Neon Démon: óriási, mégis szemrevaló zűrzavarra számítsunk
Szerző: Orosz Ferenc | info@dehir.hu Közzétéve: 2016.07.03. 10:02 | Frissítve: 2016.07.05. 10:03
Debrecen – Modell szeretne lenni a lány, de egy csapat betegesen megszállott, szépségmániás nő elszívja fiatalságát és életerejét. Kritika.
Nicolas Winding Refn, vagy ahogyan manapság emlegetik, a „dán provokatőr”, korunk egyik legkülönlegesebb, mindazonáltal egyik legproblémásabb rendezője. Az ő esetében is azzal van gond, mint megannyi más, zseninek nevezett alkotóval: nehéz eldönteni, hogy filmjei valódi mesterművek, vagy pusztán beképzelt, önimádó puffogtatások. Refn esetében különösen nehéz döntést hozni. Hiszen készített már olyan zseniális műfajbravúrt, mint a Drive, amely egyaránt meg tudta szólítani a szórakozásra vágyó közönséget, viszont a komolyabb, mélyebb tartalomra éhezők is kielégülten távozhattak a mozitermekből. Aztán következő filmje, a Csak az Isten bocsáthat meg, pont az ellenkezőjét érte el: szinte mindenki elutasította a filmet, csak páran ragaszkodtak ahhoz, hogy mesterműnek nevezzék az alkotást. A Neon Démon valamelyest nyugodtabb, biztosabb, mindazonáltal unalmasabb vizeken evez.
Egy fiatal, nagyratörő lány, Jesse, Los Angeles-be utazik, hogy beteljesítse álmát, és modell váljék belőle. Azonban mikor megérkezik, egy csapat betegesen megszállott, szépségmániás nő elszívja Jesse fiatalságát és életerejét. A nők bármi áron csak egy célt szeretnének elérni: megszerezni mindazt, ami Jesse birtokában van.
A történet összefoglalója elsőre rendkívül furcsának, már-már ijesztőnek hat. Sokakat elijeszthet a ködös megfogalmazás, és nem véletlenül. Tulajdonképpen nem igazán lehet azt mondani, hogy ennek a filmnek van története, vagy klasszikus értelemben vett narratívája. Sokkal inkább úgy építkezik, mint a rendező előző mozija. Lassan hömpölyögve próbál bennünket bevonni a saját kis abberált, mégis csábító világába. S míg a Csak az Isten bocsáthat meg nem volt különösképpen izgalmas, addig ebbe a filmbe könnyen belerázódunk. Ebben az is segít, hogy Refn olyan témát választott, amiről szinte már mindent tudunk, és szerencsére ő sem akarja megváltani a világot. Számtalan mozit láthattunk már a divatvilág romlottságáról, valamint a megpróbáltatásokról, amik a fiatal lányokat várják ebben a közegben. Továbbá az is hamar segít a ráhangolódásban, hogy a film meglehetősen átlagos thrillerként indul. Persze ez nem marad sokáig így. A történet lassacskán szertefoszlik, és átcsap lázálomba, amit meglehetősen nehéz követni. Sokkal inkább elmélkedéssé, gondolatok, következtetések keresésévé válik a mozi.
Ez az elmélkedés azonban lenyűgöző módon zajlik szemünk előtt, és ez a film legnagyobb erőssége. Refn egyedi látásmóddal rendelkezik, és ezt senki sem veheti el tőle: filmjeiben a képek, zenék és hangok keverékével alternatív világokat képes életre kelteni, kézzel fogható atmoszférát teremt a mozivásznon, és sokszor még azon túl is. A filmet öröm nézni.
Azonban mit ér a stílus, ha a tartalom kevés? Az igaz, hogy sokaknak talán éppen szerkezet nélkülisége miatt lesz nagy kedvence a film, mások viszont ezért veszítik majd el a türelmüket. A film ugyanis egyszerre tud lenyűgöző és unalmas lenni. Tényleg valódi vizuális orgiát láthatunk a vásznon, azonban sokszor nem rejlik mögötte semmi. Nem marad más, mint egy üres, fényes, neonszínű doboz. Az sem segít a mozin, hogy ezúttal Refn mintha nem vállalt volna annyit, mint korábbi műveiben. Igen, a film ezúttal is átvált totális rémálomba, legfőképpen a vége felé, de nem képes annyira megbotránkoztatni, vagy felkavarni, mint amennyire azt a rendezőtől elvárnánk. Vagy lehet, hogy ő ugyanolyan maradt, csak a trükk lett közben unalmas.
Mindezek miatt válik a film óriási, mégis szemrevaló zűrzavarrá. Nem olyan hatásos, mint amit várnánk tőle, de megállja a helyét, mint egy jó thriller. Kívülről gyönyörű, belül azonban majdnem üres. Képes megragadni a néző figyelmét, azonban nagy rá az esély, hogy a film végére teljesen elveszíti azt. Mintha Refn keresné az utat vissza önmagához a Csak az Isten… után. Ezáltal a film is kicsit biztonságos, kicsit felemás lesz, de azért érezhető rajta a Refn-pecsét. Reméljük, hogy a direktor hamar visszatalál önmagához, és ezáltal hozzánk is.
A filmet szerzőnk az Apolló moziban látta. Ön is megnézheti: július 7-ig 20.15-től. Apolló mozi, Miklós u. 1. el.: +36 (52) 417-847, e-mail: info@fonixinfo.hu . A pénztár nyitva hétfőtől vasárnapig: 12.45–20.45 óra. Jegyek: 2D normál – 860 Ft, 2D gyermek/diák – 760 Ft, 2D csoportos (20 fő felett) – 660 Ft, 3D normál: 1090 Ft, 3D gyermek/diák – 990 Ft, 3D csoportos (20 fő felett) – 890 Ft.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)