Prostik a barokk korban és ma: premierre készül a Csokonai Színház

---

Debrecen - Visky András: A test történetei című többtételes drámájából a tavalyi első két rész után most jön a folytatás.

---

A 2022/2023-as évadban ismerhette meg a Csokonai Színház közönsége Visky András A test történetei című többrészes drámájából az I. és a II. részt, Lina és Teréz történetét. Az idei MagdaFeszten a III. és IV. résszel, Éva és Artemisia történetével folytatódik a mű adaptációja, a tavalyihoz hasonlóan Visky Andrej rendezésében. 

Részlet a tavalyi előadásból (Fotó: Máthé András)

Visky Andrej szerint a négy történet a saját testünkhöz való viszonyunkat vizsgálja, azt, hogy a lélek traumája hogyan hat az emberi testre, illetve a bántalmazott test hogyan hat a lélekre. „Mikor ezeken a történeteken keresztül a nőre gondolok, nagyon erős törékenység érzetem van, hisz mind a négyben jelen van a nő kiszolgáltatottsága egy férfiak által irányított világban. Ugyanakkor sokkal erősebbnek is látom őket magamnál, mondhatni hősökként lebegnek előttem, akik nem menekülnek önmaguktól és a világtól.”

Az Éva ihletforrása Surányi Z. András és Frivaldszky Bernadett Az ember lánya című, egy budapesti prostituált életéről szóló dokumentumfilmje. Egy meghatározhatatlan korú, nagyon fiatalnak tűnő örömlány mondja el saját megrázó történetét benne, anélkül, hogy egyetlen pillanatra láthatnánk őt. Az ő hangjából született a darab. Egy élethelyzet rekonstrukcióját látja a néző, valóság és képzelet játékát. Színházi bevezetést a kiszolgáltatottságba.

A rendező szerint Éva egy négyzetméternyi szabadságot, függetlenséget igyekszik találni, bármit, amit életnek nevezünk, de ez a rendszer annyira kiszolgáltatottá teszi őt, és oly mértékben képtelen az empátiára, hogy nem talál kiutat magának.

Tudatosan készült a szerepre az Évát megformáló Hajdu Imelda. Sok dokumentumfilmet nézett az utcára került emberekről, prostituáltakról, vagyis egyfajta kutatómunkát is végzett.

„Mindig érzékenyen érintett a női kiszolgáltatottság, a kizsigerelés, az eladhatóság.  Mi meddig eladható? Hogy lehetséges, hogy a lényünknek azok a részei, amiket hordozunk, tárggyá válhatnak? Nagyon megvisel ez a történet. Éva karakteráve bújva a saját bőrömön keresztül érzem azt, hogy tárggyá minősülhetünk. Pedig Éva csak szeretni akar, élni akar, ahogy ez a darab is az élni akarásról szól."

Artemisia Gentileschi személyében a nyugati kultúra első hivatásos festőnőjét tisztelhetjük. Alkotásai mai nyelven szólva traumafeldolgozó művek: legszemélyesebb élettapasztalatait mondja el a vásznakon. Sötét tónusú bibliai ábrázolásokról van szó, és valamennyinek ő maga a főszereplője, a kiszolgáltatott, megerőszakolt nő, aki nyilvánossá teszi megalázottságát és felmutatja az emberi méltóság sérthetetlenségébe vetett hitét. 

„Artemisia Gentileschi festészettel szeretne foglalkozni egy olyan világban, ahol a nőknek nemcsak, hogy esélye nem volt bekerülni Róma dübörgő művész-iparába, hanem egyenesen tilos volt festeni – avat be a darab barokk világába Visky Andrej.

„Egy dekadens, pörgő kultúráról beszélünk, amelyben Artemisia a fékezhetetlen kéjvágy áldozata lesz - ha úgy tetszik ez a macsó, élvhajhász világ követ el erőszakot a testén. Ez a borzasztó trauma azonban nem töri meg őt, hanem megnyeri a pert bántalmazója ellen és megfesti saját történetét a festményeiben. Én lázadásként értelmezem festményeit: egy illúzióktól mentes, radikális művészi nyelvet hoz létre, amivel a legnagyobbak közé írja be magát a művészettörténetbe.”

Arra a kérdésre, hogy milyen jelzővel illetné Artemisia történetét, a festőnőt alakító Horváth Julianna találó hasonlattal válaszolt: „Hál' Istennek ez a darab olyan, mint egy jó flódni: sok rétegű. Hogy mi kap benne nagyobb jelentőséget, az attól függ, hogy a befogadó éppen mire van kihegyezve: felnőtté válás, megbocsátás, traumafeldolgozás, szembesülés az elmúlással, küzdelem a félelmeinkkel, és még sorolhatnám. Itt a lelkierő, vagyis a lélek erejének gyógyító és teremtő erejét láthatjuk.

A bemutatóra a MagdaFeszt keretein belül sor október 2-án 18 órakor a Csokonai Fórum Kóti Árpád termében.

Részletes szereposztást, fotókat és információt itt, a Csokonai Színház honlapján lehet találni.