Desailly: nincs ok az aggodalomra
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2010.06.12. 09:49 | Frissítve: 2010.06.12. 09:49
A 2002-es vb-n szintén gól nélküli döntetlen játszottak a franciák Uruguay ellen, akkor rúgott gól nélkül estek ki a gallok. Marcel Desailly, az akkori válogatott csapatkapitánya szerint azonban nincs ok az aggodalomra. A világ- és európabajnok labdarúgóval a Fifa újságírója beszélgetett.
A 2002-es koreai-japán labdarúgó világbajnokság nem idéz boldog emlékeket Franciaországban. A vb nyitómérkőzésen 1-0-ás vereséget szenvedtek Szenegáltól. Az akkori világbajnokok következő meccsükön gól nélküli döntetlent értek el Uruguay ellen, akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna a győzelemre, így a kiesés határára sodródtak. Végül a Dánia elleni 2-0-s vereséggel vált biztossá kiesésük.
A kék kapitánya azon a 8 évvel ezelőtti Uruguay elleni találkozón Macel Desailly volt.
A volt középhátvéddel Fifa újságírója beszélgetett a két csapat pénteki találkozójáról.
Milyen emlékei vannak a 2002-es Uruguay elleni találkozóról?
Az egy valódi töréspontot jelentetett a 1998-as, 2000-es aranygenerációnak. A csapat szinte ugyan az volt, ugyanúgy fel voltunk készülve, motiváltak voltunk, de akkor semmi nem sikerült. Én hiszek a körforgásban, és akkor lejárt a mi időnk. Zidane sérülése (az utolsó előkészületi mérkőzésen) és a Szenegál elleni verség minden magabiztosságunkat kiszívta, és hirtelen minden ellenünk fordult. Semmi nem működött. A 3 vezető európai bajnokság legjobb góllövői voltak nálunk, rengeteg helyzetet dolgoztunk ki, de betalálni mégsem sikerült.
Hogyan befolyásolta az akkori esélyeket, hogy Thierry Henry-t 25 perc játék után piros lappal leküldték a pályáról?
Csak meg kell nézni „Titi” karrierének állomásait és megszámolni, hogy hányszor állították ki. Egyedi eset. Elveszítettük az első mérkőzésünket és nem akartuk a másodikat is elveszíteni, mert akkor már kiestünk volna. Óriási volt a nyomás akkor a pályán, és az volt a mérkőzés egyik fordulópontja. Thierry megváltoztathatta volna azt a meccset.
Lát hasonlóságot a 2002-es és a mostani szituáció között?
Nem, ahogyan az előbb is említettem, akkor az volt az érzésem, hogy korszakunk végén járunk. Bízok ebben a mostani francia csapatban. Azt gondolom, hogy van jövőjük. Elég nagy a hitük, és most megnézhetjük, hogy mire képesek. Sokat kritizálták őket, de mindezt maguk mögött hagyhatják egy szép győzelemmel.
Nagyon bizakodó a csapattal kapcsolatban.
Persze, hogy az vagyok. Nagyon tehetséges csapatunk van, csak meg kell lelniük az utat. A játékosok jó formában vannak, most az edzőnek kell kitalálni a megfelelő stratégiát. Nincs ok az aggodalomra. Úgy gondolom ez a generáció tehetségesebb, mint a mienk volt. Csak még nem volt esélyük ezt megmutatni.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)