Ősszel újra megnyitja kapuit a debreceni Művészetek Udvara
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2015.08.29. 09:01 | Frissítve: 2015.08.30. 09:13
Debrecen – A kultúra fura dolog, sokszor nem mérhető anyagiakban a hozadéka. Nem lehet megmondani mennyit ér a rendezvény 5 vagy 10 perce – vallja a program szervezője.
Sokan kedvelték tavalyelőtt elindult új kulturális kezdeményezést, a Művészetek Udvarát. Nyitott volt, bárki betérhetett rendezvényeire, ráadásul a programok mellett hangulatos találkozások, jóízű beszélgetések helyszínéül is szolgált. Ennek a programsorozatnak az is a célja volt, hogy fiatal tehetségek, előadók, alkotóművészek mutatkozhassanak be a debreceni közönségnek. De az is, hogy az itt élők, az ide belépők megtapasztalják, milyen sokfélék is vagyunk, s mennyi értéket hordoz a kultúránk – idézte fel a sorozat gyökereit Heller Zsolt, a kulturális esemény kitalálója.
A folkesztétaként és íróként is ismert szervező hangsúlyozta a rendezvénysorozat sokszínűségét, melyen gyakorlatilag minden művészeti ág bemutatkozott a debreceni zsidónegyedben, az akkor még felújítás előtt álló Pásti utcai zsinagógában és annak kertjében.
Heller Zsolt: Először 2013-ban rendeztük meg ezt a több napos programot, melyen akkor néptánccsoportok és népzenei együttesek léptek fel, voltak gyermekprogramok, dzsesszkoncertek, felolvasóestek, színdarabok és más irodalmi programok, miközben a zsinagóga és a kóser vágoda épületében kiállítások kaptak helyet. A kertben pedig játszóház és kézműves programok működtek. Ezt a hagyományt vittük tovább a következő évben is, amikor sokan visszatérő vendégként érkeztek – mind a fellépők, mind a közönség soraiból. A rendezvény idén sem maradt el, csak nem a megszokott időben, nem június elején nyitjuk meg az udvart. Meg kellett várni a zsinagóga, a vágoda és az emlékhely átadását. Tavaly elsősorban a közönség nyomására tettünk eleget az udvar kinyitásának, illetve nem akartuk megszakítani annak a lehetőségét, hogy valóban rendszeres programsorozat lehessen.
Dehir.hu: Miután a helyszín megújult, új kérdések vetődtek fel: lehet-e például egy holokauszt emlékhely szomszédságában kulturális programokat rendezni?
Heller Zsolt: Ez a programsorozat tényleg rokonítható a kapolcsival, viszont látni kell, hogy azt az egyediséget nem lehet utánozni, ugyanakkor az ott megélt élményekből és a helyi, debreceni adottságok figyelembevételével különlegessé lehet itt tenni. A völgybéli falvak hangulata mellett a falu adta szerkezetbe szinte az első pillanatban beépült a hagyományt és a kortárs kultúrát megjelenítő rendezvény, és tette ezt úgy, hogy akár a temető szomszédságában is találhattak programot az odalátogatók. Sokat gondolkodtam, hogy ezt itt meg lehet-e csinálni. Bevallom a dilemma erős bennem a mai napig, de rájöttem, ha a tereket elválasztjuk egymástól, akkor igen, akkor meg lehet csinálni.
Dehir.hu: Miért fontos, hogy a zsinagóga udvarában kapjon helyet a Művészetek Udvara, és nem Debrecen egy másik pontján?
Heller Zsolt: Mindennek helye és ideje van. Debrecen különleges város jó terekkel és erős kulturális atmoszférával. Minden térnek megvannak a sajátosságai: az Ady teret közrefogja a gimnázium és a színház, amely a nyár kezdetekor meghatározó programkínálatot adott, a Hal-köz is sajátos hangulattal bír a Piac utcával, a Csapó utcával együtt. Nem beszélve a Nagyerdő új-régi tereiről, a Békás-tó környékéről. Ezeken a helyeken évek óta megszokott programok várják az odalátogatókat. A belvárosnak volt egy hiányossága, és ezt használtuk ki: egy, a város polgárai által ritkán vagy soha nem látogatott romos teret nyitottunk meg egy zárt udvarban. A zárt udvar egy fontos szempont. Itt olyan a tér, hogy a népzenét, vagy dzsesszt hallgató szülők elengedhetik a gyermekeiket az udvarban, akik addig kézműveskedhetnek, vagy szaladgálhatnak a vágoda romos falai között, ahol kortárs debreceni alkotók munkái vannak kiállítva. És a lényeg itt van. A helyi kortárs művészek alkotásait és produkcióit zsúfoljuk be egy emberi léptékű térbe, ami ma már megfelelő infrastruktúrával rendelkezik.
Dehir.hu: Milyen anyagi források állnak rendelkezésre a Művészetek Udvarához?
Heller Zsolt: Ezt a rendezvényt igazából senki sem támogatja. A pályázatokat másodmagammal írom, viszont a pályázatok többségükben utófinanszírozottak, így ezt valakinek meg kell előlegezni. A rendezvények sikerében bízva, eddig ezt a problémát a Debreceni Zsidó Hitközség elnökével, Horovitz Tamással próbáltuk megoldani. Senki sem jelentkezett, hogy milyen jó ez a rendezvény és ad ennyit vagy annyit, de én sem kopogtattam sehol, hogy kérjek rá pénzt. Sajátos álláspontom van ebben a kérdésben: ha valaki nem magától ad, akkor az ne is tegye. Egyébként is: a kultúra fura dolog. Sokszor nem mérhető anyagiakban a hozadéka. Nem lehet megmondani mennyit ér a rendezvény 5 vagy 10 perce.
Dehir.hu: Ettől függetlenül biztos, hogy jó döntés kihagyni a szponzorok keresését egy ilyen rendezvény esetében? Hiszen a kultúra mellett ráadásul világcégeknél eltöltött 20 év marketinges szemléletével is rendelkezik.
Heller Zsolt: Talán éppen ezért. Addig nem akarok ebben lépni, még az érdeklődés olyan szintjét el nem értem, amire azt nem mondják, hogy hallottunk erről a rendezvényről és szeretnénk támogatni. Egyébként van még egy nagy előnye is ennek a helyzetnek. Mivel az itt fellépők szeretetből, nagyon kevés összegért lépnek fel, ennek ellenére a műsoraik a legszínvonalasabbak között vannak, így a rendezvény megőrizheti a saját autonómiáját.
Dehir.hu: Mikorra tervezik az idei Művészetek Udvarát?
Heller Zsolt: Most csak annyit árulok el, hogy a közeljövőben és egy hétvége idejére nyílik meg az udvar. Szokatlan és egyedi felolvasó est, különleges zsinagógai koncert, ami a modern hangzásvilágot fogadja be, fiatal népzenei együttesek fellépései, alternatív és dzsessz zenei produkciók, valamint két sokak által kedvelt és színvonalas vendégelőadó is várható. Emellett sok kortás képzőművész munkája lesz látható a rendezvény alatt és után is. Mi több: lesz képzőművészeti bumm is, hiszen ritkaságokat is bemutatunk azon a hétvégén.
Dehir.hu: Sok mindennel foglalkozik. Hogy fér bele ennyi munka az életébe?
Heller Zsolt: Van egy polgári foglalkozásom, ami szorosan kötődik a kultúrához és annak rendszeréhez és amit nagyon szeretek. A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén megbízott oktatóként tanítok zsidó hagyományokat. A hegyaljai, nyírségi, debreceni zsidóság emlékeit és hagyományait már több mint 20 éve kutatom, mindemellett próbálok a debreceni zsidóság programjainak szervezésében segíteni. Egy évvel ezelőtt indítottuk útjára művészbarátaimmal a Művészpáholy programsorozatot, illetve Mádon bemutattuk Márkus Lucával a Franci Tükre című egyfelvonásosomat. Emellett sok írás várja, hogy befejezzem őket – ezek egy részét a saját internetes oldalamon olvashatják az érdeklődők. De továbbra is fontos számomra a hagyomány kutatása, a gyűjtőmunka: 1993-tól járom az említett területeket és keresem azokat a múltbéli kapcsokat, amelyeket a második világháború előtt az adott települések társadalmának tagjai hoztak létre egymás között függetlenül származástól és vallási hovatartozástól. Ezek a kapcsok a magyar néphagyomány fontos elemei is. Igyekszem mindenre időt szakítani, ami fontos – és a Művészetek Udvara az.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)