk indítani túránkat, a parkolóból másfél kilométeres szuszogató szerpentinen kell felkapaszkodnunk a hatalmas, szabályos hegycsúcson álló építményhez.
Távolról nézve hazánk egyik leglátványosabb vára. Közelről is az.
Főként azt követően, hogy hat esztendős felújítás után immár régi ruhájában pompázik: a várkápolnával és a férfi és a női palotaszárnnyal teljesen újjáépítve, vakítóan fehérre festve várja a várlátogatókat – kilátással Kassa irányába, vagy a Zemplén legmagasabb pontja, a Nagy-Milic (894 m) irányába. Nem véletlen, hogy a füzéri várhegy már a felújítás előtt, 2008-ban elnyerte a Magyarország természeti csodája címet.
Szemet kápráztató csodákban valóban bővelkedik e táj. Elég, ha csak az erődített főúri rezidenciaként működő regéci várra, annak újjáépült keleti palotaszárnyára, vagy a hegység déli oldalán levő Boldogkőváraljára gondolunk. Mi most mégis egy kastélyra hívjuk fel a figyelmet, mely hatalmas angolparkjával és a modern muzeológia minden technikai elemével elbűvöli a látogatót. A radványi Károlyi-kastélyt semmiképp ne hagyják ki programjukból.
Radvány kastélya, a modern muzeológia remeke
A XVI. századi eredetű kastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban 1860 és 1870 között, pompás termeiben azonban hamisítatlan itáliai reneszánsz fogadja az érkezőket. Magyarország egyik legnagyobb kastélyának több mint 100 hektáros parkja védett, a gondozott területen sétálgatva megpihen testünk, lelünk egyaránt, miközben ámuldozunk a kínai császárfa, az amerikai tulipánfa, a piramistölgy, a vérbükk, a juharlevelű platán, s ki tudja még milyen nevű, s honnan származó, másfél évszázadnál is idősebb növények, faóriások természetbe illeszkedésén.
Ezt a vérbő angolparkot III. Napóleon főkertésze tervezte meg franciás könnyedséggel. Órákon át sétálhatunk, pihenhetünk itt.
Ami pedig az épületet illeti: nem is annyira az 1938-ban gróf. Károlyi István kérésére elegáns szállodává átalakított kastély berendezése a lenyűgöző, hanem az, ahogy száz esztendővel ezelőtti kastélyszálló, s az akkori Magyarország életét megidézik archív fotók, régi filmek, festmények, épület- és levéltári kutatások, valamint visszaemlékezések alapján.
Makettek, sztereoszkópok, érintőképernyők, virtuális-játékok, interaktív eszközök segítségével ismerhetjük meg a Károlyi család és a kastélytörténet legendáit, valamint az épület elegáns tereit, egykori berendezését, lakóinak és vendégeinek életét a hétköznapok és a vendégségek idején. Sok egykori játékot, billiárdasztalt és különféle társasjátékokat mi magunk is kipróbálhatunk. Egy pillanatra belecsöppenünk a kastélyban és kertjében forgatott filmek világába is.
Hatalmas pénzt emésztett fel a három évig tartó felújítás (1,7 milliárd forint uniós hozzájárulás, 1,4 milliárd hazai támogatás), ám az ide öntött, kultúrára szánt tetemes összeg nem sokadik főtér-kövezés, hanem példa arra, hogyan őrizhetők meg történelmi hagyományaink, hogy miként működik, mily módon tanít a modern múzeum.