Véres mozival tapint rá a kemény magyar valóságra a Kojot
Szerző: Magyar Evelin | magyar.evelin@dehir.hu Közzétéve: 2017.02.19. 10:20 | Frissítve: 2017.02.19. 13:08
Debrecen – Rengeteg verekedés mellé társul még több elfojtott indulat és mély érzelem. Megindító és csodálatra méltó az új magyar western-dráma. Kritika.
„Süt a nap, szép a táj, aranyosak az emberek.” Nagy nevetés. Van ok a nevetésre, hiszen a Kojot című film megrendítő történetéből az utolsó tényező bizony nagyon hiányzik: a kedves és barátságos szomszédok. Ugyanis ebben a moziban a magyar valóság egyik ritkán látott szegmensére, gyengeségére tapint rá Kostyál Márk rendező: arra, hogy a kis falvakban nincs helye a „betolakodóknak”, a talajt vesztett fiatalok pedig aligha tudnak feloldódni egy számukra idegen környezetben. Ha pedig mégis megpróbálnak alkalmazkodni az újoncok, abban is túl sok köszönet.
Ez a film a tavalyi meglepetések után újra felkiáltójelet tesz a mellé a tény mellé, amit már A martfűi rém kapcsán is leírtam: egyszerűen nem szabad temetni a magyar filmeket! A hazai alkotásoknak nagyszívű, befogadó szellemű közönségre van szükségük – olyanokra, akik képesek a felszín alá látni, és támogatni azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a tehetséges színészek és készítők indítanak. Ezt már annyival is elérhetjük mi, nézők, hogy jegyet veszünk egy arra érdemes filmre. A Kojot pedig nagyon is megérdemli azt, hogy a moziban ülve izguljuk végig. Ennyi véres verekedés, elfojtott düh és napsütötte táj ritkán jelenik meg hazai alkotásokban: nem a felszínt kapargatják a készítők a történettel, hanem a mélyre nyúlva húznak elő rejtett összefüggéseket és érzéseket.
Valószínűleg a sztori azért is ennyire csontig hatoló, mert a rendező saját életéből merített a készítés során. Erre a filmre már több mint egy évtizede készült Kostyál Márk, aki 2004-ben építkezett Pilismaróton, ám nem részesült túl meleg fogadtatásban a helyiek részéről. A Kojot című film egy Budapestről Tűzkőre érkező harmincas pár viszontagságait mutatja be: Bicsérdi Misi (Mészáros András) nagyapja házát örökli meg az isten háta mögötti (egyébként fiktív) faluban. A férfi szeretné felújítani a viskót, ám a helyi Döbrögi, aki mindenki felett uralkodni vágyik, rendre megakadályozza törekvéseit: egyszer fenyegetéssel, máskor veréssel, olykor pedig korrupt zsarukkal. Ezt a vesztes helyzetet egy kibomlófélben lévő románc és egy elvesztett magzat is tovább súlyosbítja…
A Debrecenben premier előtt vetített film nagy sikert aratott a közönség körében: mint arról korábban írtunk, sok dicséretet kapott a rendező, amit ölelésekkel viszonzott. A pozitív visszhang pedig egyáltalán nem alaptalan: csodás vizuális motívumok, látványos verekedős jelenetek, a western zsánerét idéző történetvezetés és környezet erősíti az összképet. Ezeket a tényezőket az sem gyengíti, hogy a dráma 126 perc hosszúságú, és viszonylag sok párbeszéd hangzik el bennük. Bár találni benne egy-két olyan szóváltást, amely az amerikai mozik sajátja, a Kojot hazaisága és az eredetiség megkérdőjelezhetetlen.
A történet – oly sok más érdekessége és rejtett tartalma mellett – három fő vonalat vezet végig biztos kézzel. Érzékenyen és érzékletesen vázolja fel azt, hogy egy szemétdomb tetején is lehet valaki kiskirály, ha azzá akarja tenni magát és megvan hozzá a megfelelő tőkeáramlása is. A gonosz oligarcha, Szojka Pál (Kovács Frigyes) pedig nem csak a jövevényeket, hanem saját fiát és unokáját is igyekszik vasmarokkal szorongatni. A történet másik szálában a bankár munkájába belefáradó, a párkapcsolatával elégedetlen fővárosi harmincas képe bontakozik ki, aki kész kiköltözni egy isten háta mögötti kukoricásba és kétajtós szekrényekkel verekedni, hogy legalább valami történjen már az ellaposodott életében. Ez a szereplőtípus jól vázolja korunk elkeseredettségét: azt, hogy a nagyvárosi ember hajszolja a jól fizető irodai állásokat, ám bennük – akárcsak magánéletében – fikarcnyi örömöt sem talál.
Emellett az apa-fiú kapcsolat négyféle megközelítése is újabb jelentésrétegekkel gazdagítja az okosan felépített és kidolgozott filmet. Az idősebb Bicsérdi is hadilábon állt a saját apjával ápolt viszonyban, és Misi sem kedveli különösebben az apja jellemét, mégis imádja és fontos számára a véleménye. Ezzel párhuzamosan vergődik kis Pali is (Mátray László), aki sárga sportkocsijában ülve igyekszik jó képet vágni ahhoz, amihez már aligha tud, miközben kisfia érdekeit is szem előtt kell tartania. A Kojot egyik igen pozitívum jellemzője az is, hogy a rendező tudatosan igyekezett friss arcokat beválogatni a szereplőgárdába: így még életszerűbb és átélhetőbb a történet, hiszen akár a szomszéd család tagjait is láthatnánk ilyen formában a vásznon.
A Kojot című mozit mindazoknak ajánljuk, aki nem a cukormázas, valóságtól elrugaszkodott Magyarországot kívánják a vásznon látni. Itt olyasmibe is belepillanthat a „gyanútlan” néző, hogy milyen korrupt rendőrökkel találkozhatunk, milyen szomorúan tengetik a napjaikat azok, akiknek már nincs céljuk és eszközük sem – és azt is, hogy mennyire elkeseredetten mázsás súly a kiútkeresés a boldogtalanság feneketlen gödréből.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti február 19-én 20.00-tól, 20-án 15.30-tól, 21-én és 22-én szintén 20.00-tól. Február 23. és március 1. között pedig 15.15-től. Apolló mozi, Miklós u. 1. Tel.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 900 Ft, 2D gyermek/diák – 800 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 700 Ft, 3D normál: 1130 Ft, 3D gyermek/diák – 1030 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 930 Ft.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)