Megjelent az Alföld júliusi lapszáma
Szerző: Dehir.hu | info@dehir.hu Közzétéve: 2021.07.17. 13:30 | Frissítve: 2021.07.19. 12:31
Debrecen - A legújabb szám fókuszában ezúttal a sport, s annak irodalmi és médiatudományos megközelítése került.
„Márpedig, ha nem tudom megmutatni, akkor el kell mondanom. Nagy sebességgel száll a labda és becsapódik a bal felső sarokba. (De ez így, ezen a nyelven, ebben a mondatban, túl komótos. Valójában: zsupsz vagy hupsz, de hangutánzás nélkül, csak úgy magamagában. Egy suhanás. Mire eszedbe jutna, vagy mire kimondanád: nem tudsz nem elkésni.) A mozdulat végrehajtásának szépsége és hatékonysága, a labda ívének tökéletessége, a történés hirtelensége, váratlansága, pillanatnyisága delejez: felugrok és üdvrivalgásba török ki. Azt kiáltom, hogy „Góóól”!”
Az Európai Bajnokság hevülete az Alföld folyóirat szerkesztőségét is megérinthette, a legújabb, júliusi lapszámuk ugyanis a sport tematika köré koncentrálódik.
A Tanulmány rovat a sport irodalmi és médiatudományi kapcsolódásaival vetnek számot. Pataki Viktor Irodalom és sport című tanulmánya az 1960-as évek sport és kultúra viszonyát érintő, német nyelvterületen zajló élénk polémiáiba enged betekintést, Molnár Gábor Tamás tanulmányában (Amerikai futball, nyelviség, nyelvtelenség Don DeLillo End Zone című regényében) a sport irodalmi megjelenítéséről értekezik DeLillo regénye és az amerikai futball vonatkozásában, Szirák Péter A pálya beszél című munkájában Esterházy Péter Termelési regényében a futballmozzanatokat idéző nyelvi eseményeket vizsgálja, Bartal Mária Borbély Szilárd A kerékpárhoz című versét elemzi, egyebek mellett az említett sporteszköz alkatrészeinek versbeli működtetésére és jelentésszóródására fókuszálva, míg Énekes András Előd Virtuális sportközönség és a technika (ön)feltárulkozása című munkájában a sport médiatudományos vetületeit veszi górcső alá.
A Szemle kritika rovatának első munkája szintén kapcsolódik a lapszám központi témájához, így Németh Zoltán Fodor Péter Újrajátszás – Adalékok a sport mozgóképi és irodalmi emlékezetéhez című kötetét recenzeálja, ettől a központi témától elmozdulva, Biró Annamária A kiállítástól a könyvbe zártságig című kritikájában Vaderna Gábor Honnan s hová? Arany János és a nagyszalontai hagyomány című kötetéről ad képet, Herczeg Ákos pedig az Ady-emlékévre megjelent „Valaki útravált...”, Az úton levő és a kiútkereső Ady Endre című albumot elemzi. Ugyanebben a rovatban Karap Zoltán a német zeneszerző, esztéta, Wagner elméleti írásairól értekezik, ezt követi Harmath Artemisz keresztény irodalmi szöveggyűjteményekről szóló recenziója, majd Gesztelyi Hermina Bertóti Jolán Almából ki, körtéből be című gyerekkönyvének látlelete.
A Szépirodalmi rovatban Marno János (Tátogás, írásjegy, sikoly, ugatás, hangyahús; A különbség mivolta; Pilinszky és a húgom), Fecske Csaba (A Megváltó; Költészet; Gyorsaság; Döntetlen;Egy a többi közül), Simon Márton (Citromelégia; Digitális tropikárium; Vers), Márton Ágnes verseit (A dögkút; Szégyen; Volt egyszer egy maszkfaragó,úgy hívtam: Corazoncito), Grecsó Krisztián (Valami népi), Tolvaj Zoltán (Ausländer in Berlin) és Ughy Szabina (Egy évszak) novelláját, valamint Garaczi László (Végre egy kis csönd) drámáját olvashatják.
Részletes tartalomjegyzéket az Alföld weboldalán találnak.
A lapszámot az Inmedioban tudják beszerezni.