„Bronzpilóta” az egyetemről
Szerző: Vass Attila | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.04.19. 13:58 | Frissítve: 2011.04.19. 13:58
Miskolc, Debrecen - Ismét dobogós helyezést szerzett a nemzetközi elektromobil-versenyen a Debreceni Egyetem csapata.
A mintegy 70 csoport részvételével megtartott viadalon olyan szerkezetek állhattak rajthoz, amiket hat-hat szerszámgépnek kellett meghajtania. A végeredményben szerepet játszott a gördülési ellenállás, a sebesség, a megállás és a szakértők véleménye is. Mindezek alapján a villamosmérnöki és mechatronika tanszék MK-Interceptor nevű csapata (Boros Máté, Fülöp Ádám, Király István, Menyhárt József; felkészítő tanár Tóth János) a körverseny döntőjében a 4. helyezést érte el. Ugyanakkor a legjobb köridők versenyében harmadik lett a - szintén műszaki karos - GOCAR csapat (Árva Tamás, Gonda György, Borbély György; felkészítő tanár Gábora András).

Az MK-Interceptor csapata
- Ma minden autófejlesztő cég azon munkálkodik, hogy miként tudna javítani az energiát hordozó tömeg és az abból kinyerhető energia arányán. Ez az oka annak, hogy a nagy gyártók még nem állítanak elő tisztán elektromos járművet nagy sorozatban, nagyközönségnek. Akkumulátoros járművek esetében az akkumulátor tömege és a kinyerhető energia arányszáma még nagyon el van maradva a benzinüzemű járművekéhez képest – ismertette a seregszemle kapcsán Husi Géza, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánhelyettese.
A benzinüzemű jármű ugyanis például 40 liter üzemanyaggal (ami valamivel több, mint 40 kilogramm tömeget jelent az üzemanyagtankkal együtt) elmegy akár 600 kilométert is, de egy 40 kilógrammos akkumulátor ennek ma még csak maximum a hatodára képes. Léteznek csakis elektromos meghajtású kocsik is, de ezek hatótávolsága körülbelül 100 kilométer. Ma ezek például egy család második járművének felelnek meg, munkába járáshoz, bevásárláshoz.

Annak, aki ilyet vesz, vélhetően nem az a célja, hogy nagy sebességgel száguldozzon az autópályán. Főként, hogy az infrastruktúra nincs felkészülve arra, hogy ezeket a járműveket bárhol lehessen tölteni. Készülnek ugyan töltőberendezések, de mivel még nincsen szabvány rájuk, gyakorlatilag ahány autótípus, annyi töltési mód létezik. Ma a szériában gyártott autók 3-3,5 millió forintba kerülnek. Akik ennyit kiadnak értük, valószínűleg nem olyan autóban gondolkodnak, aminek ennyire korlátozott a sebessége, nem tölthető mindenhol, s a töltés is jó esetben 2-3 óráig tart. Emiatt az elektromos autók - a hagyományos üzemanyagú járművekhez képest - Nyugaton sem elterjedtek még, noha az emberek igényelnék.
A benzin- és a gázolajüzemű autók utóbbi 20 évben bekövetkezett, robbanásszerű fejlődését az elektromos autók csak soká tudják még utolérni. A Debreceni Egyetem Műszaki kara is készített egy igencsak megszívlelendő számítást. Eszerint a mélygarázsokban a be- és kihajtó, tolatgató, valamint hideg motorral újraindított, dízeles autók annyi káros anyagot bocsájtanak ki, hogy annak kiszellőztetése sokkal többe kerül akkor is, ha nemcsak ingyen engedik le az elektromos autókat, hanem díjtalanul fel is tölthetők azok.
A Műszaki Kar szénszálas műanyagot használ a prototípusgyártáshoz. Ipari fejlesztőpartnerei így viszonylag egyszerűen készíthetik el a kellő geometriai tulajdonságú karosszéria-idomokat. Az intézmény olyan cégekkel áll kapcsolatban, amelyek megfelelő alkatrészekkel és berendezésekkel tudják ellátni a jármű-innovációhoz. Legutóbbi fejlesztésüket a Magyarregula Kiállításon mutatták be. Új szerkezetük pedig nem más, mint hogy számítógép- vagy laptop-akkumulátorokkal hajtanak meg – frekvenciaváltón keresztül – váltóáramú motort; a szerkezetben elektromos differenciálmű is van.
A kar hallgatói és oktatói ugyanakkor rendre részt vesznek a pneumobil- és az elektromobil-versenyeken. A debreceni konstruktőrök és járműveik eddig mindig dobogósok lettek. A két éve díjnyertes pneumobiljuk bekerült a „Magyarország 100 csodája” közé, tavaly pedig a gyorsasági viadalt nyerte meg az elektromos autójuk. A dékánhelyettes mégis szerényen nyilatkozott az eredményeikről: „Nem a sikerért vagy a médiaszereplésért csináljuk. Meggyőződésünk, hogy a mérnökképzés akkor lehet jó, ha a hallgatók a gyakorlatban is konkrét mérnöki feladatokat végeznek!”
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)