Tudjuk, mi okozza a boldogságot?
Szerző: Szénási Miklós | info@dehir.hu Közzétéve: 2020.09.29. 10:02 | Frissítve: 2020.09.29. 10:03
Debrecen – A legegyszerűbben így tehetjük fel a kérdést. A boldogság eredetét és értelmét kutatja az agykutató, aki új, egyszerre szórakoztató és komoly kötetével jelentkezett.
Dean Burnett komoly tudással felvértezve vállalkozott a majdnem lehetetlenre, amikor megírta első könyvét. Az idióta agy az a fajta mű, amit leegyszerűsítve népszerű tudományos munkának nevezhetünk. Olvasmányos és szórakoztató – de azért nagyon tömény, figyelni kell olvasás közben!
Hasonló témát jár körbe és meglehetősen hasonló módon frissen megjelent második könyvében is: az agykutatóként dolgozó szerző ezúttal is sokakat érdeklő témát vett elő. A boldog agy – A boldogság eredetének és értelmének tudománya című könyvében ezúttal a boldogság kérdéskörét boncolgatja, ám nem a bulvárvilágban megszokott módon. Nem könnyed, felszínes és poénos recepteket tálal, hogyan lehet az olvasója boldog (akkor is, ha nem), hanem kérdésekkel bombázza meg az érdeklődő (és gondolkodni nem rest) közönséget.
Mi okozza a boldogságot? Agyunk miért van oda egyes dolgokért, míg másokat ki nem állhat? Létezik-e betonbiztos módja annak, hogy az agyunkat boldoggá tegyük, ahogy azt sokan állítják? Milyen az örök boldogság – és tényleg olyan jó dolog lenne a létezése, mint az első hallásra tűnik?
Könnyű kérdések? Nem azok. Burnett viszont nem hagyja bizonytalanságban az olvasóit, bemutatja az emberi elme összetettségét és működését. Ügyesen navigál és a hétköznapi elemeket mind számba veszi: például boldogít-e a pénz. Vagy mit jelent a boldogság annak, aki megtudja, hogy halálos beteg és hónapjai vannak hátra. Miért érezzük azt, ha a szomszédból zene szűrődik át, hogy szeretnénk táncra perdülni? Górcső alá veszi a nevetést is a szerző: hiszen szerfelett szociális faj vagyunk, és a vidámság, mint írja, az evolúció során újabb és újabb társas funkciókra tett szert. Ma már képesek vagyunk szándékosan is képtelenségeket – azaz vicceket – létrehozni, hogy jó kedvre derüljünk mi is, környezetünk is. Rávilágít arra is, hogyan hat a szerelem, a szex, a barátság és a siker az agyunkra. S teszi ezt a tőle megszokott, élvezetes stílusban – ami nem kis részben Molnár Csabán is múlik, aki az előzőhöz hasonlóan ezt a Burnett-könyvet is fordította.
A kötet végén terjedelmes lista mutatja a felhasznált irodalom jegyzékét: így ha valaki még mélyebbre ásná magát a témában, ahhoz is kap iránymutatást.
HOZZÁSZÓLÁSOK (1)
Tétova
Amikor kiderül, hogy mi a bánat okozza a szomorùságot, akkor közelébb kerülünk a boldogsàg fogalmàhoz is. Az ellentétes irànyból kell közelíteni. Az viszont màr most kijelenthetö, hogy a jólét sem feltétele, de a minimàlbértöl nem leszünk boldogabbak.