Múmiák, mézeskalács és fekete leves a debreceni múzeumokban

---

Debrecen – Az a világ elmúlt, amikor a muzeológusoknak csak a szakmai közegnek kellett megfelelniük, s aztán a közönségnek vagy tetszett, amit látott, vagy nem. Interjú Angi Jánossal, a Déri Múzeum új igazgatójával.

---

Idén márciustól Angi János irányítja a Déri Múzeum munkáját. Az új vezetővel a közeljövő feladatairól, a gyűjtemények sorsáról, a Munkácsy-képekről és a tervezett kiállításokról beszélgettünk.

Dehir.hu: Hogy érzi magát történészként e patinás múzeum falai között?

Angi János: Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy bő 23 évig a munkahelyem a Debreceni Egyetem főépületében volt, így nem szokatlan egy patinás intézmény falai között dolgozni. Inkább az okoz napi problémát és fejtörést, hogy a Déri Múzeum állandó kiállításainak zöme jelenleg zárva van a látogatók előtt. Szeretnénk minél hamarabb megnyitni állandó tárlatainkat, nekünk sem kellemes látvány a gyűjtemények anyagát a raktárakban látni. A Múzeumok Éjszakájának nagy tapasztalata volt, hogy az emberek keresik a régészeti, helytörténeti, a képző- és iparművészeti gyűjtemény tárgyait. Számos okból korlátozottak a lehetőségeink; csak lassan, lépésről lépésre tudjuk a múzeumot újranyitni.

Dehir.hu: Nem csupán a Déri Múzeum vezetőjének személye változott meg, hanem a fenntartó is.

Angi János: Így van, januártól Debrecen városa vette át a magyar államtól a múzeum épületét és vagyonát. S mint fenntartó, az önkormányzat pontos célokat is megfogalmazott. Szeretné például, ha a Munkácsy-trilógia, aminek a sorsa talán a legjobban izgatja a közvéleményt, együtt maradhatna, nem utazna többet. Így a következő évtizedekben itt, a Déri Múzeum épületében együtt láthatná a három képet a nagyközönség. A fenntartó is szorgalmazza, hogy mutassuk be a gyűjteményeinket. Az állandó kiállítások megnyitásának gátat szab, hogy volt egy komoly épületfelújítás az elmúlt években. Korábban ki kellett üríteni az irodalmi gyűjteménynek helyet adó Borsos-villát. Rendezni kell a Medgyessy-múzeum helyzetét is, ahol egyfajta ostromállapot alakult ki, tekintettel arra, hogy a felújítás idejére oda költöztek át a Dériből az irodák.

Dehir.hu: A múzeum ugyan a régi idők világát mutatja be, de ezt egyre kevésbé teheti meg úgy, mint pár évtizeddel ezelőtt. Hogyan szeretnének utat találni a közönséghez?

Angi János: Az a világ elmúlt, amikor a muzeológusoknak csak a szakmai közegnek kellett megfelelniük, s aztán a közönségnek vagy tetszett, amit látott, vagy nem. Ma már ez nem járható út. Amerikában vagy Nyugat-Európában régen felismerték, hogy látogatóbarát, interaktív múzeumot igényel a közönség, s mi is erre törekszünk. Az újabb szemléletű múzeum együttműködést ajánl. Lehetővé teszi egy óriási információhalmaz befogadását a látogató számára, aki aztán majd eldöntheti, hogy megnézi szimplán a múzeumot, vagy letölt az okostelefonjára egy applikációt, amivel további ismeretekhez juthat. De eldöntheti azt is, hogy a gyermekét beviszi magával a kiállításra, vagy egy játszósarokban hagyja, ahol a gyerek a rendezvényhez kapcsolódó foglalkozáson vehet részt. Emellett pedig ki kell lépnünk a falak közül is, hogy becsalogassuk az érdeklődőket. Úgy tapasztaljuk, a múzeumba járás igényét korán érdemes kialakítani: fontos, hogy már a gyerekkorban szokássá váljon. Ráadásul, ha az óvodásoknak, kisiskolásoknak tetszik, amit a múzeumpedagógiai foglalkozásokon tapasztalnak, akkor a szüleiket nyaggatni fogják, vigyék el őket újra a múzeumba, mert szeretnék velük is megosztani az élményt.

Dehir.hu: Milyen konkrét tervei vannak az elkövetkező időszakra?

Angi János: Az első kiállítótér, amit részben meg tudtunk nyitni, az a Medgyessy-emlékmúzeum épülete, ahol jelenleg is látható a névadó szobrász műveiből egy tárlat. Ezt szeretnénk jövőre teljesen, a műtárgyvédelmi előírásoknak megfelelő módon megújítani. S itt helyeznénk el az irodalmi gyűjteményt is, oly módon, hogy nemcsak kéziratlapokat mutatunk be, híres verseket vagy Kölcsey végrendeletét, hanem azt a miliőt is, amiben ezek a művek születtek.

Dehir.hu: Nemrégiben bemutattak egy különleges műalkotást a Déri Múzeumban.

Angi János: Munkácsy Mihály monumentális képe, a Siratóasszonyok a keresztfánál a múzeum Régészeti termében látható. Az 1895-ben készült mű a Múzeumok Éjszakájára érkezett a Magyar Nemzeti Galériából Debrecenbe. A festménnyel egyidejűleg kiállítottuk Munkácsy egyik kompozíciós vázlatát is, melyet a művész a Golgotához készített. Ezeket az alkotásokat az év végéig láthatja a közönség.

Dehir.hu: S mivel készülnek még a nyárra? Mit láthatnak a cívisvárosba érkező hazai és külföldi turisták a debreceni múzeumokban? Mit érdemes megnézniük?

Angi János: A Déri Frigyes egyiptomi gyűjteményéből készült kiállítás a nyár végéig látogatható. Az egyiptomi halotti kultusz eszközeit, szimbólumait mutatjuk be, középpontban a mintegy 3000 éves múmiákkal. Nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek körében is népszerű az a kisfilm, amely a múmiák orvostudományi vizsgálatáról szól. A Magányos táj című tárlatunk július 12-én nyitja meg kapuit, azt láttatva, hogyan változik a tájábrázolás, a természeti és a városi tájé a magyar képzőművészetben. A kiállítás alapjául a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteménye szolgál, melyet klasszikus és kortárs képzőművészeti anyag egészít ki közgyűjteményekből és magánszemélyektől. Izgalmas bejárni az utat, ahogy a táj fogalma megjelenik a képzőművészeti műfajok széles skáláján, a szobrászattól a különféle új média használatáig. Bukta Imre, Csontváry Kosztka Tivadar, Egry József, Kondor Béla, Konkoly Gyula, Szinyei Merse Pál művei sorakoznak majd a falakon. A Medgyessy-múzeum július végén ismét helyszíne lesz a Mézeskalács-fesztiválnak, majd az augusztus közepén nyíló Fekete leves című tárlatnak, amely a kávézás történetén keresztül vezeti el különböző kultúrákba a közönséget, a szúfi szerzetesek világától a törökök kávézási szokásain át egészen napjainkig. Érdemes lesz hozzánk eljönni!