Történelmi témájú folyóirat bemutatóján vehetünk részt Debrecenben
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.12.13. 12:05 | Frissítve: 2016.12.13. 12:18
Debrecen – A Trianoni Szemle Évkönyv 2016-ot mutatják be a Méliusz Benedek Elek Fiókkönyvtárban.
Bemutató estet tartanak a Méliusz Benedek Elek Fiókkönyvtárban december 13-án, 16 órától. Az eseményen a Trianoni Szemle Évkönyv 2016-ot ismerhetik meg a jelenlévők, vendég Szidiropulosz Archimédesz, folyóirat főszerkesztője.
A nagyjából 300 oldalas kiadvány három nagy fejezetre tagolódik. Az első rész központi témája az 1916-os román betörés Erdélybe. Tanulmányok, visszaemlékezések, naplórészletek segítségével sokoldalúan ismerkedhetünk meg a témával. Beköszöntőt ír Simicskó István honvédelmi miniszter. A betörés körülményeiről, a bevezetett katonai közigazgatásról, az erdélyiek gyakran pánikszerű meneküléséről szól több írás (Kovács Vilmos, Zétényi Zsolt, Balla Tibor, Nagy Szabolcs, Buczkó József és mások), tanulmányok foglalkoznak a nagy háborúban részt vett művészekkel (Vydareny Ivánnal Kincses Károly, Mednyánszky Lászlóval Malonyay Dezső, Somos Istvánnal Ludmann Mihály). Ezeken kívül az olvasók sok érdekes írást találnak még gróf Bethlen István miniszterelnöktől, Benedek Elektől, Jászai Maritól, Juhász Gyulától, Kozma Miklóstól is.
A második nagy fejezet, Trianon üzenete az olvasó számára számos érdekes esszét tartalmaz (Szakolczay Lajos, Döbrentei Kornél, Herczeg Ferenc, Alexa Károly), interjút (Fejtő Ferenccel történésszel, Kásler Miklós orvosprofesszorral, Koltay Gábor filmrendezővel, Mécs Károly és Reviczky Gábor színművészekkel, Szemadám György festőművésszel, Berszán Lajos gyimesfelsőloki atyával). Figyelmükbe ajánljuk Sipos Endre „hazugságtipológiáját”. Ennek az összeállításnak a beköszöntőjét Boross Péter miniszterelnök jegyzi.
A Magyarnak lenni című fejezetben elsősorban a két háború közötti korszak magyarságra vonatkozó eszmefuttatásait idézzük föl versek, prózai írások, interjúk segítségével (Ravasz László, Babits Mihály, Rákosi Jenő, Nyirő József, Szekfű Gyula, Karácsony Sándor), de mai szerzőkkel is találkozhatunk (Nemeskürty István, Borda Lajos, Pregitzer Fruzsina, Fábián Gyula, Für Lajos). Érdekesnek ígérkezik Heinrich-Tamáska Péter esszéje Tisza, Ady és Goga világlátásáról.
A kötet végén könyvismertetések olvashatók. Térképmellékletünk az 1916-os román betörés végeredményét, Románia megszállását mutatja be.
A borítón Veszeli Lajos festőművész alkotása látható Szervátiusz-szobrok felhasználásával.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)